A magyar kormánynak úgy tűnik nincs határozott véleménye arról, hogy mikor bevezessék be az eurót, egyáltalán tegyenek-e ilyen lépést, pedig tisztában vannak vele, hogy ez vállalt kötelességünk. Erre lehetett következtetni abból, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a GKI Gazdaságkutató Zrt. létrejöttének 25. évfordulóján az euróövezeti csatlakozásról tartott konferencián inkább a magyar modell sikerességéről beszélt, no meg arról, hogy - véleménye szerint - Európa új irányt vett, melynek lényege: a nemzetek érdekeit is figyelembe kell venni. Már annak is örülni kellett, hogy a kormányzati főtisztviselő kijelentette: "Mi nem az Európai Unió ellen vagyunk, hisz a lakosság 70 százaléka pártolja a tagságunkat, amely kimagasló arány a közösségben."
Ennél sokkal markánsabban fogalmazott Surányi György, aki két alkalommal is állt a jegybank élén: a maastrichti kritériumok rosszak, az eurózóna tagjai nem felelnek meg az optimális valutaövezetek elméletének, ráadásul fiskális unió sincs. Felvázolta azt az utat, amely álláspontja kialakítását kísérte. Korábban ugyanis az egyetemi tanár nem támogatta Magyarország euróövezeti csatlakozását, mert hiányolta, hogy az Európai Unióban nincs rugalmas munkaerőpiac, aminek az okát a kulturális és a nyelvi különbségekben látta. Ám ez év őszén gyökeresen módosított a korábbi elutasító álláspontján. Az eurózónában ugyanis olyan dolgok történtek, ami miatt be kell lépnünk. Ezek: a Brexit és a populisták előretörése, amely mind Németországot, mind Franciaországot arra késztette, hogy a jelenlegi helyzetből való kiutat csak a monetáris unió megerősítésében keresse. Ezáltal többsebességessé válik az Európai Unió. Aminek az lesz az elkerülhetetlen következménye, hogy egyes országok előbb vagy utóbb a második, aztán a harmadik körben találják magukat, végül pedig egyszer csak észre veszik: ha jogilag nem is, de alapjában véve kikerültek az Európai Unióból - mondta Surányi György, s szavain érdemes elgondolkodni.
Ugyancsak a változás szeleit érzékelte Balázs Péter, a korábbi uniós biztos és külügyminiszter. Szemléletesen úgy mutatta ezt be, hogy jó időjárási viszonyok mellett létrejött, könnyűszerkezetes épületnek minősítette az egykori eurót, de azóta komplett újratervezés történt, megalkották a bankuniót és a tőkepiaci uniót, így most már megáll a lábán a valutaunió is. Kialakult az Európai Unió gravitációs központja, és ez az euróövezet.
Nem elég kitárni a kapukat, Magyarországnak kell kiszámíthatóan és megbízhatóan megvetnie a lábát a kapun belül - fogalmazott Balázs Péter. Ne feledjük, az Európai Unió lakosságának 70 százaléka az euróövezetben él, s Nagy-Britannia kilépésével - mivel nem a közös pénzt használják - ez az arány 78 százalékra fog növekedni.
Tévedés azt hinni, hogy Dél-Európában az euró bevezetése miatt teljesítenek rosszabbul, igyekezett a magyar kormány által gyakran hangoztatott tévedést eloszlatni
A brüsszeli Bruegel Institute vezető kutatója úgy látja, a déli országokban többek között a keresleti problémák, a strukturálisan gyenge költségvetés, a termelékenységet meghaladó béremelkedés okoztak súlyos problémákat a válságot megelőzően. Éppen ezért nagyon fontos a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése, és ha már kialakultak, akkor a hatékony kezelésük. Az ilyen gazdaságpolitikai hibáktól a közös pénz nem véd meg! A szakember álláspontja szerint az euró bevezetésével és kívül maradással is lehetünk sikeresek. A lényeg, hogy a belépéskor a stabilitásra törekvő gazdaságpolitikát folytasson az ország. Cáfolta a jelenlegi MNB álláspontját, amikor kijelentette, hogy nem fontos a gazdasági fejlettség szintje a belépés mérlegelésénél. Éppen ezért inkább a belépés pártján áll Darvas Zsolt, de ha kimaradnák, az sem lenne világvége - tette hozzá. Emlékezetes, hogy az MNB csak akkor vezetné be az eurót, ha a magyar gazdaság már az eurózóna egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát teljesíti.
