Fekete Péntek - Még izzik a parázs

Publikálás dátuma
2017.11.24. 17:53
FOTÓ: AFP / Artur Widak
Az év legnagyobb kiskereskedelmi forgalmú napja már 120 órán át tart, és a vásárláshoz nem is kell többé sorba állni.

Mire az egész világon elterjedt, és Magyarországon is megtanultuk, mit jelent a kereskedelemben a Black Friday, megváltozik a trend. A texasi Austinban, ahogy egész Amerikában, a korábbinál kevesebben álltak sorba a Hálaadás ünnepe utáni pénteken szokásos árleszállítások miatt. Még izzik a vásárlási szenvedély parazsa, az áruházak előtt ismét napokkal korábban lefoglalták az első helyeket, de a rendkívüli lehetőség már nem korlátozódik egyetlen napra, a forgalom pedig átvándorol az Internetre. Lassan feledésbe merül az a 2008-as incidens, amikor New York államban a tömeg halálra taposta az egyik Wal-Mart áruház kapuját kinyitó dolgozót.

A Fekete Péntek a hagyomány szerint az a nap, amikor a boltok éves árbevétele eléri a kiadásaikat. Innen kezdve az év végéig mérlegük már pozitív, a könyvelők az addigi veszteséget jelző vörös tintáról átválthatnak a jó hírt jelző feketére. Az Egyesült Államokban idén 3-4 milliárd dolláros bolti forgalmat jósoltak, ami több mint háromszorosa egy átlagos péntek bevételének. A vásárlók lelkivilága azonban világszerte hasonló: tavaly például Spanyolország állított fel világcsúcsot a Fekete Péntekek történetében a szokásos forgalom csaknem nyolcszorosával.

Az amerikaiak 69 százaléka, 164 millió ember tervezett vásárlást ezekre a napokra, a többség azonban nem tolong a kordonok között. Főleg, hogy okostelefonjukról a csütörtöki pulykavacsora utáni futballközvetítés közben is megvehetik, amit akarnak. A legnépszerűbb célpont a tévékészülék, amelyhez most 15-30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni. A szerdán éjfélkor kezdődött és általában hétfőn éjfélig tartó internetes árleszállítás 2017-ben nagyjából húszmilliárd dollár bevételt generál. A forgalom zömét az Amazon és a hozzá hasonló óriások viszik el - ezért is tartanak szombaton országszerte "kis üzlet napot", arra biztatva a vásárlókat, hogy jöjjenek ki az utcára és vegyenek valamit a sarki boltban is.

Szerző

Lakáspiac - Milliókat hozhat egy új alkalmazás

Publikálás dátuma
2017.11.24. 17:29
Újabban kelendőek a panellakások. FOTÓ: Tóth Gergő
Jelentősen átrendezheti az ingatlanhirdetések piacát egy új, ingyenes alkalmazás, amely megmutatja, hol kínálják a legolcsóbban ugyanazt a lakást.

Komoly árkülönbségekkel kínálják ugyanazt a lakást a különböző ingatlanközvetítő irodák: a legextrémebb példa erre egy Andrássy úti kastély, amely 7,1 milliárd forintért, de 5,5 milliárd forintért is megtalálható az ajánlatok között. Persze nem mindenki játszik ekkora tételben, de a kisebb értékű használt lakások piacán is nagy eltérések vannak: átlagosan 3,7 millió forintot nyerhet az a vásárló, akinek sikerül az összes, az adott ingatlanra vonatkozó hirdetést átböngésznie. Nem könnyű feladat: jelenleg 146 ezer használt lakást kínálnak eladásra, ezekhez pedig egymilliónál is több hirdetés tartozik. Egy lakást átlagosan 5 ingatlanközvetítő is próbál eladni 11 hirdetéssel, de van olyan lakás is, amelyik 118 ingatlanos kínálatában szerepel összesen 347 hirdetéssel.

Mindez egy új, ingyenes, magyar fejlesztésű alkalmazásnak köszönhetően derült ki, amely véget vethet az árkülönbségeknek. Az Árminimum egy gyors telepítés után ugyanis az összes, az interneten fellelhető hazai használtlakás-hirdetés kapcsán kilistázza: hol, mennyiért és hányszor hirdetik még ugyanazt az ingatlant. Jelenleg minden negyedik hirdetésnél találhatunk olcsóbbat, ilyen értelemben összességében 76 milliárd forintos túlárazás van a piacon - magyarázza Faragó Péter, az alkalmazást fejlesztő RealMonitor Kft. ügyvezetője. Úgy véli: az alkalmazás használatának elterjedésével ezek a különbségek megszűnnek majd, így az ingatlanirodák nem az áraikkal, hanem a szolgáltatásuk minőségével tudnak majd versenyezni.

Az új alkalmazás ingatlanpiaci fogadtatása ugyanakkor vegyes. Az Otthon Centrum például már le is szerződött az Árminimummal. Kosztolánczy György vezérigazgató azt mondja: ilyen árkülönbségek elméletileg nem is lehetnének a piacon, az ingatlanközvetítőkkel kötött szerződések alaptétele ugyanis, hogy sem a tulajdonos, sem más közvetítő nem kínálhatja olcsóbban ugyanazt az ingatlant. Hogy mégis léteznek, annak az az oka, hogy a tulajdonosok, ha a lakást nem tudják eladni, leviszik az árat, de erről nem szólnak az összes, velük szerződésben lévő ügynökségnek. Az emiatt kialakult átláthatatlan helyzet sem a vevőknek, sem az eladóknak nem jó, de az ügynökségeknek is okoz kellemetlen perceket, amikor ügyfelük egy alacsonyabb árú hirdetéssel szembesíti őket. Az Otthon Centrum ezért azt ígéri: a náluk kínált lakásokat máshol nem lehet olcsóbban megtalálni, vagy ha mégis, akkor arra az Árminimumon keresztül maguk hívják fel a figyelmet.

