Előfizetés

Veszteglő török kamionok a határon

Alig több, mint egy hónapja egy török fuvarozóvállalkozás javára ítélt a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága abban az ügyben, amelyben sérelmezte, hogy gépjárműadót kellett volna fizetnie a Magyarországon át Németországba tartó kamionja után. Tegnapi hír, hogy mintegy 400 török kamiont nem engednek be a magyar hatóságok. Ezt Fatih Sener, a Nemzetközi Áruszállító Szövetség isztambuli vezetője nyilatkozta a Daily Sabah török újságnak, melyet a 444.hu szemlézett. A veszteglés oka, hogy a törökök szerint a magyar hatóságok valamiért nem hajlandóak kiállítani a határátlépéshez szükséges dokumentumokat. A törökök szerint a 400 kamionból 80 eleve Magyarországra jönne, a maradék pedig tovább nyugatra, elsősorban Németországba.

A Magyarországot célzó kamionok már a román határon torlódnak, a maradék 320 pedig a Törökország európai részén lévő Edirne környékén, a bolgár határon várakozik arra, hogy egyáltalán az EU-ba beléphessen. A török média szerint rég húzódik egy vita a magyar adóhatóság és a török szállítócégek között arról, hogy vethet-e ki adót EU-tagállam a területén áthaladó török kamionokra. Ez lehet a fennakadás oka is, de Sener szerint Magyar Levente, a külügyminisztérium államtitkára korábban ígéretet tett arra, hogy a magyar hatóságok az év végéig mindenképpen ellátják majd a török kamionokat a belépéshez szükséges dokumentumokkal.

Az ezek szerint átmeneti "zavar" előzménye, hogy az Istanbul Lojistik nevű török fuvarozó cég pótkocsis kamionja 2015-ben belépett az országba, de a fuvarlevelére nem ragasztotta rá a hatvan ezer forint értékű gépjárműadó befizetését igazoló okmánybélyegét. Az adóhatóság emberei a határtól nem messze igazoltatták, és rögvest megbüntették 300 ezer forintra, ehhez még felszámoltak 300 ezer forintot közigazgatási bírságként és természetesen kifizettették volna az elmaradt 60 ezer forintot is. Mindezt megfellebbezte a cég a adóhatóságnál, amely helybenhagyta önmaga ítéletét.

Az ügy a Szegedi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságra került, ahol a kérdések feltevéséig jutottak, amit el is küldtek Luxembourgba. A kérdés többek között az volt, hogy elfogadható-e a török cég védekezése, amely szerint áthaladó járműre nem vethető ki pótdíj, mert a társulási megállapodás értelmében megszűntek az Unió és a Török Köztársaság közötti behozatali vagy kiviteli vámok és azokkal azonos hatású díjak. A bíróság e török cégnek adott igazat, elutasítva a magyar (és egy másik ügy kapcsán az olasz) védekezést, hogy ez a díj az útfenntartást szolgálja és csekély összegű. A szegedi bíróság döntése még nem ismert, de az előzmények tükrében borítékolható. Az talányosabb kérdés, hogy meddig vesztegelnek még a török kamionok.

Már vágják a karácsonyfának valót

Vas András írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:18
Zalában már tart a fakivágás, hogy minden rendben legyen karácsonyra Fotó: MTI/Varga György
Kezdődik a karácsonyfa-nagyüzem. A legtöbb fenyőfa a Dunántúlról kerül a hazai otthonokba, de sokat exportálnak is. Riporterünk érdekes részleteket tudott meg minderről.

Mi sem mutatja jobban a karácsony közeledését, mint az, hogy Vasban, Zalában és Dél-Somogyban a gazdák megkezdték a karácsonyfának való fenyők kitermelését. A nyugati-délnyugati határvidék az ország első számú „karácsonyfa-lelőhelye”, a hazai otthonok kilencven százalékába innen származó fenyő kerül.

A dél-somogyi Csurgón és a környező településeken november közepétől százezer szám vágják a fenyőket: lucot, szerb lucot, nordmannt, ezüstöt, kolorádói jegenye- és feketefenyőt. A fákat először nagy telephelyekre szállítják, onnan viszik el aztán a viszonteladók és az exportőrök. Merthogy Magyarország komoly karácsonyfa-exportőrnek is számít.

- Romániából elsősorban a nordmannt keresik – magyarázta Csordás Tiborné, aki családjával csaknem negyven hektáron termel fenyőfát Berzence környékén –, Lengyelországból és Szlovákiából az ezüstöt és a lucot, s az utóbbit viszik igencsak nagy mennyiségben, csak éppen földlabdával együtt az olaszok is. Nekik a legjobb minőség kell, csak a szép formájú, dús fákat veszik át, így sokan rá is álltak, hogy folyamatosan visszanyírják a lucot.

