Orbán Viktor Ázsia bűvkörében

Kínai szerződés- és hiteldömpingről szóló ígéretek, a nyugati világ hanyatlásáról és a Kelet emelkedéséről szóló orbáni elmélkedések és hatalmas közlekedési dugók a magyar fővárosban – így telt a Kína és a 16 közép- és kelet európai ország alkotta Kína–Kelet-Közép-Európa (KKE) budapesti fórumának az első napja. Míg a térség államfői a mai napon ülnek tárgyalóasztalhoz a kínai miniszterelnökkel, Li Ko-Csianggal, a rendezvénysorozatot hétfő délelőtt üzleti fórummal indították, ahol 330 kínai, illetve ugyanennyi térségbeli és háromszáz-körüli magyar cég képviselői vettek részt.

A fórumon történt bejelentések özönében a legnagyobb tétel a már régóta húzódó Budapest-Belgrád vasútvonal terve volt. Emellett szóba került, hogy a kínai fejlesztési (Exim) bank 2 milliárd eurós hitelkeretet biztosít kelet-közép európai projektek finanszírozására a régió és Kína együttműködésének keretében – ezek jó részéről már döntés született, illetve születhet hamarosan –, és további egymilliárd eurós hitelkeret nyílhat meg a térség cégeinek.

A kínai miniszterelnök füleinek nemcsak a magyar nóta, de Orbán szavai is tetszhettek. FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A megbeszélések után Orbán Viktor miniszterelnök beszédében nem fukarkodott a nagy szavakkal, így „gazdasági, kereskedelmi sikertörténetnek” nevezte Kína és Közép-Kelet-Európa együttműködését. Orbán ezt az alkalmat is felhasználta, hogy elmondja a sokszor, sokféle módon hangoztatott elméletét Nyugat Európa jelentőségének csökkenéséről és Kelet felemelkedéséről. „Most kelet csillaga áll magasan” – hangoztatta Orbán, aki szerint a múltban Ázsia modernizációjához kellettek az európai technológiai-pénzügyi források, addig ma Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére. Ebben kulcsszerepe lehet Magyarországnak és a térségnek, mivel „Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában” – tette hozzá a miniszterelnök.

Üzleti megállapodások

Két tucat üzleti megállapodás aláírása várható az üzleti fórumon – derült ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaiból. Határidőkről, részletes üzleti kondíciókról nem volt szó, javarészt kínai érdekeltségű beruházások kapnának kínai hitelt. A konkrét tervek között említették a kínai Eximbank és a BorsodChem közötti 217 millió eurós hitelről, a BYD komáromi elektromos buszgyártó cég 20 millió eurós hitelkeretéről és a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkeretéről szóló megállapodást, valamint a Magyar Posta és két kínai logisztikai társaság vegyesvállalatát.

Jóval visszafogottabb volt a kínai miniszterelnök, ahogy az index.hu híradása szerint a kínai állami média is igencsak hűvösen – vagy éppen realistán – kezelte a budapesti miniszterelnöki vizitet: mindössze pár percben tudósítottak róla. Li Ko-Csiang szerint Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak. Szerinte Kína és a kelet-közép európai országok közeledése „racionális”, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Ebben az együttműködési keretben az országok kiegészítik egymást, új utakat találhatnak az érvényesülésre a nemzetközi piacokon – mondta.

Zászlóshajó vagy pocsék üzlet?

A kínai üzleti értekezlet kezdetére időzítve megjelent a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai tőkéből történő felújítására kiírt közbeszerzési felhívás. „Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, zászlóshajó, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre” – méltatta a tervet Orbán Viktor hétfőn. A jelenlegi elképzelések szerint 2020-ban indulhatna el a kínai Eximbank által folyósított hitelből történő, 750 milliárd forint értékű beruházás. Az LMP szerint a beruházás Paks 2 után az évszázad második legrosszabb üzlete, amellyel megint Orbán oligarchái járnak jól. Az LMP szakértői szerint a vonal alacsony kihasználtsága miatt a kínai óriáshitel csak 2400 év alatt fog megtérülni.

