Napirend előtt
Lukács Zoltán (MSZP) a fűtött otthonok érdekében javasolta, hogy hozzanak létre pénzügyi alapot. Javasolta ezt annak ellenére, hogy az alap létrehozását célzó törvényjavaslatuk tárgysorozatba vételét hetedjére szavazta le a kormánypárti többség. A politikus megismételte: sokan a saját fűtetlen lakásukban halnak meg, de az alap létrehozása nemcsak rajtuk segítene, hanem a számláikat fizetni nem tudó többgyerekes családokon is, azokon is, akiknek fűtés nélkül mindig dohos a lakásuk, de azokon is, akiknek leszerelték a villanyóráját.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válasz helyett cinikusnak nevezte az MSZP hozzáállását, felemlegetve egy sok-sok évvel ezelőtti gázáremelést, miközben szerinte a Fidesz kormány a rezsicsökkentéssel megtett szinte mindent, amit pedig nem, azt a tűzifa- és szén segéllyel pótolják. ( hogy mitől szenvednek sokan fagyhalált valóban a saját otthonukban, erre nem tért ki a válaszban az államtitkár. Nyilván, mert ehhez van kedvük)
Demeter Márta (LMP) véleménye szerint a kormány bűnözői logikán szerveződő tevékenységet végez. A Fidesz lebontotta az ország biztonsági rendszerét; a kormányt inkompetencia jellemzi, mert csak a politikai lojalitás számít a biztonsági szervezetekben - hangoztatta. Konzultációs ívekkel védik meg az országot? - firtatta. Szerinte a kormány jelöl ki álellenségeket, miközben a valódi veszélyekkel nem foglalkozik. Hozzátette: a kormány adja el az ország szuverenitását, árusítja ki egy szűk kör anyagi hasznáért az ország biztonságát. Ez a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázat.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, ma Magyarország nemzetközileg is elismerten az EU és a világ egyik legbiztonságosabb országa. A letelepedési kötvényről azt mondta, az azt megvásárlók négyszeres szűrőn estek át. Visszautasította azt, hogy Orbán Viktor nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Határozathozatalok
Az Országgyűlés hat nemzetközi szerződéssel kapcsolatos döntést hozott. A képviselők jóváhagyták a Magyarország és Mongólia közötti kétoldalú nemzetközi szerződések hatályának rendezését, a strasbourgi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény második kiegészítését, a New York-i egységes kábítószer-egyezmény módosítását, valamint a pszichotróp anyagokról szóló bécsi egyezmény változtatását. A Ház ezt követően hatályon kívül helyezett egy egészségügyi együttműködést, amelyet még 1966-ban kötött a Magyar Népköztársaság a Kubai Köztársasággal.
A parlament ratifikálta a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi oktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodást, amelyet a magyar kabinet kötött a Kínai Népköztársaság Heilongjiang tartományának oktatási minisztériumával.
Országos elektronikus jegyrendszer jöhet létre
Országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszer is létrejöhet azon közlekedési tárgyú törvénymódosítások révén, amelyeket 116 igen, 2 nem szavazat és 52 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A központi rendszer legkésőbb 2019 decemberében kezdi meg működését, ahhoz mind az országos, mind az elővárosi, regionális és helyi személyszállítási szolgáltatások csatlakoznak.
A parlament jóváhagyta a 2016-os költségvetés felhasználását
Az Országgyűlés elfogadta a 2016-os költségvetés zárszámadásáról szóló javaslatot, amelyben a kormány részletesen beszámol a tavalyi büdzsé felhasználásáról. A képviselők 116 igen szavazattal, 54 nem ellenében hagyták jóvá a nemzetgazdasági miniszter indítványát. Varga Mihály az előterjesztés általános indoklásában úgy fogalmazott, a kormány 2016-ban is folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását.