- Viszont, ha szép a fa, Olaszországban bizonyosan vevőre talál, a negyven centis ugyanúgy, mint a háromméteres. - Ezt már Károly, a csurgói őstermelő mondta, aki hozzátette: a nagyobb kereslet a luc korábbi gyalázatos felvásárlási árát is feljebb tolta. Persze a termelők jobb piaci pozíciójához az is kellett, hogy éppen az alacsony ár miatt néhány évig nemigen ültették a fajtát a termelők, s így meglehetős űr keletkezett a piacon: tulajdonképpen hiánycikk lett a lucfenyő… Ráadásul a magasabb minőségi követelmények is meghosszabbítják a növekedési időt: egy normál, hazai piacra szánt lucfenyő 5-6 év alatt lesz vágásérett, a taljánoknak szánt egy-két évvel tovább nőhet. A leglassabban a nordmann térül meg: úgy egy évtized alatt nő meg kétméteresre. Legalábbis, ha kedvező az időjárás, hiszen a fenyő igencsak kiszolgáltatott a klímának.

- Ha nagy a szárazság, hamarabb kezdi el hullatni a tűleveleit – mondta Csordás Tiborné. – Szerencsére az idén elég sok eső esett, így magas a fák nedvességtartalma. Vagyis nem fenyeget a veszély, hogy szilveszterre már kopasz fák kornyadoznak a lakásokban. Persze a termelők nem is halogathatják a fák kivágását, hiszen a viszonteladók december elejétől már megkezdik a fák elszállítását. Ilyenkor a somogyi, zalai utakon egymásba érnek a fenyőfát szállító kamionok.

- A föld nem túl acélos, meg aztán errefelé másból nehéz is megélni, hiszen nincsenek gyárak, üzemek – vélekedett Csordás Tiborné, miért is az ország délnyugati csücske lett a honi „fenyőgyár”. A szocializmusban a környék határsávnak számított, ezért ipart nem engedtek telepíteni a vidékre, a földből kellett megélni, de a gabona- és takarmánynövényeknek nem kedvezett az itteni talaj. Sokan ezért málnáztak, ribizliztek, ám a rendszerváltás után megszűntek a konzervgyárak, nem volt hová eladni a termést, így egyre többen átálltak fenyőre. Aminek kifejezetten kedvez a kötött és félkötött anyagos talaj, a klíma, s az évi nagyjából 800 milliméternyi csapadék: egy hektárról akár tízezer fa is lejöhet.

Ezt persze tudták a tolvajok is, akik hosszú éveken keresztül dézsmálták a termést, ám az elmúlt években a polgárőrségnek és a rendőröknek köszönhetően jelentősen visszaesett a lopások száma. Kirívó esetre csak egyre emlékeznek Csurgó környékén: három éve egy ültetvényen minden fának levágták a csúcsát – tíz év munkája ment az aprítóba…

Túlterhelt sofőrök a BKV-nál

Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:17

Túlterheltek a közösségi közlekedésben dolgozó sofőrök, ez pedig már a biztonságot is veszélyeztetheti. Erre figyelmeztetnek a szakemberek. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint a buszvezetők az utóbbi tíz hónapban valójában 11 és felet teljesítettek, vagyis rengeteget túlóráztak. Nemes Gábor a zoom.hu-nak azt is elmondta, mivel a Budapesti Közlekedési Vállalatnál mintegy 250-300 sofőr hiányzik, óriási gondokat okoz például a metrópótlás. De ha például valamelyik vonalon a villamosokat is buszokkal kell - akár ideiglenesen - helyettesíteni, azt már alig lehet megoldani.

Nemes Gábor lapunknak megemlítette, hogy nagy elismerés jár azoknak a sofőröknek, akiknek köszönhetően eddig zökkenőmentesen tudták pótolni az M3-as felújítása miatt kieső metrójáratokat. Hosszú távon viszont további problémákat okozhat a munkaerőhiány, mert kevesen dolgoznak, ők viszont rengeteget. Ráadásul az újonnan jelentkezőknek 400 ezer forint körüli fizetéseket ígérnek, ami csak úgy jöhet ki, hogy a túlórákat is beleszámolják.

A Népszava elsőként számolt be a múlt héten arról, hogy már az irodai dolgozók között is keresik az utánpótlást. A cég nemcsak a szellemi, hanem fizikai dolgozóit is arra buzdítja, hogy iratkozzanak be buszvezetői tanfolyamra. A tandíjat pedig átvállalják tőlük. "Nálunk több szakmád is lehet! Gyere vezetni másodállásban!" - áll a felhívásban, amelyből kiderül, minden munkaterületről várják a leendő bedolgozó sofőröket.

Ez azonban nyilvánvalóan csak részmegoldás lehet. A tapasztalatlan és a fővárosi közlekedésben rutintalan pilóták gyakran csak növelhetik a gondokat. Bevetésük éppúgy biztonsági kockázatot jelenthet, mint az, ha kimerült és túldolgoztatott sofőrökkel igyekeznek betartani a menetrendet és ellátni az összes szükséges járatot - hívták fel a figyelmet közlekedési szakemberek.