Szexizmusról színházban

Publikálás dátuma
2017.11.24. 06:46

A STEREO AKT és az Amnesty International új színházi előadást készít Védett férfiak címmel, amelynek témája a nemek közti egyenlőtlenség, az elnyomás és a szexizmus. A darab írásához valós, személyes történeteket keresnek. Ezeket a tortenet@stereoakt.hu címre várják december 5-ig, illetve a Jurányi Ház földszintjén elhelyezett Védett Férfiak vitrinben papíron is bedobhatók egy erre a célra szolgáló postaládába.

Szerző

Glifozát nélkül is van élet

Publikálás dátuma
2017.11.24. 06:40
Több európai országban, így Belgiumban is követelték a gyomirtó forgalmazásának beszüntetését Fotó: AFP/Mark Ralston
A vegyipari lobbi rendre azzal riogat, hogy a kockázatos növényvédő szerek kivonása hatalmas gazdasági károkat, terméskiesést okozna. A valóság azonban rendszeresen rájuk cáfol. Egy friss német kutatás újabb pofon a méregkeverőknek.

A rákkockázatú glifozát gyomirtó szer sorsa kapcsán is újfent elhangzanak az elsőre riasztónak tűnő számok arról, hogy a szer tilalma miként vetné vissza a mezőgazdaságot. A napokban bemutatott német-svájci tanulmány viszont rávilágít, hogy például az általuk vizsgált kukoricatermelésben a glifozát betiltása nem okozna érzékelhető veszteséget.

A Greenpeace blogja egy éve számolt be arról, hogy a méhgyilkos neonikotinoid vegyszerek korlátozása óta rekordméretűek a termésátlagok Magyarországon, annak ellenére, hogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) 2013 márciusában 20-40 százalékos terméshozam-csökkenéssel riogatta az agrárium képviselőit ezen rovarirtók kivonása esetén.

Tavaly év végén is hasonlóan félelemkeltő tanulmány látott napvilágot az NSZ megrendelésére. A „Növényvédő szer hatóanyagok (sic) tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben (Budapest, 2016. november)” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket a mezőgazdaságból. A tanulmány egyik fő fókuszában a rákkeltő kockázatú glifozát gyomirtó áll.

Az ipar által hangoztatott fenyegetéshez képest 2017 őszén a Bonni Egyetem és a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukorica termelése során. A kutatók 32 gyomot és a termést figyelték 377 nyugat-Rajna-vesztfáliai településen. Azt vizsgálták, hogy a glifozát elhagyása milyen gazdasági hatással bír. Számításaik szerint a rákkeltéssel vádolt gyomirtó elhagyása nem okozna érzékelhető kiesést: maximum 0,5-1 százalékkal csökkenne a termelés.

A várakozások szerint a gazdák nem új gyomirtókhoz, hanem mechanikai gyomirtó eszközökhöz nyúlnának. Ezzel várhatóan hektáronként 1-2 euróval nőnének meg a költségeik, ez az érték a legrosszabb esetben is 10 euró/hektár lehet. A kutatásban 80 különböző, a kukorica esetében alkalmazható gyomkezelési lehetőséget vizsgáltak a kutatók. A vizsgálat szerint a mechanikai gyomirtás ugyan több munkaerőt igényel, a tiltás miatti esetleges kár viszont alacsony.

Mi az a glifozát?
Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett glifozát gyomirtó szer 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott. Az európai hatóságok sajnos nem követték ezt a besorolást. A szer világszerte az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer. A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben programozott és nem programozott sejthalált válthat ki. Egy hazánkat is érintő átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45 százaléka szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek.

Szerző

Glifozát nélkül is van élet

Publikálás dátuma
2017.11.24. 06:40
Több európai országban, így Belgiumban is követelték a gyomirtó forgalmazásának beszüntetését Fotó: AFP/Mark Ralston
A vegyipari lobbi rendre azzal riogat, hogy a kockázatos növényvédő szerek kivonása hatalmas gazdasági károkat, terméskiesést okozna. A valóság azonban rendszeresen rájuk cáfol. Egy friss német kutatás újabb pofon a méregkeverőknek.

A rákkockázatú glifozát gyomirtó szer sorsa kapcsán is újfent elhangzanak az elsőre riasztónak tűnő számok arról, hogy a szer tilalma miként vetné vissza a mezőgazdaságot. A napokban bemutatott német-svájci tanulmány viszont rávilágít, hogy például az általuk vizsgált kukoricatermelésben a glifozát betiltása nem okozna érzékelhető veszteséget.

A Greenpeace blogja egy éve számolt be arról, hogy a méhgyilkos neonikotinoid vegyszerek korlátozása óta rekordméretűek a termésátlagok Magyarországon, annak ellenére, hogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) 2013 márciusában 20-40 százalékos terméshozam-csökkenéssel riogatta az agrárium képviselőit ezen rovarirtók kivonása esetén.

Tavaly év végén is hasonlóan félelemkeltő tanulmány látott napvilágot az NSZ megrendelésére. A „Növényvédő szer hatóanyagok (sic) tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben (Budapest, 2016. november)” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket a mezőgazdaságból. A tanulmány egyik fő fókuszában a rákkeltő kockázatú glifozát gyomirtó áll.

Az ipar által hangoztatott fenyegetéshez képest 2017 őszén a Bonni Egyetem és a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) közös kutatásban mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukorica termelése során. A kutatók 32 gyomot és a termést figyelték 377 nyugat-Rajna-vesztfáliai településen. Azt vizsgálták, hogy a glifozát elhagyása milyen gazdasági hatással bír. Számításaik szerint a rákkeltéssel vádolt gyomirtó elhagyása nem okozna érzékelhető kiesést: maximum 0,5-1 százalékkal csökkenne a termelés.

A várakozások szerint a gazdák nem új gyomirtókhoz, hanem mechanikai gyomirtó eszközökhöz nyúlnának. Ezzel várhatóan hektáronként 1-2 euróval nőnének meg a költségeik, ez az érték a legrosszabb esetben is 10 euró/hektár lehet. A kutatásban 80 különböző, a kukorica esetében alkalmazható gyomkezelési lehetőséget vizsgáltak a kutatók. A vizsgálat szerint a mechanikai gyomirtás ugyan több munkaerőt igényel, a tiltás miatti esetleges kár viszont alacsony.

Mi az a glifozát?
Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett glifozát gyomirtó szer 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott. Az európai hatóságok sajnos nem követték ezt a besorolást. A szer világszerte az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer. A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben programozott és nem programozott sejthalált válthat ki. Egy hazánkat is érintő átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45 százaléka szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek.

Szerző