Annak ellenére, hogy a családon és párkapcsolaton belül történő partnerbántalmazás a statisztikai adatok szerint az esetek 95 százalékában férfi elkövetőt és nő áldozatot jelent, a magyar kormány lassan négy éve nem hajlandó ratifikálni (vagyis a magyar jogrendbe átültetni) a 2014-ben aláírt Isztambuli Egyezményt. - A ratifikálással kimondanák, hogy elítélik a nők elleni erőszak minden formáját. A késlekedés érthetetlen, ez nem pártpolitika, ez a probléma mindenkit egyformán érint - mondta Winkler Zsuzsanna, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület munkatársa.
Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke hozzátette: noha a kormány létrehozott egy, az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának előkészítésével foglalkozó munkacsoportot, annak munkájáról semmit sem tudni, a területen dolgozó civil szervezeteket pedig nem hívták meg. Holott a legnagyobb tapasztalattal ők rendelkeznek, hiszen a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szembeni átfogó és szakszerű állami fellépés teljesen hiányzik Magyarországon. A ratifikáció érdekében a szervezetek petíciót is indítottak, amit már több mint négyezren írtak alá.
A rendőrségen, bíróságokon gyakran nem a bántalmazókat, zaklatókat, hanem az áldozatokat fogadja ellenséges környezet. De az áldozathibáztatás nemcsak a hatóságok, hanem barátok, rokonok részéről is gyakran előfordul.
Sárosdi Lilla színésznő a Patent jogvédő egyesület egyik ügyfelének a levelét olvasta fel. Az áldozat azt írta: úgy tapasztalta, baráti közösségekben vagy családon belül hajlamosak a két fél magánügyeként kezelni a bántalmazást - így inkább kimaradnak belőle.
- Elkeserítő, hogy 2017-ben még mindig nem a zaklatók és a bántalmazók felelősségre vonásáról, hanem áldozathibáztatásról, az áldozatok szavahihetőségéről kell beszélnünk - fogalmazott Németh-Kiss Pálma, akit Tyukod polgármestere zaklatott. Az asszony - aki anyakönyvvezetőként dolgozik a tyukodi önkormányzatban - története bejárta a sajtót, miután feljelentette főnökét. - Nem volt más megoldás, nem bírtam volna még egyszer elviselni - mondta. Arra a kérdésre, hogy dolgozhat továbbra is az önkormányzatban, úgy felelt: nem futamodhat meg. A polgármester pedig nem tudja kirúgni, mert ahhoz a jegyző hozzájárulása kell.
A nyitórendezvényen bemutatták a Van Képem Hozzá fotóprojekt néhány alkotását. Ide olyan bántalmazott nőktől várnak képeket, akiket nem hallgatnak meg a környezetükben élők. Az egyik képen egy 2015-ös naptárrészlet látható, amelyen egyes napok be vannak karikázva. Mint kiderült, egy bántalmazott anyuka kislánya jelölte be azokat a napokat, amikor szülei veszekedtek. A nőt rendszeresen bántalmazta a férje, ám mint megtudtuk, a bántalmazások után mindig virággal kedveskedett neki. A fotókból december 9-én kiállítás nyílik a 2B Galériában.
Az első akciónap az elhunyt áldozatokra emlékező Néma Tanúk felvonulással folytatódott, majd Kossuth téri gyertyagyújtással ért véget. A további programokról a 16akcionap.org weboldalon lehet tájékozódni.
A felvonuláson készült képgalériánkat itt találja!
