Emésztik a Jobbikban, hogy lehet más a politika

Az LMP sokáig szitokszónak számított szélsőjobbos körökben. A jobbikos szimpatizánsok azonban mintha kezdenénk hozzászokni ahhoz, hogy a fazonigazítás (néppártosodás) jegyében Vona Gábor korábban elképzelhetetlen gesztusokat tesz a többi politikai tábor felé.

Nem okozott földindulást, hogy a Jobbik elnöke belengette: a választási eredmények függvényében lehetségesnek tartja a Jobbik, az LMP és a Momentum Mozgalom koalícióját. A Jobbikhoz kötődő Alfahír kommentelői legalábbis a politikai realitásokra hivatkozva jellemzően nem vetették el az ötletet. Más portálokon nagyobb szórást mutattak a vélemények. „A Jobbik ott tart, hogy a gerince maradéka is elpárolgott” – állapította meg egy hozzászóló a náci-nyilas Kurucinfón, amelynek látogatói rendre a „nemzeti radikalizmus” elárulásával vádolják a Jobbikot. De még itt is akadt, aki védelmébe vette Vona Gábort: „Egy Jobbik – LMP – Momentum koalíció esetén legalább a komcsi spiclik nevei nyilvánosságra kerülnek”.

Lapunk a Jobbik több vidéki szervezete képviselőjének is feltette a kérdést: meglepődött-e, amikor meghallotta, milyen kormánykoalíció lehetőségéről beszél a pártelnök? Radics Tivadar, a kecskeméti jobbikosok vezetője kicsit zavarba jött, nagyot sóhajtott, és azt kérte, hadd foglalja össze írásban gondolatait. Mint ebből kiderült, szerinte a többi balodali és liberális párt "olyan szégyenletes múlttal rendelkezik", amely nem teszi lehetővé az esetleges összefogást.

Csikós Attila szolnoki jobbikos képviselőjelölt hangsúlyozta: bár a fideszes média próbálja elferdíteni Vona szavait, a pártelnök egyértelművé tette, hogy ilyen szövetségről csak a választások után, és csak akkor lehet szó, ha a „történelmi helyzet” úgy kívánja. Csikós Attila abban bízik, pártja egyedül, olyan arányban győz majd a választáson, hogy a kormányalakításhoz nem kell majd partnert keresni. Vona is csupán megfontolandó lehetőségként említette a koalíciót, a Jobbik „nem ígért meg semmit” – mondta.

A szolnoki jelölt ugyanakkor maximálisan egyetért azzal, hogy adott esetben csakis a másik két „XXI. századi párt”, az LMP és a Momentum jöhet szóba koalíciós társként. „Ahogyan a Jobbik egyre inkább elfogadhatóvá válik a társadalomban, úgy épít hidakat Vona Gábor az LMP és a Momentum irányába is” – magyarázta.

Ami a személyes szimpátiáit illeti, Csikós Attila a Momentumot sem utasítja el, de az LMP lényegesen rokonszenvesebb számára. Úgy veszi észre, hogy konkrét ügyek mentén pár éve a Jobbik és az LMP a parlamentben is képes együttműködni. Helyben, Szolnokon is jó a kapcsolat. Nemrég például – mesélte Csikós Attila – a gulyásfesztiválra kitelepült a Jobbik, hogy támogatásokat gyűjtsön a béruniós kezdeményezéshez. A jobbikosok mellett volt az LMP standja: "Az LMP-sek odajöttek hozzánk, aláírták a béruniós ívet, jól elbeszélgettünk”.

Azon viszont már „nagyon-nagyon elcsodálkozna”, ha Vona Gábor az MSZP-t és a Demokratikus Koalíciót is számításba venné szövetségesként. Persze – tette hozzá – ilyesmiről szó sincs.

– A politika nem meglepődés, hanem hitelesség kérdése. Vona Gábor és a Jobbik a hitelesség oldalán áll – sorakozott fel a pártelnök mögé Balassa Péter, a szombathelyi szervezet elnöke és képviselőjelöltje. „Az, amit Gábor mondott, teljesen egyértelmű” – jelentette ki, érzékeltetve, hogy ehhez fölösleges is lenne bővebb indoklást hozzáfűznie.

– Vona Gábor az ellenzék egyedüli alternatívájaként pozicionálja magát, és ennek megfelelően kommunikál. Nem az LMP-nek, vagy a Momentumnak, hanem az ellenzéki pártok szavazóinak szól a mostani „koalíciós tánca” – vélekedett lapunknak Böcskei Balázs politikai elemző.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője úgy látja: ha Momentum-LMP-Jobbik összefogás elegendő lenne ahhoz, hogy a Fideszt leváltsák, akkor racionális ezt kérdést az asztalra tenni. Ez viszont a szakértő szerint nincs így, tehát kérdés, hogy mi értelme lenne az „érdekes koalíciónak”. – A Jobbik elnöke magasra tette a lécet: bejelentette, hogy ha nem nyerik meg a választásokat, lemond a pártelnöki posztjáról. Vona Gábor ezért keresi azt a megoldást, amivel ki tudja mozdítani a pártját a jelenlegi, berögzült erőviszonyokból – hangsúlyozta Kiss Ambrus.