Miskolcon mintegy 76 ezer lakás van, ennek közel fele távfűtéses. A távhőt gázkazánokban és erőművekben állították elő addig, amíg a városvezetés el nem kezdte a megújuló energiák használatát. A cél az volt, hogy csökkenjen a gázfüggőség, a károsanyag-kibocsátás és a távhődíj. A 2000-es évek második felében kezdte el távfűtésre használni a Miskolc környéki föld alól nyert meleg vizet a külső befektető, PannErgy Zrt. és a városi fűtőcég, a Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ) alapította Geotermia Zrt. Még a szocialista városvezetés idején készült el az első kút, de a fideszes kurzus idején is folytatódott a program. Ma már a miskolci távfűtéses lakások 80 százaléka kap geotermikus hőt.
„Hogyan befolyásolja ez a tény a távhődíj árát Miskolcon? Sehogyan. A távfűtés díja a geotermikus rendszer 2013-as átadása óta változatlan” – ezt írta lapunkhoz eljuttatott elemzésében Debreczeni József, a DK miskolci országgyűlési képviselőjelöltje. Szerette volna megtudni, hogy a miskolci Geotermia Zrt. mennyiért állít elő 1 gigajoule (GJ) távfűtésre használt energiát, ám közölték vele, hogy az üzleti titok. Az viszont tudható, hogy a fűtőenergia értékesítése 2012 óta hatósági áron történik: ennek maximumát minden településen az Energiahivatal állapítja meg. A maximált hatósági ár Miskolcon 2382 forint gigajoule-onként, és épp ennyiért kapja a Geotermia Zrt.-től a MIHŐ. Ez az ár egyébként még akkor sem tűnik túl kedveznek, ha tudjuk: a Geotermia Zrt. jelentős befektetéssel – és uniós támogatással – építette ki a rendszert. A MIHŐ egyébként jelenleg 2598,75 forintért – szintén a hatósági ár maximumán – adja tovább "meleget" a lakosoknak.
De vajon tényleg 2382 Ft/GJ a geotermikus hő előállításának reális ára? – teszi fel a kérdést Debreczeni. Egy, a miskolcihoz hasonló hódmezővásárhelyi fűtőműprojekt ad választ erre kérdésre. „Amíg 1 GJ hasznos hőenergia ára földgázból 85%-os kazánhatásfok figyelembe vételével ma 2400-2700 forint körül van, addig 1 GJ hőenergia előállítási költsége termál-energiából visszasajtolással 600-700 forint Hódmezővásárhelyen.” – írják egy elemzésben. Csakhogy a hódmezővásárhelyiek sem ennyiért kapják a fűtést, nagyságrendileg ott is annyit fizetnek az olcsóbb hőért a fogyasztók, mint Miskolcon – derült ki a város honlapjáról.
– A hatósági ár igen magasnak tűnik a reális önköltségi árhoz képest. Vajon hová lesz a kettő közötti, akár hetvenöt százalékos árkülönbözet? – tette fel a kérdést Debreczeni József, aki bejelentette, aláírásgyűjtést indít, hogy csökkenjen a miskolci távhődíj a geotermikus energia alkalmazása miatt.
Megkerestük a miskolci MIHŐ Kft-t., azt kérdezve: van-e alapja a képviselő számításainak, s ha igen, miért nem lehet valóban érzékelhetően csökkenteni a rezsit a geotermikus energiával fűtött lakásoknál? Hosszú, dühös választ kaptunk – lásd keretes írásunk –, de azt nem árulták el, hogy mennyibe kerül Miskolcon a geotermikus energia egy gigajoule-jának előállítási költsége, pedig ezt az összeget pontosan ismeri a társaság. Utánajártunk, s a „negyedrésznyi” előállítási árat nem csak a Magyar Hőszivattyús Szövetség honlapján megjelent hódmezővásárhelyi tanulmány, de egy alföldi település, Cserkeszőlő közel két évtizedes tapasztalatai is megerősítik. Gál József, a helyi termálfürdőt és távfűtést működtető társaság igazgatója elmondta: ugyan a pontos összeg a konkrét rendszertől függ, de nagy általánosságban igaz, hogy a geotermikus hőenergia előállítása gigajoule-onként 600-700 forintba kerül.
Cserkeszőlőn is ennyi, s ebben az összegben már benne van annak az öt embernek a bére, akik a rendszert üzemeltetik. A Szolnok megyei faluban is hatósági áras az energia, s nagyjából 2100 forintot fizetnek a lakosok egy GJ használatáért. Köznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy egy negyvenöt négyzetméteres lakás negyedéves fűtésköltsége 30 ezer forint, ami a földgázzal fűtött lakásoknál még így is úgy 25 százalékkal olcsóbb. Hozzátette: a törvény szerint két százalékos hasznuk lehet az előállítási árhoz képest, a különbözetet pedig vagy fejlesztésekbe fordítják vissza, vagy elviszi az állam. Extra profitot így nem könyvelhetnek el, de a közösség jólétébe befektetnek, s igyekeznek minden plusz pénzt helyben tartani. Folyamatosan modernizálják a fűtési rendszert, termál-hővel fűtik az összes közintézményt, a fürdőt, működtetnek egy hatalmas fóliasátrat, s az ott termelt zöldségek eladásának bevétele is a falut gyarapítja.
A miskolci ügyben Molnár Csaba, a DK EP-képviselője az Európai Bizottsághoz fordult. Arra kíváncsi: Megfelel-e az uniós finanszírozású geotermikus energiaprojekt a vonatkozó uniós szabályozásnak? Megfelel-e a geotermikus energia árképzése az uniós energiaszabályok által előírt átláthatósági alapelvnek?
