Előfizetés

Karácsony - Szárnyalnak az árak

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2017.11.24. 06:00

Libahiány alakult ki a piacokon, ami kevés mégis akad, aranyáron mérik a kereskedők. Általában is drágulnak az élelmiszerek, különösen a tojás, ami már duplájába kerül.

Rekordot dönthet 2017-ben a kiskereskedelem bevétele: elérheti, sőt, meg is haladhatja a 10 ezer milliárd forintot. Tavaly 9100 milliárd forintot hagytunk a boltokban. Ennek nagyjából 10 százalékát karácsony környékén költötték el az emberek. Idén összességében 4 százalékkal növekedhet a kiskereskedelem.

Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően idén is már novemberben elkezdődött az ádáz küzdelem a fogyasztók kegyeiért. Az online és a hagyományos áruházak egymást túllicitálva hirdetik meg az akcióikat. Az Amerikából importált Black Friday-t, Fekete Pénteket már elhúzva, több időpontban vetik be a versenytársak. Mint megírtuk, ilyenkor óriási árengedményekkel ösztönzik a vásárlást. Ráadásul nálunk ez a péntek háromnapos, és az összes nagyáruház - meg sok kisebb is - több napig adja a kedvezményeket - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Becslések szerint a Fekete Péntek nagyjából 15-20 milliárd forintos forgalmat generál, de az Ecommerce Hungary várakozása szerint elérheti a 25 milliárd forintot is.

A webáruházak megállíthatatlannak tűnő növekedése folytatódik karácsonykor is. Évente két számjegyű a bővülés, az internetes értékesítés forgalma már eléri a 300 milliárd forintot. A szakemberek előrejelzése szerint 2017. karácsonya önmagában mintegy 40 milliárd forintos bevételt hozhat az online kereskedelemnek.

Az előrehozott vásárlások miatt kisebb lehet a decemberi forgalom a korábbi évekhez képest. A vásárlók egyre nagyobb része már nem az utolsó pillanatban rendeli meg a kívánt terméket, okulva abból, hogy a webáruházak tavaly nem mindig bírták a rohamot.

A bevételeket növekedését erősítette a 2,4-2,5 százalékos átlagos infláció is, ám az élelmiszerekre ennél magasabb áremelkedés jellemző. A nem élelmiszer fogyasztási cikkek ára érdemben alig változik.

A karácsonyi asztalról már tavaly is hiányzott a hagyományos főétel, a liba. Idén némileg enyhült a hiány, de azért a piacokon alig találkozni ezzel a víziszárnyassal, s ha van is, jóval mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki libapecsenyére vágyik. A hízott máj kilója 8-12 ezer forint. Ahol egyáltalán kínálnak libacombot, ott a korábbi átlagos kilónkénti 2 200 forint helyett 2 700 forintért adják, de a hízott libacombért 4 000 forintot is elkérnek. A kacsacomb 2 400 forint, a hízott máj 6 900-7 900 forint volt a hétvégén az egyik középárfekvésűnek mondott budapesti piacon.

A víziszárnyas-hiány fő oka a tavaly novemberben Magyarországon is megjelenő madárinfluenza járvány, ami miatt 3 millió szárnyast kellett kényszerből levágni - említette lapunknak Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke. A levágott baromfi többsége kacsa volt, ám a kacsaállomány mégsem csappant meg olyan mértékben, mint a liba, hiszen évente mintegy 30 millió kacsát vágnak Magyarországon, és egész évben kapható a piacon. Libából csak 7 milliós a forgalom, s ebből 4,5 millió a húsliba, a többi a hízott májliba. A járvány miatti kényszervágások az állományt 5 millió alá vetették vissza.

A liba leginkább szezonális termék, főleg Márton napi és karácsonyi főételként kerül az asztalra. Idén azonban mindkét jeles alkalommal nélkülözniük kellett, illetve kell a fogyasztóknak az ünnepi étkezéseken a libát. Bár a tojóállomány nagyrészt elérte a madárinfluenza előtti szintet, ám a kereskedelemben csak tavasszal jelenik meg ismét ez a víziszárnyas.

Karácsonykor adják el a kereskedők a libák 90 százalékát - említette a Lúdszövetség elnöke. Az árakat a nemzetközi piacokon kialakult hiány is növeli. A liba és libamáj nagy részét exportálják a termelők, a magyar májat különösen a német nyelvterületen és Franciaországban kedvelik.

