Év végi pénzszórás a közös vagyonból

Érkeznek az uniós pénzek, jó esély van arra, hogy a kormány év végén osztogatásba kezd.Többet költhet mint tavaly.

Az esztendő végének közeledtével, amikor már a jövő évről szóló utolsó adócsomagot is elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége, egyre világosabban körvonalazódik, hogy költségvetési szempontból hogyan is sikerül a 2017-es esztendő, és mire számíthatunk jövőre? A magyar kormány tagjai gyakran hangoztatják, hogy aligha lehet őket pazarlással vádolni, 2010 óta a költségvetési fegyelem jellemzi munkálkodásukat. Ez az állítás viszont könnyedén megcáfolható. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője egy minapi konferencián idézte Kósa Lajost (Fidesz), a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős minisztert, aki októberi beiktatását követően nyilatkozott az ország egyik legnagyobb projektjéről, a névlegesen mintegy 3388 milliárd forint költségvetésű Modern városok programról.

"Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége” - mondta a miniszter, vagyis elismerte, hogy a legnagyobb, állami fejlesztési program már a tervezés stádiumában közel egyharmadával elszállt, de még ennél is bizonytalanabb, hogy mibe is kerül majd a helyi lobbisták eredményes ténykedése nyomán egyre csak bővülő, Orbán Viktor miniszterelnök emlékezetes országjárása során elindított projekt. Jogosan merül fel a kétely, hogy ha egy ekkora, szem előtt lévő program várható költségei ennyire megkérdőjelezhetőek, akkor a kevésbé látványosaknál sem lehet jobb helyzet. Ugyancsak Romhányi Balázs hívta fel a figyelmet - nem először, s feltehetően nem is utoljára -, hogy amire az utóbbi években tavasszal, még az előző esztendő végleges számainak ismerete nélkül elfogadott jövő évi költségvetés ténylegesen hatályba lép, addigra általában már csak módosításokkal áll meg a lábán. Vagy a nyilvánosságtól rejtve, törvénymódosítások nélkül, a kormány saját jogkörében átcsoportosít és lényegében parlamenti jóváhagyás nélkül költekezik.

Emlékezetes, hogy a tavalyi év utolsó napjaiban bevallottan 300 milliárd forintot szórt el a kormányzat, az utolsó negyedévben pedig 1000 milliárdos hiányt hozott össze anélkül hogy az a költségvetés helyzetét megrendítette volna. Tehette ezt azért, mert rendelkezésre állt a pénz, ám a célokat illetően, hogy a többletet az államadósság csökkentésére, vagy oktatásra, egészségügyre költi-e, nem kellett egyezkednie. Nem kellett parlamenti vitát lefolytatni, mellőzhető volt a Költségvetési Tanács vagy az Állami Számvevőszék véleményezése is. Elegendő volt, hogy a kormány egyetértsen a kancelláriaminiszter javaslatával. Tavaly ezek a "fölös" pénzek nagyobb része abból származott, hogy a bevételeket alultervezték a költségvetés készítése időszakában, de ezt nem korrigálták és nem mérsékelték a többlettel hiányt, hanem elköltötték az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintjával együtt. Mivel idén is jó eséllyel "túlteljesít" a költségvetés bevételi oldala, miközben az államháztartás GDP arányos hiánya a terveknek megfelelően 2,4 százalék marad, így néhány héten belül kiderülhet, hogy idén milyen mértékű lehet osztogatás, ami lopakodva tulajdonképpen már el is kezdődött. S különösen érdekes lehet majd, hogy kik lesznek a kedvezményezettek, hiszen a 2018 tavaszán országgyűlési választások lesznek.

A Portfolio számítása szerint a tavalyi 850 milliárd után idén még több pénz halmozódik fel év végéig a tervezett hiányon felül. Ugyancsak ez a gazdasági portál úgy értesült, hogy Magyarország hozzájuthat az uniós finanszírozású pályázatok október végéig Brüsszelbe kiküldött számláinak ellenértékéhez, és jelentős előleget utalhat a még fennmaradó idei számlákra. Tudvalevő, hogy eddig mintegy 1500 milliárd forint értékben a költségvetés előlegezte meg a vállalkozóknak a már teljesített projektekre járó uniós pénzt. Az uniós utalások költségvetési forrásokat szabadítanak fel, amelynek "elhelyezésre" alig marad idő.

Év végi jutalmak a kormánytól

Az év végi kormányzati osztogatásra készülve érdemes felidézni, hogy - a kormányzat szándékait követve - az előző év végén sem oda áramolhat a pénz, ahol égetően szükség lett volna rá. A tavalyi "ajándékcsomagban" olyan ínyencségek voltak, mint, a kormányfő oldhatatlan sportszeretét kiszolgálva, az azóta elvetélt budapesti 2024-es nyári olimpia előkészítésére vagy a népligeti "Fradiváros" létrehozására szánt milliárdok. De támogatták az egyházakat, a sok vihart megélt Magyar Nemzeti Kereskedőházat 20 milliárd forinttal, vagy a nagy nehezen talpra állt, 100 százalékosan állami Grand Tokaj Zrt. szőlővásárlását. (Nem akarunk idén tippeket adni, de történt Tokaj-Hegyalján egy tulajdonosváltás, a Grand Tokaj legnagyobb riválisát, a Dereszlát nem más vásárolta meg, mint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, Orbán Viktor közeli barátjának cége, amely így erős konkurenciát jelent az állami társaságnak.) Tavaly év végén azon a címen kaptak a nyugdíjasok fejenként 10 ezer forintos Erzsébet utalványt, hogy az a 2016-os esztendő "jó munkájának a gyümölcséből jut." Az állítás annyiban sántított, hogy ez a kiadás már az idei költségvetést érintette. Az "idei gyümölcsöt" is jószerivel a 2018-as büdzsé állja majd.