Történt-e kiszivárogtatás az osztrák államfő uniós diplomatáknak tartott tájékoztatásáról? Ki vitte ki a patinás Hotel Imperial falai közül az információkat, s ezek a sajtóhoz is került adatok megegyeznek-e az elnök szavaival? Ezek a kérdések keringenek napok óta az osztrák sajtóban a november 10-i ebédről, amelyen Alexander Van der Bellen az Európai Unió 28 tagországának Ausztria nagykövetei előtt tartott bizalmas tájékoztatást.
A leghatározottabban a bécsi Der Standard című napilap munkatársa állítja, hogy a szivárogtatás egy magyar diplomatától származik, aki a magyar nagykövet illetve az első követ képviseletében vett részt a megbeszélésen. Perényi János nagykövet éppen Budapesten volt, Bóta Zsolt követ pedig Trócsányi Lászlót kísérte bécsi megbeszéléseire. A Népszava kérdésére Michael Völker, a Der Standard újságírója azt mondta, hogy több – diplomáciai és biztonság – forrás is a magyar szivárogtatást valószínűsíti. Hallomása szerint az államfőt lejárató megállapítások azt a célt szolgálnák, hogy az osztrák kormánykoalíció felállításáról folyó tárgyalásokban Van der Bellent szembe állítsák Sebastian Kurzzal, az osztrák néppárt vezetőjével. Olyan bizalmatlanságot is teremtenének a két politikus között, hogy ezzel a baloldali elnököt távol tartsák az érdemi információktól.
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy egy bizalmas megbeszélésről szoktak-e jegyzetek készülni. Van, aki szerint nem, hiszen éppen a szabad beszélgetés érdekében nincs jegyzetelés, de van, aki szerint igen, hiszen a fontos információkat a diplomaták, ha röviden is, de jelentik saját országaiknak. Ez a véleménye Reinhard Pickl-Herknek, az államfő szóvivőjének is, aki a Népszavának azt mondta: az elnöki hivatal sem azt nem tudja megerősíteni, hogy nemzetbiztonsági szervezetek emberei vizsgálódnak az ügyben, sem azt, hogy hogy Magyarországot gyanúsítanák.
Az viszont egyértelmű a szóvivő szerint, hogy Van der Bellen angolul elmondott szavait a sajtóhoz is elkerült jegyzőkönyv pontatlanul adta vissza. Nem igaz, hogy a kancellárjelölt Kurzot például idegesítőnek nevezte az elnök, ehelyett szerénynek mondta, s általában is csak dicsérte. Még több pontatlanságra, tudatos ferdítésre került sor, de azt az államfő tényleg mondta, hogy kizárólag szalonképes szabadságpárti politikusokat hajlandó miniszternek kinevezni, ezért az uniós képviselő Harald Vilimsky nem lehet külügyminiszter, Johann Gudenus bécsi alpolgármester pedig belügyminiszterként nem jöhet szóba. Beszélt hallgatóságának arról az osztrák tradícióról, hogy a lakosság egyharmada szélsőjobbra húz, s azt sem titkolta, hogy bár nincs szándékában keresztbe tenni, nem lelkesedik a néppárti-szabadságpárti kormányalakításáért.
Az osztrák államfő védelmére kelt az Imperiálban tartott ebéd házigazdája, Rein Oidekivi észt nagykövet, akinek hazája jelenleg az EU soros elnöke. Szerinte ilyen bizalmas találkozókon nem szokás írásos jegyzőkönyveket készíteni, még kevésbé olyan jegyzeteket, amelyek eltorzították az elnök szavait. Indokoltnak tartotta a diplomata azt a kérdést is, hogy kinek állt érdekében az elnöki tekintélyt csorbítani, a szabadságpárt lejáratójának beállítani és a koalíciós tárgyalásokban pozícióját gyengíteni. A Kurier című napilap cikke annyit gyanít, hogy valamelyik Brüsszel-ellenes visegrádi országtól származhat az intrika.
A bécsi magyar nagykövetség magát megnevezni nem kívánó illetékese szerint osztrák belpolitikai ügyről van szó. Az informális találkozón a követség képviseltette magát, azt azonban rejtélynek tartja, hogy milyen forrás alapján gyanúsítják az osztrák lapok a magyar diplomáciát.
Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, amely válaszában csak annyit írt: "osztrák belpolitikai kérdéseket" nem kommentálnak.