Kacsát egész évben folyamatosan vágnak. Ám a madárinfluenza miatt ebből a szárnyasból is szegényesebb a karácsonyi kínálat, mint a 2015-ben, hiszen tavaly decemberben jószerivel a kacsa is eltűnt a pultokról.

A liba- és kacsahiányt némileg pótolhatja az utóbbi időben népszerűvé vált karácsonyi fogás, a pulyka. Igaz, negyedszázada még évi 140 ezer tonnát termeltek a magyar gazdák, s ez már alig 90 ezer tonnára csökkent, de ebből a csirkénél magasabb árszintre pozicionált termékből így is lesz elegendő az ünnepre. Az idén bevezetett áfacsökkentés pedig jótékonyan hatott a fogyasztói árakra is.

A pulyka iránt húsvétkor és karácsonykor növekszik meg a kereslet , de akkor is alig haladja meg az éves átlagot - nyilatkozta lapunknak Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke. Ezeken az ünnepeken egyébként a szokásosnál többet visznek ki belőle Nagy-Britanniába, Olaszországba, Franciaországba, Németországba, Ausztriába és Izraelbe. Egész évben, és így karácsonykor is a legkeresettebb pulykaalkatrész a mell, a felsőcombfilé és az úgynevezett kényelmi termékek, vagyis a panírozott és füstölt áruk köre.

 Kevesebb és drágább a tojás

 

Bár nem tartozik a karácsonyi főételek közé, de tojás nélkül mégis elképzelhetetlen az ünnep, hiszen a sütemények egyik fontos összetevője. A madárinfluenza miatt itt jóval kisebb volt a veszteség, ám a fipronil nevű rovarírtóval szennyezett tojóállományok, illetve tojások miatt, főleg holland és német termelőknél jelentős állományokat kellett levágni. Az idén nyáron kitört szennyezési botrány Európa-szerte tojáshiányt okozott. Magyarországon szerencsére csak egy közepes és három kisebb telepen találtak szennyezett tojásokat.

Hollandia a legnagyobb uniós tojásexportőr, de a szennyezetttojás-botrány miatt kialakult hiányt a szintén igen jelentős termelők, az évi 4 milliárd tojást előállító lengyelek enyhítették, legalábbis részben - mondta a Népszavának Molnár Györgyi, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége titkára. Ez azért érintette érzékenyen a magyar piacot, mert Németország mellett - persze jóval kisebb mennyiségben - Magyarország is importál lengyel tojást. A hazai nagyüzemi termelés évi 1,2 milliárd, és ezen túl még mintegy 500-600 millió darabot importál hazánk.

A lengyel termelőktől azonban más országok kereskedői is vásárolnak, s a megnövekedett kereslet feljebb hajtotta az árakat. A magyar zsebeknek már megfizethetetlen árak miatt a hazai kereskedők többsége le is állt a behozatallal, s ezzel a magyar piacon is meghaladta a kereslet a kínálatot.

A kialakult helyzetben az év eleji, mérettől függően 30-42 forintos tojásárak elérték az 58-62 forintot is. Ágazati szakemberek szerint húsvétig is drága maradhat a tojás.

Továbbra is népszerű a hal

A magyarok jószerivel csak karácsonykor fogyasztanak halat, főleg pontyot, jövőre azonban jelentősen csökkenhet az ára a 27 százalékos áfa 5 százalékosra csökkentésének köszönhetően - nyilatkozta a Népszavának Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Kft. tulajdonosa.

- Mennyi halat eszünk évente?

- Alig 5-6 kiló halat fogyasztanak a magyarok, s ezzel hazánk a lista végén kullog Európában. Ráadásul ennek a mennyiségnek nagyjából a fele import tengeri hal, halkészítmény. A Magyarországon megtermelt 12-13 ezer tonna ponty nagy része karácsonykor kerül a fazékba, tepsibe. Ezen kívül mintegy 3-3,5 ezer tonna busa, amur, európai szürke harcsa, süllő, valamint akvakultúrában, vagyis nem halastóban, hanem zárt rendszerben nevelt afrikai harcsa, pisztráng, tokféle színesíti a választékot.

- Miért ilyen drágák a halak?

- Az árak valóban igen borsosak. Főleg a nemes halak, a ragadozók többe kerülnek, mint a marha legtöbb része. Az is igaz persze, hogy például a legnépszerűbb halat, a pontyot legalább 3 évig neveli a termelő, és sem a víz, sem a takarmány, sem az állatorvosi felügyelet nincsen ingyen. A költségeket növeli a helyi adó, illetve a munkavállalók bérköltsége.