Ugyancsak a belga fővárosból jött haza Székely István Pál, az Európai Bizottság DG ECFIN igazgatója, aki szerint az önálló valuta sokkelnyelő hatású, vagyis időt lehet vásárolni a problémák megoldásra. Ugyanakkor elég kevés időt, és ha nem oldják meg a költségvetési, bankrendszerbéli és versenyképességi problémákat, akkor a gondok még nagyobbak is lehetnek. Végeredményben a magyar gazdaság számára az euró bevezetésének potenciálisi előnyei meghaladják a hátrányokat - mondta. Viszont a mérleg annál nagyobb, minél hosszabb időre tekintünk előre.
Hasonlóképpen mérleget vont Vértes András, a vendéglátó GKI elnöke, aki egyrészt bírálta Csepreghy Nándor érveit a nemzeti érdekek magasabbrendűsége kapcsán, másrészt egyértelműen állást foglalt a belépés mellett. Most szárnyal a világgazdaság, ezért könnyebb teljesíteni a belépési kritériumokat. Ráadásul most az a ritka pillanat van, hogy bele lehet szólni az euró reformjába is - tette hozzá. Biztos abban, hogy a hazai monetáris politika ultra lazából átmegy semlegesbe a következő időszakban, ami arra vall, hogy a gazdasági helyzet normalizálódik.
Az euró elleni érvként hozta fel viszont hogy a közös pénz nélkül is tudunk érdemben növekedni, miközben az euró átalakítása lassú és feszültségekkel terhelt lesz. Európában a társadalmi elégedetlenség erős, így a sokfajta érdek akár meg is akaszthatja a változásokat - emelte ki. Vértes András hozzátette: Magyarországnak komoly stabilitási problémái jelenleg nincsenek, ez is a belépés ellen szólhat.
Négy-öt évig tarthat a felkészülés
A választásokig kampánytéma lesz, azt követően viszont Magyarország számára égető kérdéssé válik az uniós közös pénz bevezetésének időpontja. Többségbe kerülhetnek az eurózónához csatlakozást sürgetők.
Nehéz eldönteni, hogy a magyar euró bevezetésének időpontja politikai vagy gazdasági kérdés, netán a kettő egyszerre. A jelenlegi kormányzat folyamatosan változtatja álláspontját arról, hogy kell-e nekünk euró, s elsősorban a veszélyeket hangoztatja. Az mindenesetre jellemző, hogy 2017 vége felé, több mint 13 éves uniós tagság után nincs egy - akármilyen távoli - céldátum az euróövezethez való csatlakozásra. Amikor Emmanuel Macront idén francia köztársasági elnökké választották, majd pártja fölényesen megnyerte a nemzetgyűlési választásokat is, Angela Merkel - jelenleg ügyvezető - német kancellárral megállapodtak abban, hogy a V4-eknek a még az euróövezeten kívül lévő országaival, vagyis Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal, valamint Romániával idén ősszel egyértelműen tisztázzák, hogy mikorra készítik el a csatlakozási menetrendjüket, ami egyébként az Európai Unióba történő felvételüknek is feltétele volt.
Az évről évre felfrissített konvergenciaprogramoknak is végeredményben az a céljuk, hogy az Európai Bizottság tisztán lássa, az Európai Monetáris Unióba igyekvő országoknak milyenek az aktuális makrogazdasági mutatói, s ennek ismeretében hol tartanak a felzárkózásban az euró bevezetéséhez vezető úton. A francia-német tudakozódási szándékkal egyidejűleg - hírek szerint -, egy visszautasíthatatlan ajánlatot is mellékeltek. Arra azonban nem számítottak, hogy Európa vezető gazdasági hatalmának, Németországnak a belső politikai viszonyai jelenleg nem alkalmasak arra, hogy egy stabil támogatású koalíciós kormány jöjjön létre. Így Angela Merkelnek se ereje, se felhatalmazása nincs arra, hogy bármilyen nagyobb horderejű nemzetközi kérdésben érdemi lépést tegyen, márpedig az euróövezet bővítése egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik. Ezért maradt el a kapcsolatfelvétel euró-ügyben a V4-ekkel (Szlovákia amúgy sem jöhetett szóba, hiszen már tagjai az euróövezetnek) és Romániával. Macron ugyan járt a térségben, de az euró bevezetéséről nem tárgyaltak, Magyarországot azonban amúgy is kihagyta tárgyalási körútjából Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának, valamint a Fidesz parlamenti képviselőinek permanens unióellenes kirohanásai miatt.
