Rekordot dönthet 2017-ben a kiskereskedelem bevétele: elérheti, sőt, meg is haladhatja a 10 ezer milliárd forintot. Tavaly 9100 milliárd forintot hagytunk a boltokban. Ennek nagyjából 10 százalékát karácsony környékén költötték el az emberek. Idén összességében 4 százalékkal növekedhet a kiskereskedelem.
Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően idén is már novemberben elkezdődött az ádáz küzdelem a fogyasztók kegyeiért. Az online és a hagyományos áruházak egymást túllicitálva hirdetik meg az akcióikat. Az Amerikából importált Black Friday-t, Fekete Pénteket már elhúzva, több időpontban vetik be a versenytársak. Mint megírtuk, ilyenkor óriási árengedményekkel ösztönzik a vásárlást. Ráadásul nálunk ez a péntek háromnapos, és az összes nagyáruház - meg sok kisebb is - több napig adja a kedvezményeket - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Becslések szerint a Fekete Péntek nagyjából 15-20 milliárd forintos forgalmat generál, de az Ecommerce Hungary várakozása szerint elérheti a 25 milliárd forintot is.
A webáruházak megállíthatatlannak tűnő növekedése folytatódik karácsonykor is. Évente két számjegyű a bővülés, az internetes értékesítés forgalma már eléri a 300 milliárd forintot. A szakemberek előrejelzése szerint 2017. karácsonya önmagában mintegy 40 milliárd forintos bevételt hozhat az online kereskedelemnek.
Az előrehozott vásárlások miatt kisebb lehet a decemberi forgalom a korábbi évekhez képest. A vásárlók egyre nagyobb része már nem az utolsó pillanatban rendeli meg a kívánt terméket, okulva abból, hogy a webáruházak tavaly nem mindig bírták a rohamot.
A bevételeket növekedését erősítette a 2,4-2,5 százalékos átlagos infláció is, ám az élelmiszerekre ennél magasabb áremelkedés jellemző. A nem élelmiszer fogyasztási cikkek ára érdemben alig változik.
A karácsonyi asztalról már tavaly is hiányzott a hagyományos főétel, a liba. Idén némileg enyhült a hiány, de azért a piacokon alig találkozni ezzel a víziszárnyassal, s ha van is, jóval mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki libapecsenyére vágyik. A hízott máj kilója 8-12 ezer forint. Ahol egyáltalán kínálnak libacombot, ott a korábbi átlagos kilónkénti 2 200 forint helyett 2 700 forintért adják, de a hízott libacombért 4 000 forintot is elkérnek. A kacsacomb 2 400 forint, a hízott máj 6 900-7 900 forint volt a hétvégén az egyik középárfekvésűnek mondott budapesti piacon.
A víziszárnyas-hiány fő oka a tavaly novemberben Magyarországon is megjelenő madárinfluenza járvány, ami miatt 3 millió szárnyast kellett kényszerből levágni - említette lapunknak Szabó Miklós, a Magyar Lúdszövetség elnöke. A levágott baromfi többsége kacsa volt, ám a kacsaállomány mégsem csappant meg olyan mértékben, mint a liba, hiszen évente mintegy 30 millió kacsát vágnak Magyarországon, és egész évben kapható a piacon. Libából csak 7 milliós a forgalom, s ebből 4,5 millió a húsliba, a többi a hízott májliba. A járvány miatti kényszervágások az állományt 5 millió alá vetették vissza.
A liba leginkább szezonális termék, főleg Márton napi és karácsonyi főételként kerül az asztalra. Idén azonban mindkét jeles alkalommal nélkülözniük kellett, illetve kell a fogyasztóknak az ünnepi étkezéseken a libát. Bár a tojóállomány nagyrészt elérte a madárinfluenza előtti szintet, ám a kereskedelemben csak tavasszal jelenik meg ismét ez a víziszárnyas.
Karácsonykor adják el a kereskedők a libák 90 százalékát - említette a Lúdszövetség elnöke. Az árakat a nemzetközi piacokon kialakult hiány is növeli. A liba és libamáj nagy részét exportálják a termelők, a magyar májat különösen a német nyelvterületen és Franciaországban kedvelik.
Kacsát egész évben folyamatosan vágnak. Ám a madárinfluenza miatt ebből a szárnyasból is szegényesebb a karácsonyi kínálat, mint a 2015-ben, hiszen tavaly decemberben jószerivel a kacsa is eltűnt a pultokról.
A liba- és kacsahiányt némileg pótolhatja az utóbbi időben népszerűvé vált karácsonyi fogás, a pulyka. Igaz, negyedszázada még évi 140 ezer tonnát termeltek a magyar gazdák, s ez már alig 90 ezer tonnára csökkent, de ebből a csirkénél magasabb árszintre pozicionált termékből így is lesz elegendő az ünnepre. Az idén bevezetett áfacsökkentés pedig jótékonyan hatott a fogyasztói árakra is.