- Mitől remélhető a fogyasztás növekedése?

- Növekedhet a fogyasztás mennyisége, ha 2018-ban az édesvízi halak áfáját, hasonlóan a sertés-, illetve a baromfihúshoz, 27 százalékról 5 százalékra mérsékli a kormányzat. Ezzel az ágazat is tisztulhat, hiszen 5 százalékért már nem érdemes kockáztatni, a fekete- és szürkegazdaság elveszíti versenyelőnyét a legálisan működő vállalkozásokkal szemben. A kedvezőbb adózás visszaszoríthatja az importot is, hiszen már a külföldről behozott, főleg tengeri hal is veszít árelőnyéből. A fogyasztó a 22 százalékos áfacsökkentésből átlagosan 10-17 százalékkal alacsonyabb áron juthat majd halhoz. Szeretnénk elérni, hogy a termelők a saját árusítóhelyeiken 20 százalékot faragjanak le az áraikból. Az árak csökkenése mellett legalább ilyen fontos a szemléletbeli változás is, hiszen a hal az egyik legegészségesebb élelmiszerfajta, különösen egy olyan országban, ahol az elhízás már népbetegség.

- Hogyan változtak az igények?

- Egyre népszerűbb a halszelet, a filé, a halászlé alapanyag. Idén karácsonykor is a ponty lesz a legkeresettebb, de zárkózik fel például az afrikai harcsa, amit ma már itthon tenyésztünk, de szépen fogy az európai szürke harcsa, amit követ a süllő, és jócskán lemaradva a tokfélék.

Euró - Belépni, de okosan

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.11.23. 06:02
FOTÓK: Molnár Ádám

A magyar kormánynak úgy tűnik nincs határozott véleménye arról, hogy mikor bevezessék be az eurót, egyáltalán tegyenek-e ilyen lépést, pedig tisztában vannak vele, hogy ez vállalt kötelességünk. Erre lehetett következtetni abból, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a GKI Gazdaságkutató Zrt. létrejöttének 25. évfordulóján az euróövezeti csatlakozásról tartott konferencián inkább a magyar modell sikerességéről beszélt, no meg arról, hogy - véleménye szerint - Európa új irányt vett, melynek lényege: a nemzetek érdekeit is figyelembe kell venni. Már annak is örülni kellett, hogy a kormányzati főtisztviselő kijelentette: "Mi nem az Európai Unió ellen vagyunk, hisz a lakosság 70 százaléka pártolja a tagságunkat, amely kimagasló arány a közösségben."

Ennél sokkal markánsabban fogalmazott Surányi György, aki két alkalommal is állt a jegybank élén: a maastrichti kritériumok rosszak, az eurózóna tagjai nem felelnek meg az optimális valutaövezetek elméletének, ráadásul fiskális unió sincs. Felvázolta azt az utat, amely álláspontja kialakítását kísérte. Korábban ugyanis az egyetemi tanár nem támogatta Magyarország euróövezeti csatlakozását, mert hiányolta, hogy az Európai Unióban nincs rugalmas munkaerőpiac, aminek az okát a kulturális és a nyelvi különbségekben látta. Ám ez év őszén gyökeresen módosított a korábbi elutasító álláspontján. Az eurózónában ugyanis olyan dolgok történtek, ami miatt be kell lépnünk. Ezek: a Brexit és a populisták előretörése, amely mind Németországot, mind Franciaországot arra késztette, hogy a jelenlegi helyzetből való kiutat csak a monetáris unió megerősítésében keresse. Ezáltal többsebességessé válik az Európai Unió. Aminek az lesz az elkerülhetetlen következménye, hogy egyes országok előbb vagy utóbb a második, aztán a harmadik körben találják magukat, végül pedig egyszer csak észre veszik: ha jogilag nem is, de alapjában véve kikerültek az Európai Unióból - mondta Surányi György, s szavain érdemes elgondolkodni.

Ugyancsak a változás szeleit érzékelte Balázs Péter, a korábbi uniós biztos és külügyminiszter. Szemléletesen úgy mutatta ezt be, hogy jó időjárási viszonyok mellett létrejött, könnyűszerkezetes épületnek minősítette az egykori eurót, de azóta komplett újratervezés történt, megalkották a bankuniót és a tőkepiaci uniót, így most már megáll a lábán a valutaunió is. Kialakult az Európai Unió gravitációs központja, és ez az euróövezet.