Ugyanakkor emlékezetes, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke idén szeptemberben kijelentette: az euró nem csak az Európai Monetáris Unió tagjainak közös fizetőeszköze, hanem az a cél, hogy minden uniós tagállam vezesse be. (Természetesen a Brexit révén távozó Nagy-Britanniára, valamint külön megállapodás alapján Dániára és Svédországra nem gondolt, utóbbiak továbbra is a saját koronájukkal fognak fizetni.) Pozitív fejlemény, hogy az euróbevezetéshez minden pénzügyi és technikai támogatást meg kívánnak adni.
Két kevésbé fejlett tagállam, Horvátország és Románia azonnal kedvezően reagált a hívó szóra, sőt az előbbi már azt fontolgatja, hogy 2020-ban belépne az euró bevezetésének előszobájának tekintett ERM II árfolyamrendszerbe, vagyis a feltételek teljesítése esetén két esztendővel később Zágráb is euróval fizethetne. Az új cseh kormány viszont a jelenlegi helyzetben előnytelennek tartaná az eurót, ami azért sem keltett meglepetést, mert a korábbi kormányok is hasonlóképpen vélekedtek.
Azt minden aspiráns elismeri, hogy az euró bevezetésének lennének előnyei: a külkereskedelem bővülése, a pénzügyi sérülékenység és a kamatfelár csökkenése - vagyis az országkockázat mérséklődése -, és a valutaátváltási költségek megszűnése. De az is kiderült Görögország csődje és több mediterrán ország gazdasági megingása kapcsán, hogy önmagában az euró használata nem garancia egy ország pénzügyi stabilitására, ehhez hozzáértő fiskális politikára is szükség van. Így egyre többen hajlanak arra a nézetre, hogy stabil költségvetési politikával mintegy 4-5 év alatt képes felkészülni egy ország arra, hogy éretté váljon az euró-övezeti tagságra.
Kampánytéma lett a közös pénz
A jelenlegi kormány főleg a nemzetállamiság megőrzésére hivatkozva késlelteti a felkészülést az euró bevezetésére - állítja Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető kutatója.
- Úgy tűnik, hogy felfokozott az érdeklődés Magyarország euróövezethez való csatlakozása iránt. Mi lehet ennek az oka?
- A jövő tavaszi országgyűlési választások közeledte. Több politikai párt kampánytémává tette ezt a kérdést. Újhelyi István, az Európai Parlament szocialista képviselője két alkalommal is petíciót adott ki, a csatlakozás melletti támogatáshoz gyűjtött aláírásokat, amit támogatott párttársa, Botka László volt miniszterelnök-jelölt és Pogátsa Zoltán közgazdász is. A Polgári Világ Pártja még népszavazást is kezdeményezett az európai közös pénz bevezetésétől, de a Nemzeti Választási Bizottság után a Kúria is elutasította a felteendő kérdéseiket.
- Változott-e a Fidesz eddigi elutasító álláspontja?
- Úgy látom, mintha a kormánypárt teljesen elzárkózó hozzáálllása némileg oldódna, legalább már vitatkozni hajlandóak. De még mindig meghatározó Orbán Viktor kormányfő késleltető megközelítése. Arra hivatkozik, hogy a nemzetállami jogosítványok megőrzése felülírja Brüsszel integrációs törekvéseit. Emögött azért az is meghúzódik, hogy a Fidesz inkább keletre szeret tekinteni, szemben a demokratikus ellenzékkel, amely nyugatpárti.
- Mi várható ezután?
- A választásokat követően nem elképzelhetetlen, hogy hozzáfognak egy csatlakozási menetrend kidolgozásához, mert ne feledjük: Magyarország uniós tagságának feltétele volt az euró bevezetése. Ugyanakkor nyomós lehet az a csatlakozás halogatása melletti érv is, hogy az euróövezet gazdasága sem egységes, és egy olyan ország befogadása, amelynek gazdasági mutatói még elmaradnak a legfejlettebb tagokétól, számos nehézséggel járna.
