Barokk épületben valami nagyon mai

Lépéstartás - Korok összhangja

Kortárs magyar művészeti kiállítás nyílik ma az idén kilencvenéves Római Magyar Akadémián. „Rómában nagy hagyománya van az idegen nemzetek, kultúrák jelenlétének. A rómaiak számára presztízs-kérdés, ki milyen épületet birtokol a városban, a Magyar Akadémia kivételes szerepet tölt be Róma életében” A kilencven év kivételes évforduló, még római viszonylatban is szép kor” – meséli a jubileum apropóján Puskás István, az intézet igazgatója

„Az évforduló nagy lehetőség arra, hogy megmutassuk, mit adott az Akadémia Magyarországnak, és mit adott a magyar kultúrán keresztül Olaszországnak. Kevésbé emlékező, sokkal inkább olyan programokkal készülünk, amelyek újra elbeszélik a történeteket, újra láthatóvá teszik a kilencven év fontos momentumait.” – hangsúlyozza.

A szellemi örökség mellett a gyönyörű barokk palota az épített kulturális örökség része is. „Arculatot ad, egyfajta brand”, ami valamennyire megköti az ember kezét. „Ezt levetni nem kívánjuk, csak átformálni valamennyire” – teszi hozzá. Róma jó és inspiratív példa arra, hogy a múltnak a megtartásával hogyan tudunk mindig élővé és elevenné tenni tereket vagy akár a saját életünket. „Talán ez a legnagyobb kihívás számomra, hogy ne csak továbbvigyük az Akadémia örökölt hagyományait, melynek fontos sarkkövei a magyar tudomány olaszországi jelenlétének intézményi kereteket adni, a klasszikus magyar kultúra jelenlétének folyamatos jelenlétet biztosítani.” És tükör persze az olaszok számára is, akiknek van elképzelésük a magyar kultúráról. „Árnyalni kell a sztereotípiákat, megmutatni, nem csak Lisztből, Máraiból áll a magyar kultúra. Az olaszok nem könnyű közönség, mert minden, ami Itálián kívül történik, számukra másodlagos. Úgy látja, a „kortárs” bevonása, akár az épület tereinek időleges átalakítása, kortárs kiállítások vagy egy slam poetry este megszervezése vonzóvá tehetik az intézményt a fiatalok számára is. Az idén tavasszal rendezett olasz-magyar kortárs kiállítás az utcát is bevonta, már ennek szellemében született. Óvva és védve, de átadtuk az épületet valami nagyon mainak”.

Az intézet

1927. őszén az akkori kultuszminiszter, Klebersberg Kunó szorgalmazására vásárolta meg a Római Magyar Akadémiának ma is helyet adó, Róma egyik legelegánsabb negyedében álló, az itáliai barokk építészet egyik legnagyobb alakja, Francesco Borromini tervei alapján épült Falconieri-palotát. A két háború között a történeti kutatások mellett ösztöndíjjal támogatta a kor művészeit. A diktatúra évtizedeiben az Akadémia elveszítette korábbi intézményi függetlenségét, melyet csak az 1980-as évek elejétől nyert vissza. A kilencvenes évek derekán újra megnyitották az egykori Fraknói Történeti Intézetet, benne a Fraknói Vilmos által adományozott könyvtári gyűjteménnyel. A régi funkcióját visszanyert Intézet a tudományos és művészeti ösztöndíjasok fogadása mellett kulturális események színhelye.