Nem elég kitárni a kapukat, Magyarországnak kell kiszámíthatóan és megbízhatóan megvetnie a lábát a kapun belül - fogalmazott Balázs Péter. Ne feledjük, az Európai Unió lakosságának 70 százaléka az euróövezetben él, s Nagy-Britannia kilépésével - mivel nem a közös pénzt használják - ez az arány 78 százalékra fog növekedni.

Tévedés azt hinni, hogy Dél-Európában az euró bevezetése miatt teljesítenek rosszabbul, igyekezett a magyar kormány által gyakran hangoztatott tévedést eloszlatni

 A brüsszeli Bruegel Institute vezető kutatója úgy látja, a déli országokban többek között a keresleti problémák, a strukturálisan gyenge költségvetés, a termelékenységet meghaladó béremelkedés okoztak súlyos problémákat a válságot megelőzően. Éppen ezért nagyon fontos a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése, és ha már kialakultak, akkor a hatékony kezelésük. Az ilyen gazdaságpolitikai hibáktól a közös pénz nem véd meg! A szakember álláspontja szerint az euró bevezetésével és kívül maradással is lehetünk sikeresek. A lényeg, hogy a belépéskor a stabilitásra törekvő gazdaságpolitikát folytasson az ország. Cáfolta a jelenlegi MNB álláspontját, amikor kijelentette, hogy nem fontos a gazdasági fejlettség szintje a belépés mérlegelésénél. Éppen ezért inkább a belépés pártján áll Darvas Zsolt, de ha kimaradnák, az sem lenne világvége - tette hozzá. Emlékezetes, hogy az MNB csak akkor vezetné be az eurót, ha a magyar gazdaság már az eurózóna egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát teljesíti.

Ugyancsak a belga fővárosból jött haza Székely István Pál, az Európai Bizottság DG ECFIN igazgatója, aki szerint az önálló valuta sokkelnyelő hatású, vagyis időt lehet vásárolni a problémák megoldásra. Ugyanakkor elég kevés időt, és ha nem oldják meg a költségvetési, bankrendszerbéli és versenyképességi problémákat, akkor a gondok még nagyobbak is lehetnek. Végeredményben a magyar gazdaság számára az euró bevezetésének potenciálisi előnyei meghaladják a hátrányokat - mondta. Viszont a mérleg annál nagyobb, minél hosszabb időre tekintünk előre.

Hasonlóképpen mérleget vont Vértes András, a vendéglátó GKI elnöke, aki egyrészt bírálta Csepreghy Nándor érveit a nemzeti érdekek magasabbrendűsége kapcsán, másrészt egyértelműen állást foglalt a belépés mellett. Most szárnyal a világgazdaság, ezért könnyebb teljesíteni a belépési kritériumokat. Ráadásul most az a ritka pillanat van, hogy bele lehet szólni az euró reformjába is - tette hozzá. Biztos abban, hogy a hazai monetáris politika ultra lazából átmegy semlegesbe a következő időszakban, ami arra vall, hogy a gazdasági helyzet normalizálódik.

Az euró elleni érvként hozta fel viszont hogy a közös pénz nélkül is tudunk érdemben növekedni, miközben az euró átalakítása lassú és feszültségekkel terhelt lesz. Európában a társadalmi elégedetlenség erős, így a sokfajta érdek akár meg is akaszthatja a változásokat - emelte ki. Vértes András hozzátette: Magyarországnak komoly stabilitási problémái jelenleg nincsenek, ez is a belépés ellen szólhat.

Négy-öt évig tarthat a felkészülés

A választásokig kampánytéma lesz, azt követően viszont Magyarország számára égető kérdéssé válik az uniós közös pénz bevezetésének időpontja. Többségbe kerülhetnek az eurózónához csatlakozást sürgetők.

Nehéz eldönteni, hogy a magyar euró bevezetésének időpontja politikai vagy gazdasági kérdés, netán a kettő egyszerre. A jelenlegi kormányzat folyamatosan változtatja álláspontját arról, hogy kell-e nekünk euró, s elsősorban a veszélyeket hangoztatja. Az mindenesetre jellemző, hogy 2017 vége felé, több mint 13 éves uniós tagság után nincs egy - akármilyen távoli - céldátum az euróövezethez való csatlakozásra. Amikor Emmanuel Macront idén francia köztársasági elnökké választották, majd pártja fölényesen megnyerte a nemzetgyűlési választásokat is, Angela Merkel - jelenleg ügyvezető - német kancellárral megállapodtak abban, hogy a V4-eknek a még az euróövezeten kívül lévő országaival, vagyis Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal, valamint Romániával idén ősszel egyértelműen tisztázzák, hogy mikorra készítik el a csatlakozási menetrendjüket, ami egyébként az Európai Unióba történő felvételüknek is feltétele volt.