Az ingatlanirodák és magánszemélyek több mint 500 ezer hirdetését összefogó oldal, az ingatlan.com viszont nem engedélyezte az Árminimumnak, hogy az adatbázisában keresgéljen, ezért ezek a hirdetések csak egy fotó nélküli linkként jelennek meg az alkalmazás által kidobott listában. - Az alkalmazás sérti az ingatlan.com üzleti érdekeit, és az általános szolgáltatási feltételeit is, amely tiltja a gépi böngészést az adatbázisban – mondja Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője, hozzátéve: még vizsgálják, milyen lépéseket tehetnek az ügyben. Az Árminimum egyébként kikérte a Szerzői Jogi Szakértői Testület véleményét, amelynek állásfoglalása szerint ha "csak egy linkgyűjtemény jön létre a korábbiakban a jogosultak által már internetes oldalaikon szabadon hozzáférhetővé tett adatbázisokhoz, úgy a szolgáltatás létrehozásához nem szükséges az adatbázisok előállítóinak engedélye”. Ahonnan tehát nem kapnak engedélyt, ott a hirdetés linkjei mellett nem jelenítenek meg hirdetési adatokat - árat, méretet, fényképet. Vagyis nem többszörözik az adatbázist, de előrébb sorolják azon ingatlanirodák találatait, amelyek engedélyezik a hirdetési adatok közzétételét.

Akármi is lesz a jogi vita vége, az biztos, hogy valós igények hívták életre az Árminimumot. Ezzel Balogh László is egyetért: mint mondta, az ingatlan.com-on már egy éve létezik is egy „minden ingatlan egyszer” elnevezésű szolgáltatás, amely az ugyanazon ingatlannal kapcsolatban az oldalon fellelhető összes hirdetést összegyűjti. Megjegyezte: az átlátható ingatlanpiac fontos ügyük, ezért ők a téves vagy szándékosan félrevezetően közzétett hirdetéseket is igyekeznek kiszűrni.

Szerző

Meddig titok a "levéltitok"? - Döntött az Alkormánybíróság

 Korlátozható a magántitok, a jogosulatlanul megszerzett levelezés is felhasználható, ha ez a gyermekek vagy a szülő jogainak védelmében szükséges - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett döntésében.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletét támadta meg az Ab-n alaptörvény-ellenességre hivatkozva egy kanadai-magyar kettős állampolgár - infromál a döntésről az MTI. Az ügy előzménye, hogy az indítványozó kanadai-magyar állampolgár az alapügy alperesével házasságot kötött, és két gyermeket örökbe fogadtak. Amikor az indítványozó a gyermekekkel Kanadába utazott, az alperes kételkedni kezdett az indítványozó távozásának indokaiban, ezért belépett a számítógépébe és elolvasta dokumentumait, levelezését.

Az indítványozó időközben a gyermekekkel visszatért Magyarországra, később a házasság felbontását kezdeményezte. Az alperes pedig a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos vita során csatolta a peres iratokhoz a megszerzett elektronikus levelezést. Emiatt az indítványozó a bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy az alperes a levelezés jogosulatlan megismerésével és nyilvánosságra hozatalával megsértette az ő magántitokhoz és levéltitokhoz fűződő személyiségi jogait. Az eljáró bíróság azonban kimondta, hogy az alperesnek nem volt más lehetősége állításai alátámasztására, mint a felperesi levelezésének felhasználása.

Az indítványozó a jogerős másodfokú - az elsőfokúval egybehangzó - ítéletet támadta meg alkotmányjogi panasszal az Ab-n. A testületnek ebben az ügyben arról kellett döntenie, hogy a magántitok korlátozására kellő súlyú alkotmányos indok-e az alperes mint szülő felügyeleti, nevelési és kapcsolattartási jogának védelme.
Az Alkotmánybíróság keddi határozatával elutasította a kanadai-magyar állampolgár indítványát. Álláspontja szerint a támadott bírósági döntés alkotmányos célja a szülő felügyeleti jogának és kötelezettségének biztosítása, továbbá a kapcsolattartáshoz való jog védelme, ami végső soron a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogán alapul. Az indítványozó levelezése alkalmas lehet az előzőek bizonyítására, így levéltitkának korlátozása nem tekinthető szükségtelennek.

Az Ab kitért arra is, hogy az indítványozó levelezésének a bíróságok és más hatóságok előtti bizonyítékként történő felhasználása során a levelezés tartalma továbbra is rejtve maradt a nyilvánosság előtt, így az eljáró bíróságok az indítványozó magántitkát csak a szükséges és arányos mértékben korlátozták. Az Alkotmánybíróság kiemelte: a társadalom valamennyi tagja köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani, és biztosítani számára a megfelelő fejlődéshez szükséges feltételeket. A szülő neveléshez való joga egyben a gyermekéről való gondoskodás és védelme biztosításának kötelezettségét is magában foglalja.

A határozathoz különvéleményt csatolt Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró.

Szerző