Szijjártó: Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat

Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációval kapcsolatban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozóját követően.

Szijjártó Péter azt mondta, Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha számára valóban fontos az európai és euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem. Ezen álláspont tekintetében mindaddig nem lesz változás, ameddig Ukrajna helyre nem állítja a magyar kisebbség jogait - szögezte le.
Mivel Magyarország az egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, hátba szúrásként élte meg az ukrán döntést, ugyanis négy nappal a társulási megállapodás életbelépése után fogadták el az oktatási törvényt.

Magyarország a jövőben is szívesen támogatná Ukrajna integrációs törekvéseit, azonban erre jelenleg nincsen mód.
"Nem tehetjük és nem is támogatjuk ezeket a törekvéseket, ugyanis Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat és durván megsérttette az Európai Unió és Ukrajna között létrejött és szeptember elején érvénybe lépett társulási megállapodást" - fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, bizonyítékul arra, hogy nem magyar-ukrán kérdésről van szó, hanem európai ügyről, a brüsszeli tanácskozás pénteken elfogadta azt a közös nyilatkozatot, amelyben a magyar törekvéseknek megfelelően leszögezték: biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletben tartását az ENSZ és az Európa Tanács konvencióinak és döntéseinek megfelelően. Biztosítani kell a kisebbséghez tartozók diszkriminációmenetességét, és az Európa Tanács testületeinek döntéseit teljes körűen végre kell hajtani.

Aláhúzta, az elfogadott záródokumentum új fejezetet nyit az ukrán törvény által létrejött helyzetben, ugyanis az EU első ízben áll ki egységesen a már megszerzett kisebbségi jogok mellett az oktatás területén. Az esemény jelentősége, hogy a dokumentumot kénytelen volt elfogadni Ukrajna is.

Ugyanakkor kételyeket vet fel az ukrán jogállamisággal kapcsolatban az, hogy Kijev előre világossá tette, ha a Velencei Bizottság döntése számukra kedvezőtlen lesz, akkor nem hajtják végre az abban megfogalmazott ajánlásokat.Ezért fontos lépés az, hogy az Európai Unió - egyetértésben a keleti partnerekkel - kimondta, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szerző

Tíz tudós kapott Junior Prima díjat

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Idén Bodai Zsolt (kémia), Bolgár Bence (bioinformatika), Bunford Nóra (idegtudomány, pszichológia), Dömötör Orsolya (kémia), Gromlusz Vince Kornél (orvostudomány), Kovács Péter (klinikai orvostudományok), Perlaki Gábor (orvostudomány), Szalai Tamás (planetológia), Varga Zoltán (orvostudomány), Vincze Miklós Pál (földtudományok) kapta az elismerést, amelyet Lovász László, az MTA elnöke, Juhász Edit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója adott át a díjazottaknak - közölte az MFB az MTI-vel.

A Junior Prima díjjal 2007 óta tüntetik ki a kiemelkedő teljesítményt nyújtó harminc év alatti fiatalokat több kategóriában, a tudomány az egyetlen, ahol a korhatár 33 év. Az egyes tudományterületek szaktekintélyei, akadémikusok, professzorok, valamint az MFB által felkért ajánlók minden évben számos jelölt elismerésére tesznek javaslatot. Idén 58 fiatal tehetséget terjesztettek fel a díj elnyerésére, a szakmai zsűri közülük választotta ki azt a tíz tudós kutatót, akik fiatal életkoruk ellenére nemzetközi szinten is magasan jegyzett tudományos kutatási eredményekkel, publikációkkal büszkélkedhetnek. Az erős mezőnyben végül a publikációk, előadások, hivatkozások számán túl, a kutatott területen elért tudományos nóvumok alapján dőlt el a díjak sorsa.

Szerző

Kifosztatná Földi László a laktanyákat, így védve meg a hazát

Publikálás dátuma
2017.11.24. 15:43

Lezsák Sándor országgyűlési alelnök ebben a ciklusban eddig 5,4 millió forintot költött tanulmányokra, de hogy a megrendelt munkák, mégis mire kellettek neki, rejtély. Földi László, Tarlós István nemrégen kirúgott tanácsadója a legismertebb tanulmányíró.

Októberben közadatigénylésben kérte ki az Átlátszó az Országgyűlés Hivatalától, hogy Lezsák Sándor a rendelkezésére álló alelnöki keretből 2014 óta milyen tanulmányokat rendelt, és melyik mennyibe került. Huszonnégy tanulmányt készíttetett az egykor MDF-es politikus, amire összesen 5,34 millió forintot költöttek. Darabja 100 és 350 ezer forint között volt.

Földi László 350 ezer forintért írt tanulmánya 15 oldal (az üres részeket kivéve csak 12-13), vagyis oldalanként 23.333 forintba került. A szerző a tarról értekezik benne, hogy Európában háború van, aminek célja a fennálló társadalmi rend megdöntése.

Földi szerint az iszlám terroristák, a menekültekben olcsó munkaerőt látó gazdasági érdekcsoportok, “az idegen titkosszolgálatok által pénzelt civilszervezetek”, és a “befolyásra törekvő médiaguruk” egyaránt részt vesznek a kontinens romba döntésében. Földi szerint Európa hadszíntérré vált, mindenhol kiszámíthatatlanság van, “a bürokrácia és a rendvédelem szétzilálva”, és az Unió országai egymás ellen fordulnak.

“Mindeközben az ellenség a bástyákon belül van, nála van a fehér bábu, és nem szabályosan lép. Remekül használja és tematizálja a médiát, és ezzel rettegésben tartja az embereket.”

Földi az utolsó oldalakon arról elmélkedik, hogy ha Európa nem védi meg a határait fegyverrel, akkor “vagy elmenekülünk mi őslakosok, vagy elfogadjuk, hogy a saria törvényei szerint kell élnünk a saját hazánkban”, és csak titokban gyakorolhatjuk keresztény/zsidó vallásunkat.

“Vagy munkálni kezd bennünk az életösztön. Elzavarjuk azon kollaboránssá vált politikusokat, akik az inváziót támogatják. Katonáink betöltik fegyvereiket, és önvédelmünk érdekében, és a demokrácia törvényei szerint indokolt helyzetben, használják is azokat. Mi pedig nem lévén más esélyünk, kifosztjuk a kaszárnyák M-zárolt készleteit, hogy megvédjük házainkat, városainkat, országainkat.”

További részletek az Átlátszón!

Szerző