Az évről évre felfrissített konvergenciaprogramoknak is végeredményben az a céljuk, hogy az Európai Bizottság tisztán lássa, az Európai Monetáris Unióba igyekvő országoknak milyenek az aktuális makrogazdasági mutatói, s ennek ismeretében hol tartanak a felzárkózásban az euró bevezetéséhez vezető úton. A francia-német tudakozódási szándékkal egyidejűleg - hírek szerint -, egy visszautasíthatatlan ajánlatot is mellékeltek. Arra azonban nem számítottak, hogy Európa vezető gazdasági hatalmának, Németországnak a belső politikai viszonyai jelenleg nem alkalmasak arra, hogy egy stabil támogatású koalíciós kormány jöjjön létre. Így Angela Merkelnek se ereje, se felhatalmazása nincs arra, hogy bármilyen nagyobb horderejű nemzetközi kérdésben érdemi lépést tegyen, márpedig az euróövezet bővítése egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik. Ezért maradt el a kapcsolatfelvétel euró-ügyben a V4-ekkel (Szlovákia amúgy sem jöhetett szóba, hiszen már tagjai az euróövezetnek) és Romániával. Macron ugyan járt a térségben, de az euró bevezetéséről nem tárgyaltak, Magyarországot azonban amúgy is kihagyta tárgyalási körútjából Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának, valamint a Fidesz parlamenti képviselőinek permanens unióellenes kirohanásai miatt.

Ugyanakkor emlékezetes, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke idén szeptemberben kijelentette: az euró nem csak az Európai Monetáris Unió tagjainak közös fizetőeszköze, hanem az a cél, hogy minden uniós tagállam vezesse be. (Természetesen a Brexit révén távozó Nagy-Britanniára, valamint külön megállapodás alapján Dániára és Svédországra nem gondolt, utóbbiak továbbra is a saját koronájukkal fognak fizetni.) Pozitív fejlemény, hogy az euróbevezetéshez minden pénzügyi és technikai támogatást meg kívánnak adni.

Két kevésbé fejlett tagállam, Horvátország és Románia azonnal kedvezően reagált a hívó szóra, sőt az előbbi már azt fontolgatja, hogy 2020-ban belépne az euró bevezetésének előszobájának tekintett ERM II árfolyamrendszerbe, vagyis a feltételek teljesítése esetén két esztendővel később Zágráb is euróval fizethetne. Az új cseh kormány viszont a jelenlegi helyzetben előnytelennek tartaná az eurót, ami azért sem keltett meglepetést, mert a korábbi kormányok is hasonlóképpen vélekedtek.

Azt minden aspiráns elismeri, hogy az euró bevezetésének lennének előnyei: a külkereskedelem bővülése, a pénzügyi sérülékenység és a kamatfelár csökkenése - vagyis az országkockázat mérséklődése -, és a valutaátváltási költségek megszűnése. De az is kiderült Görögország csődje és több mediterrán ország gazdasági megingása kapcsán, hogy önmagában az euró használata nem garancia egy ország pénzügyi stabilitására, ehhez hozzáértő fiskális politikára is szükség van. Így egyre többen hajlanak arra a nézetre, hogy stabil költségvetési politikával mintegy 4-5 év alatt képes felkészülni egy ország arra, hogy éretté váljon az euró-övezeti tagságra.

Kampánytéma lett a közös pénz

A jelenlegi kormány főleg a nemzetállamiság megőrzésére hivatkozva késlelteti a felkészülést az euró bevezetésére - állítja Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető kutatója.

- Úgy tűnik, hogy felfokozott az érdeklődés Magyarország euróövezethez való csatlakozása iránt. Mi lehet ennek az oka?
- A jövő tavaszi országgyűlési választások közeledte. Több politikai párt kampánytémává tette ezt a kérdést. Újhelyi István, az Európai Parlament szocialista képviselője két alkalommal is petíciót adott ki, a csatlakozás melletti támogatáshoz gyűjtött aláírásokat, amit támogatott párttársa, Botka László volt miniszterelnök-jelölt és Pogátsa Zoltán közgazdász is. A Polgári Világ Pártja még népszavazást is kezdeményezett az európai közös pénz bevezetésétől, de a Nemzeti Választási Bizottság után a Kúria is elutasította a felteendő kérdéseiket.

