Mezcsere

Messziről kezdeném, úgyhogy ideírom az elejére, hova szeretnék kilyukadni: van egy biztosnak tűnő ötletem, mit kellene tenni, hogy telt ház legyen az egyelőre üresen kongó, csillagászati taoapanázsból (jogerősen: adóból, tehát közpénzből) épült, túlárazott és haverokkal kiviteleztetett magyar stadionokban. A végén el fogom árulni – hátha a közönségnek kedve támad kipróbálni a gyakorlatban –, csak még előbb...

Előbb még szögezzük le: vannak emberek, akiknek élet-halál kérdése, nyer-e a Fidesz 2018-ban. Nem vagyok sem rendőr, sem bíró, én is csak a hírekből tájékozódom, de például Farkas Flóriánt (aki 1,6 milliárd forinttal nem tud elszámolni), a nyúltalan nyúlfarmokra uniós támogatásokat begyűjtő Varga Gábort és Simonka Györgyöt, a szociális szövetkezeteket lehúzó Mengyi Rolandot mindenképpen ebbe a körbe tartozónak érzem. Ők azonban csak a serdülők vagy legfeljebb a tartalékok, az igazi sztárok egy-két ligával feljebb játszanak, egyelőre még öltönyben. Abban a klubban már nem rongyos milliókkal, hanem tíz- és százmilliárdokkal gurigáznak, sokszor a magyar nemzet kedvenc játéka, a labdarúgás ürügyén. És nem is kispályáznak, hiszen két világcsúcsot is tartunk: mi költöttünk a legtöbbet (egy főre esően és GDP-arányosan is) a futball infrastruktúrájára, és nekünk sikerült ebből az irdatlan beruházásból a legszánalmasabb eredményt kihoznunk (Andorra–Magyarország 1-0, Luxemburg–Magyarország 2-1).

Most pedig labdarúgó- (vagyis semmi másra nem használható) stadiont építünk 190 milliárd meg még ki tudja, mennyi forintért. Egy olyan országban, ahol nincs labdarúgás és ahol a focinak csúfolt „sportra” a legmagasabb osztályban 16 ezer ember kíváncsi fordulónként. A szóban forgó 190 milliárd a második legnépesebb városunk költségvetésének közel a háromszorosa – annyi pénz, amennyiből Debrecen három évig elél –, de a kormány inkább stadionra költi. Ez bizony lopás, tékozlás, jövőfelélés, herdálás: nincs olyan demokratikus hatalom a világon, amely törvényesen megtehetné, hogy többet költ a miniszterelnök (de akár 16 ezer ember) hobbijára az állam pénztárcájából, mint a legnagyobb vidéki városára vagy éppen az ország felsőoktatására.

Talán ezen a ponton válik időszerűvé, hogy eláruljam – ingyen –, amit kiötlöttem. Íme a javaslat: játsszon végre a nemzeti tizenegy a legjobb felállásban – Németh, Rogán, Szijjártó, Orbán, Bánki, Budai, Fazekas, Semjén, Tasó, Kósa, Tállai mindenképpen legyen benne a csapatban –; turnézzák végig a csillogó-villogó új stadionokat, mutassák meg országnak-világnak, hogy érdemes volt a mi pénzünkből felépíteni azt a rengeteg arénát. Ha bárki kételkedik benne, hogy ez az egyszerű újítás beválik, akár nagyobb összegű fogadást is ajánlok, de aki fél a kockázattól, tét nélkül is elhiheti: roskadozni fognak a lelátók, egy tűt sem lehet majd leejteni, sőt: a világsajtó is minket figyel majd. És végre egyszer teljesen mindegy lesz, hogy milyen a foci – csak az számít, hogy a mez csíkos legyen.

Szerző

Felfüggesztés

Régi barátom, Gyula elemez egy sör mellett: minden jobb érzésű magyart mélyen felkavar és felháborít a Demokratikus Koalíció elnökének kezdeményezése a határon túl élő magyarok szavazati jogának visszavonásáról. Természetes, hogy az anyaországon kívül élő véreink szerzett jogának visszavonására irányuló célkitűzéssel szemben hazánk kormánya, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének letéteményese emelte fel a leghangosabban a szavát.