Kár lenne túlértékelni a mostani megbeszélés súlyát – jelentette ki a találkozón elhangzottakról Szunomár Ágnes az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatócsoport-vezetője lapunknak. Kínának vannak sikeres beruházásai nálunk, ilyen a Huawei, vagy ígéretesek, mint az elektromos autóbuszgyártó BYD, ám a kínai beruházások aránya továbbra is 5 százalék alatt van Magyarországon. Szunomár Ágnes szerint az is némileg félrevezető, hogy a kínai nagyberuházások kapcsán egyik-másik kelet-közép-európai ország a kínai gazdaság uniós „hídfőállásának” láttatja magát. Így nemcsak a magyar vezetés, de a régióban a lengyelek, a csehek, illetve újabban a románok és a bolgárok is már ekként emlegetik magukat. A kínaiak valójában csak szeretnék sokrétűbbé tenni a kereskedelmi útvonalaikat – tette hozzá a kutató.

Szunomár Ágnes szerint pontosan ezért kissé eltúlzottak azok a nyugati félelmek is, hogy a térségbeli kínai gazdasági jelenlétből a távol-keleti ország hosszú távon politikai tőkét, illetve térségbeli hátországot kovácsolna. Brüsszel ugyanis finoman szólva sem optimista a kínai beruházásokat illetően. A vezető európai gazdasági napilapok, így a Financial Times és a Handelsblatt hétfőn egyaránt arról számoltak be, hogy az uniós vezetés, de más tagállamok is igencsak rosszallóan nézik Kína régiós térnyerését. Úgy látják, hogy a tőkeszegény keleti országokat infrastrukturális fejlesztésekkel csalogató Kína valójában politikai szövetségeseket toboroz, amivel részint megbontja az unió egységét, illetve elmélyíti a nyugati központi államok és az elmaradottabb keleti országok közötti ellentétet, és megpróbálja fellazítani az egységes uniós Kína-stratégiát, amivel később előnyösebb feltételeket harcolhat ki cégeinek.

„Ezt direkt módon nem érzékelem” – mondja Szunomár Ágnes. Szerinte a világhatalmak közül „a kínaiakra kevésbé jellemző, hogy gazdasági hatalmukon keresztül politikai szerepre törnének”. Az természetes, hogy ha itt lesznek sikeres beruházásaik, együttműködéseik, arra később hivatkozhatnak Nyugat-Európában is, illetve nagyobb eséllyel fognak szóba állni a kínai befektetőkkel másutt is – vélekedett a kutató. Ahogy az is tény, hogy most egy újfajta hangvétel van a kínai vezetésben, az új kínai pártfőtitkár egyértelművé tette, hogy elődeihez képest neki sokkal inkább vannak nagypolitikai ambíciói, nagyobb globális befolyást szeretne, ám az nem több, mint amit Kína jelenlegi globális gazdasági befolyása indokolna.

Most sem lehetett Tibetért tüntetni

Féltucat egyenruhás és civil ruhás rendőr vetette rá magát most is azokra a tüntetőkre, akik megpróbáltak tibeti zászlót lengetni a kínai miniszterelnöki konvoj útvonalán. Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság - Sambhala Tibet Központ alapítványi elnöke néhány társával próbálta elővenni a tibeti zászlót, ám azonnal négy egyenruhás és több civil ruhás rendőr ugrott oda „igazoltatás” címén. Nem először történik ez: 2011-ben az előző kínai miniszterelnök Ven Csia-pao látogatásakor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) fél napra berendelte az itt élő tibetieket, hogy azok ne tudjanak tüntetni. 2012-ben Hendrey már megpróbált hasonló módon, tibeti zászlóval tüntetni, de a rendőrök akkor is megakadályozták ebben, amiért idén nyáron a Kúria már félmilliós kártérítést ítélt meg az aktivistának. Ellenzékben a Fidesz még harsány Tibet-barát politikát folytatott: az azóta emberminiszterré emelt Balog Zoltán akkor még látványosan, tibeti zászlót lengetett a Parlament épülete és a sajtó képviselői előtt és úgy nyilatkozott: „A tibeti események rávilágítanak arra a nemzetközileg konszenzussal vallott nézetre, miszerint a Kínai Népköztársaság nem biztosítja az emberi jogok maradéktalan teljesülését sem általában, sem különösen Tibetben."