- Változott-e a Fidesz eddigi elutasító álláspontja?
- Úgy látom, mintha a kormánypárt teljesen elzárkózó hozzáálllása némileg oldódna, legalább már vitatkozni hajlandóak. De még mindig meghatározó Orbán Viktor kormányfő késleltető megközelítése. Arra hivatkozik, hogy a nemzetállami jogosítványok megőrzése felülírja Brüsszel integrációs törekvéseit. Emögött azért az is meghúzódik, hogy a Fidesz inkább keletre szeret tekinteni, szemben a demokratikus ellenzékkel, amely nyugatpárti.

- Mi várható ezután?
- A választásokat követően nem elképzelhetetlen, hogy hozzáfognak egy csatlakozási menetrend kidolgozásához, mert ne feledjük: Magyarország uniós tagságának feltétele volt az euró bevezetése. Ugyanakkor nyomós lehet az a csatlakozás halogatása melletti érv is, hogy az euróövezet gazdasága sem egységes, és egy olyan ország befogadása, amelynek gazdasági mutatói még elmaradnak a legfejlettebb tagokétól, számos nehézséggel járna.

Szégyenpad - Egyre lejjebb kerülünk az egyetemi rangsorban

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:00
Népszava fotó
Továbbra is a nagy múltú magyar egyetemek vezetik a hazai rangsorokat, pedig a nemzetközi listákon egyre hátrébb szorulnak. Ami nem is csoda, hiszen a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások jelentősen csökkennek.

Mind az egyetemek, főiskolák, mind a felsőoktatás iránt érdeklődők (különösen a leendő hallgatók és szüleik) számára iránymutatóként szolgálnak a különböző egyetemi rangsorok. Legutóbb a HVG összesítéséből értesülhettünk arról, melyek a legjobbnak tartott magyarországi egyetemek. Az élbolyt vizsgálva senkit nem érhetett nagy meglepetés, továbbra is a nagy múltú egyetemek szerepelnek a lista élén. Az első helyezést a tavalyi évhez hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerezte meg, ám idén nemcsak az összesített rangsorban, hanem az oktatói és hallgatói kiválóság tekintetében is (ezekben tavaly: 7. és 2. helyezés).

Hol van a CEU?
Miért nem szerepel a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) a legjobb magyar intézmények rangsorában vagy valamely nemzetközi listán? A válasz egyszerű: a legtöbb rangsorban azokat az egyetemeket mérik, amelyek alapképzést is kínálnak. Ezzel szemben a CEU kizárólag mester- és posztgraduális képzéseket indít.
A CEU eredményeit a különböző alrangsorokban lehet nyomon követni: a QS képzési területekre lebontott listáján politikatudomány és nemzetközi tanulmányok programja 42. helyen szerepel. A CEU szociológia, filozófia, valamint társadalompolitika és adminisztrációs képzései az 51-100. hely közötti helyezést érték el. A Times Higher Education (THE) júniusi közlése szerint a CEU a 160 legjobb európai egyetem között van. A világ legjobb, 50 évnél fiatalabb egyetemeinek THE-rangsorában pedig a 39. helyet szerezte meg a CE .
A Soros György alapította egyetem 25 éve működik Budapesten, ennyi idő alatt sikerült előkelő helyre felküzdenie magát. Bazsa György szerint az egyetem "kitűnő oktatói gárdát verbuvált" az évek során, jó oktatói fizetést és magas hallgatói ösztöndíjakat biztosít. A MAB volt elnöke úgy vélte, a CEU jó példája annak, hogy koncepcionális és jól támogatott működéssel egy-két évtized alatt egészen magas minőség-kategóriába lehet jutni.
Jó példát mutat, de országos méretekben nem követhető. Amíg a finanszírozás nem a minőségen és a teljesítményen, hanem fejkvótákon alapul, egyetemeink kénytelenek lesznek a mennyiségre koncentrálni. A minőségre így kevesebb figyelem jut.

Jól szerepeltek a hagyományos vidéki intézmények is: a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) második, a Debreceni Egyetem (DE) ötödik, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hatodik lett.