A pulyka iránt húsvétkor és karácsonykor növekszik meg a kereslet , de akkor is alig haladja meg az éves átlagot - nyilatkozta lapunknak Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke. Ezeken az ünnepeken egyébként a szokásosnál többet visznek ki belőle Nagy-Britanniába, Olaszországba, Franciaországba, Németországba, Ausztriába és Izraelbe. Egész évben, és így karácsonykor is a legkeresettebb pulykaalkatrész a mell, a felsőcombfilé és az úgynevezett kényelmi termékek, vagyis a panírozott és füstölt áruk köre.
Kevesebb és drágább a tojás
Bár nem tartozik a karácsonyi főételek közé, de tojás nélkül mégis elképzelhetetlen az ünnep, hiszen a sütemények egyik fontos összetevője. A madárinfluenza miatt itt jóval kisebb volt a veszteség, ám a fipronil nevű rovarírtóval szennyezett tojóállományok, illetve tojások miatt, főleg holland és német termelőknél jelentős állományokat kellett levágni. Az idén nyáron kitört szennyezési botrány Európa-szerte tojáshiányt okozott. Magyarországon szerencsére csak egy közepes és három kisebb telepen találtak szennyezett tojásokat.
Hollandia a legnagyobb uniós tojásexportőr, de a szennyezetttojás-botrány miatt kialakult hiányt a szintén igen jelentős termelők, az évi 4 milliárd tojást előállító lengyelek enyhítették, legalábbis részben - mondta a Népszavának Molnár Györgyi, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége titkára. Ez azért érintette érzékenyen a magyar piacot, mert Németország mellett - persze jóval kisebb mennyiségben - Magyarország is importál lengyel tojást. A hazai nagyüzemi termelés évi 1,2 milliárd, és ezen túl még mintegy 500-600 millió darabot importál hazánk.
A lengyel termelőktől azonban más országok kereskedői is vásárolnak, s a megnövekedett kereslet feljebb hajtotta az árakat. A magyar zsebeknek már megfizethetetlen árak miatt a hazai kereskedők többsége le is állt a behozatallal, s ezzel a magyar piacon is meghaladta a kereslet a kínálatot.
A kialakult helyzetben az év eleji, mérettől függően 30-42 forintos tojásárak elérték az 58-62 forintot is. Ágazati szakemberek szerint húsvétig is drága maradhat a tojás.
Továbbra is népszerű a hal
A magyarok jószerivel csak karácsonykor fogyasztanak halat, főleg pontyot, jövőre azonban jelentősen csökkenhet az ára a 27 százalékos áfa 5 százalékosra csökkentésének köszönhetően - nyilatkozta a Népszavának Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Kft. tulajdonosa.
- Mennyi halat eszünk évente?
- Alig 5-6 kiló halat fogyasztanak a magyarok, s ezzel hazánk a lista végén kullog Európában. Ráadásul ennek a mennyiségnek nagyjából a fele import tengeri hal, halkészítmény. A Magyarországon megtermelt 12-13 ezer tonna ponty nagy része karácsonykor kerül a fazékba, tepsibe. Ezen kívül mintegy 3-3,5 ezer tonna busa, amur, európai szürke harcsa, süllő, valamint akvakultúrában, vagyis nem halastóban, hanem zárt rendszerben nevelt afrikai harcsa, pisztráng, tokféle színesíti a választékot.
- Miért ilyen drágák a halak?
- Az árak valóban igen borsosak. Főleg a nemes halak, a ragadozók többe kerülnek, mint a marha legtöbb része. Az is igaz persze, hogy például a legnépszerűbb halat, a pontyot legalább 3 évig neveli a termelő, és sem a víz, sem a takarmány, sem az állatorvosi felügyelet nincsen ingyen. A költségeket növeli a helyi adó, illetve a munkavállalók bérköltsége.
- Mitől remélhető a fogyasztás növekedése?
- Növekedhet a fogyasztás mennyisége, ha 2018-ban az édesvízi halak áfáját, hasonlóan a sertés-, illetve a baromfihúshoz, 27 százalékról 5 százalékra mérsékli a kormányzat. Ezzel az ágazat is tisztulhat, hiszen 5 százalékért már nem érdemes kockáztatni, a fekete- és szürkegazdaság elveszíti versenyelőnyét a legálisan működő vállalkozásokkal szemben. A kedvezőbb adózás visszaszoríthatja az importot is, hiszen már a külföldről behozott, főleg tengeri hal is veszít árelőnyéből. A fogyasztó a 22 százalékos áfacsökkentésből átlagosan 10-17 százalékkal alacsonyabb áron juthat majd halhoz. Szeretnénk elérni, hogy a termelők a saját árusítóhelyeiken 20 százalékot faragjanak le az áraikból. Az árak csökkenése mellett legalább ilyen fontos a szemléletbeli változás is, hiszen a hal az egyik legegészségesebb élelmiszerfajta, különösen egy olyan országban, ahol az elhízás már népbetegség.
- Hogyan változtak az igények?
- Egyre népszerűbb a halszelet, a filé, a halászlé alapanyag. Idén karácsonykor is a ponty lesz a legkeresettebb, de zárkózik fel például az afrikai harcsa, amit ma már itthon tenyésztünk, de szépen fogy az európai szürke harcsa, amit követ a süllő, és jócskán lemaradva a tokfélék.