A határainkon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogának védelmében becsületes magyar emberként mi sem mondhatunk mást: a szerzett jog szent, annak elvonása nem lenne tisztességes. Ezért – teljes mértékben osztva a kormány és az állampárt álláspontját – a kormányzat által más szerzett jog biztosításával összefüggésben képviselt álláspont mellett tesszük le a garast.

Emlékezetes: az országgyűlés által alkotott törvény értelmében fel kell függeszteni a nyugdíj folyósítását azokban az esetekben, amelyekben a nyugdíjra jogot szerzett magyar állampolgár köztisztviselőként vagy közalkalmazottként tovább dolgozik. A kormány szerint ilyenkor nem a szerzett jog megszüntetéséről vagy diszkriminációról van szó (a törvény ugyanis a Harrach Péterekre nem vonatkozik), hanem a szerzett jog átmeneti felfüggesztéséről. Ezt az álláspontot respektálta az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság is.

Mindezekre tekintettel a szavazati jog mint szerzett jog megszüntetésére vonatkozó elfogadhatatlan, magyartalan, szégyentelen, felháborító kezdeményezés elutasításával egyidejűleg ezt a jogosultságot mindössze fel kell függeszteni. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a mélységesen jogtisztelő, humánus, magyar véreink szerzett jogainak oltalmazását szolgáló megoldás maradéktalanul megfelel majd valamennyi magyarnak, közöttük az ezen elvek mentén működő kormány és az állampárt tagjainak is.

Szerző

Gonosz mikrofon

Követeljük, hogy minden bekapcsolt mikrofon monnyon le. Vagy legalább váltsák le. Ha már kikapcsolni nem tudják. Ezekkel ugyanis csak a baj van. Hallani - és rögzíteni - engednek olyanokat is, amiket nem kellene. Őszinte szavakat és mondatokat, például. Így ártanak a nemzeti együttműködés amúgy virágzó rendszerének.

Emlékezhetünk a szolnoki polgármesterre, aki egy éve a képviselő-testület ülését figyelő idős hölgyekről mondott véleményt. "Ennyi hülye vén kurvát" - szólt Szalay Ferenc megfellebezhetetlen ítélete. A héten meg a parlament igazságügyi bizottságának alelnöke, az egykori elszámoltatási biztos álláspontját ismerhettük meg a magyar bírói karról, szintén a bekapcsolt mikrofon jóvoltából. "Komcsi mindegyik" - mondta Budai Gyula.

Ki - pontosabban mi - mást lehetne hibáztatni ezekért az esetekért, mint a mikrofont? Az igazmondás dicséretes, még ha fájdalmas is. Budai képviselő pedig - mondhatni - vonalban van. Néhány napja ugyanis Lázár János vádolt személyes bosszúállással egy bírót, mert olyan ítéletet merészelt hozni, ami nem vág egybe a hatalom álláspontjával. Nem véletlen, hogy a kritizált bíró Baka András, aki a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökeként annyira zavarta a Fideszt, hogy emiatt 2010 után az egész intézményrendszert átalakították.

Persze tudjuk, a vélemény szabad. S lehet véleménye a politikusnak - még a bírókról is - éppúgy, mint fordítva. Csak a jelek szerint arra nem mindig képesek, hogy megtartsák maguknak és ne tárják a nyilvánosság elé. Márpedig ezzel éppen a hatalomtól - elvileg - független igazságszolgáltatás integritását veszélyeztetik. Ha például a parlamentben előre elmondják, milyen ítélet lenne elfogadható egy-egy ügyben, az pontosan annyira aláássa a hitelességet, mint amikor a fővárosi főügyész cikket ír "a család" védelmében. Azt követően, hogy a bíróság szerint Polt Péter korábbi pártkötődése miatt igenis lehet az általa vezetett ügyészséget fideszesnek nevezni.

Mivel pedig itt mindenki beszél(het) össze-vissza, csak az a megoldás: a mikrofonokat kell megfékezni.

Szerző