Akár emelhetik is az ösztöndíjakat
Folynak a tárgyalások az ösztöndíj-rendszer átalakításáról, az oktatási államtitkárság szeretne e kérdésre még az év végéig pontot tenni - mondta Palkovics László tegnap az Országgyűlés kulturális bizottságában. Az oktatási államtitkár jelezte: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Gulyás Tibor HÖOK-elnök elmondta: az elmúlt tíz évben nem történt alapvető változás az ösztöndíjaknál, a hallgatói normatíva nem lett magasabb, és ez nemcsak a teljesítményalapú, hanem a rászorultsági juttatásokat is érinti.

Mint szakegyetem, a klasszikus intézményekhez képest is igen jól teljesített a Semmelweis Egyetem (SE), amely a negyedik helyezést érte el, elsősorban a kiemelkedő hallgatói teljesítmények miatt. Mind oktatói, mind hallgatói kiválóság terén kiemelkedő teljesítmény nyújtott (3. és 7. hely) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), amely így harmadik lett az összesített rangsorban.

A lista középső részén a művészeti egyetemeket és a kisebb vidéki intézményeket találjuk. Előbbiek közül a korábbi évekhez hasonlóan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE, 18. hely) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE, 20. hely) szerepelt a legjobban. Utóbbiak sorában a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) sokat lépett előre: míg tavaly a 34. helyezést érte el, idén a 28. helyen szerepel. A lista legvégén, a 44. helyen a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) áll.

Összességében elmondható, az elmúlt évekkel összehasonlítva a rangsor nem tükröz hangsúlyos változásokat, ami egyrészt abból adódik, hogy az összeállítás alapjául szolgáló szempontrendszert érdemben nem befolyásolták az olyan jelentős átalakítások sem, mint a közelmúltban lezajlott kari átszervezések, főiskolák egyetemmé alakítása.

A lista készítői az oktatói kiválóság alrangsorának összeállításánál a következőket vették figyelembe: tudományos fokozattal, MTA-címmel rendelkező oktatók száma és aránya, az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma. A hallgatói kiválóság értékelésénél szempont volt az első helyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya, valamint a középiskolai versenyeken helyezést elért diákok száma.

Szégyenpad
Nemcsak a matematika, a szövegértés és a természettudományok területén, de az informatikát és problémamegoldó készségeket illetően is alulteljesítenek a magyar diákok - derült ki a 2015-ös PISA-felmérés eredményeiből. Noha ezekről már tavaly is megtudhattunk részeredményeket, a teszteket összeállító és értékelő OECD most adta ki részletes elemzését. A 15 éves diákok körében végzett felmérés során 2015-ben vizsgálták először az együttműködési, problémamegoldó készségeket, a magyar fiatalok sajnos átlag alatt teljesítettek, 472 pontot szereztek (az OECD-átlag 500 pont volt). A legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ.
A vizsgált térségbeli országok közül Csehország (499), Észtország (535), Horvátország (473) és Szlovénia (502) is megelőzte Magyarországot, és csak Bulgáriánál (444), Litvániánál (467) és Szlovákiánál (463) teljesítünk jobban. Az elemzés szerint az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével is.
A gyenge teljesítmények nemcsak a középfokú oktatásban, hanem a felsőoktatásban is éreztetik hatásukat: több esetben azzal kell eltölteni az első szemesztert, hogy a diákok hiányosságait pótolják. Részben talán ez is közrejátszik abban, hogy nagy múltú egyetemeink is mind hátrébb csúsznak a nemzetközi rangsorokban.

Míg a hazai listán a helyzet többé-kevésbé változatlan, a nemzetközi rangsorok vegyes képet mutatnak - ami nem meglepő, hiszen a szempontrendszereikben is jelentős különbségek vannak. Az eredmények nem túl hízelgőek a magyarországi intézmények szempontjából: például a Center for World University Rankings (CWUR) listáján egyre hátrébb kerülnek a hazai legjobbak. Az ELTE 2014-ben a 371. helyen szerepelt, idén az 515. lett (ennek ellenére ebben a rangsorban is az ELTE a legjobb hazai intézmény). A CWUR összesen nyolc szempont alapján rangsorolja az egyetemeket, ezek közül talán a legfontosabb, hogy figyelembe veszik a végzett hallgatók elhelyezkedését is.

A brit Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi rangsor összeállításánál a nemzetközi kutatói "hírnév" számít bele legnagyobb súllyal a végeredménybe (a rangsor az első 500 egyetemet részletesen, utána csoportokba szedve mutatja). Ezen a listán az ELTE hátrébb csúszott: a tavalyi 601-650-es csoportból idén átkerült a 651-700-asba. A QS értékelése szerint azonban a legjobb magyarországi egyetem nem az ELTE, hanem az SZTE (az 501-550-es csoportba sorolva).

A top-helyeken valamennyi listán amerikai és brit egyetemek szerepelnek. Fábri György, az ELTE PPK oktatója blogján erről azt írta: ebből is látszik a globális felsőoktatási és kutatás-fejlesztési piac további koncentrálódása az angolszász, de egyre erőteljesebben a kínai akadémiai világra is.

"Speciálisan magyar tényezőként a felsőoktatási kutatás-fejlesztési ráfordítások jelentős csökkenése említhető, ami 2010-óta folyó áron is közel 10 százalékos (61,8 milliárd forintról 56,7 milliárd forintra). A folyamat ráadásul rosszabbodik, hiszen a 2015-ös adataihoz viszonyítva a 2016-ban több, mint 16 százalékkal csökkent a felsőoktatási kutatási ráfordítások mértéke. Kevesebben is kutatnak: a tényleges kutatói létszám 3 százalékkal lett kisebb" - írta Fábri, aki szerint a közeli jövőben sem lehet látványos javulásra számítani, hiszen a kutatási ráfordítások mind a publikációkban, mind a nemzetközi együttműködésekben közvetlenül meghatározzák az egyetemi rangsorok helyezéseit.

A rangsoroknál a trend a lényeg
A minőségértékelésére épülő akkreditáció nem ad alapot a különböző egyetemi rangsoroknak - mondja Bazsa György a Debreceni Egyetem tanára, egykori rektora. Ugyanakkor a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) korábbi elnöke szerint figyelmen kívül sem lehet őket hagyni, különösen akkor, ha - javuló vagy romló - trendet jeleznek.
- Mennyire hisz a rangsorokban?
- Mint a MAB egykori elnöke, saját gyakorlatomként is mondom, hogy a minőségértékelésére épülő akkreditáció - és annak bármely formája - nem kíván sem építeni a rangsorokra, sem alapot adni nekik. Ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni a listákat.
- Az egyetemek sokáig rangsorok nélkül működtek.
- Az úgynevezett "ranking" (rangsorolás - a szerk.) ügyét a média, elsősorban az amerikai futtatta fel, mert ahol verseny van, ott a rangsorolás is óhatatlanul megjelenik. Felesleges ellene hadakozni, akkor is, ha nem szeretjük vagy nem értünk egyet vele.
- Olykor szembetűnő különbségek vannak a listák között.
- Vannak olyan tényeken alapuló mérőszámok, amelyek mégsem teljesen objektívek. Ilyenek a hallgatók jelentkezési arányai, a jelentkezők pontszámai, a végzettek elhelyezkedési arányai. Az oktatóknál a tudományos fokozatok száma, aránya, a publikációs és hivatkozási adatok. Ezeket minden tisztességes ranking-rendszer felméri, súlyozásukat is közli, ám utóbbiban gyakran nagy különbségek vannak, s jórészt innen származik az egyes intézmények helyezésének különbsége. Ebben nem lehet igazságot tenni: a szerkesztők döntik el, miket tartanak fontosnak, súlyosabbnak.
- Mennyire hiteles így egy rangsor?
- Bár egy-egy intézmény pozíciója rangsoronként különbözhet, három dolog azért mégis viszonylagos objektivitással és fontos információval bír: vannak egyetemek, melyek rendre ott vannak az első tízben, vagy százban, vagy kétszázban, vagy ötszázban, s ezekre mindenki úgy tekint, hogy a kiválóság egy-egy fokát jelentik - értelemszerűen abban a kategóriában. Oxford, Cambridge, Harvard, MIT, Stanford, Yale - évente vívnak egymással presztízscsatát, de semmi sem múlik ezen: Oxford akkor is kiváló, ha valamelyik listán első, egy másikon ötödik.
- Ön szerint mitől jó egy egyetem?
- Kiváló professzoraitól, oktatóitól, ehhez kapcsolódó hallgatóitól, végzőseitől, jó menedzsmentjétől, autonómiájától és a szélesen értelmezett minőségi, korszerű infrastruktúrájától. A rangsoroknál akkor kell igazán figyelni, ha trendet látunk: ha javuló, meg kell vizsgálni, hogyan sikerült azt elérni, ha romló, fel kell tárni az okokat. Listák mindig is lesznek, az okosak inkább tanulnak belőle és kevésbé szidják. De lehet fordítva is.