A parlamentben elhalasztották a babakötvény határon túliakra kiterjesztéséről szóló előterjesztésről a szavazást, ám egy MSZP-s módosítóról azért döntöttek - írja a hvg.hu. Bangóné Borbély Ildikó és Korózs Lajos szocialista képviselők a 2007 óta változatlan 42 500 forintos első utalási összeget 65 000 forintra emelte volna, de a parlament 67:105 arányban lesöpörte ezt az ellenzéki indítványt is az asztalról. Ám Simicskó István honvédelmi miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (aki egyébként a kiterjesztésről szóló törvénymódosítást benyújtotta) igennel szavazott az MSZP-s javaslatra, mint utóbb kiderült, véletlenül. A Nemzetgazdasági Minisztérium utólag ugyanis közleményt adott ki, amelyben azt írták, Varga és Simicskó "tévedésből igennel szavazott" az emelésre, ráadásul ez is az ellenzék hibája, mert hangoskodtak.
Közfeladat lett a régészeti feltárás
Állami közfeladattá minősítette a régészeti feltárást a kormány kezdeményezésére a parlament. A továbbiakban a szaktevékenységekben gazdasági társaság nem működhet közre, az csak kiegészítő tevékenységekben - például föld-, illetve bontó munkákban - vehet részt. A feladatok koordinálását a továbbiakban a Magyar Nemzeti Múzeum látja el.
Csak április 15-től lesz kötelező az e-közbeszerzés
Április 15-re kitolta az e-közbeszerzés bevezetésének határidejét a parlament, a képviselők 139 igen, 25 nem és 7 tartózkodó szavazattal fogadták el kormánypárti képviselők javaslatát.
Csökkennek egyes adminisztrációs terhek az agráriumban
Az "agrárium versenyképességét" célzó kormánypárti javaslatokat fogadott el a Ház, 117 igen szavazattal, 56 tartózkodás mellett. A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása bevezeti a hektár alapú kedvezményes vízhasználatot, amitől az öntözött területek bővülését várják. Pontosították a bérvadászat meghatározását, írásbeliséghez kötve a bérvadászati szerződést és rögzítve a díjazás tényét. Emellett mind a hivatásos vadászok, mind a sportvadászok számára lehetővé tették az éjjellátó keresőtávcső használatát, amit a biztonsági kockázatok csökkentésével indokoltak.
Közigazgatási szabályszegések
A most elfogadott rendelkezések alapvetően a hatályos eljárási kódex rendszerére épülve állapítják meg a szabályokat. Újdonság, hogy a figyelmeztetés érdemi döntésben kiszabható szankcióvá válik, a bírság közérdekű munkával történő megváltásának lehetősége pedig megszűnik.
Szigorúbban büntetik a gyermekek elleni szexuális erőszakot
Az Országgyűlés módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így januártól szigorúbban büntethető a 12 évesnél fiatalabb gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak. A törvénymódosítás alapján a 12 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális cselekményeket - ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma, befolyása alatt áll - ezentúl 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a Btk. függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. A parlament elfogadta azt a további módosítást is, hogy 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék, ha az elkövetők a szexuális erőszakot a velük függőségi viszonyban lévő, 12 évesnél fiatalabb gyermek sérelmére testi fenyegetéssel vagy védekezésre képtelen állapotát kihasználva, továbbá azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el.
Időskori támogatást kapnak, akik tartósan gyermeküket ápolták
A tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára vezet be egy új támogatási formát a családtámogatási törvény módosítása, amelyet 173 igen szavazattal, egyhangúlag fogadott el az Országgyűlés. A támogatás kompenzációt nyújt azoknak, akik az otthoni tevékenységük mellett a munkaerőpiacon kevésbé tudtak, tudnak jelen lenni, ami miatt alacsonyabb összegű nyugdíjra jogosultak. A tartós ápolást végzők időskori támogatása (távit) az ápolási díjjal együtt is folyósítható. A havi 50 ezer forintos összeget az a nyugdíjas kaphatja, aki gyermekét legalább húsz éven otthon gondozta, ezalatt legalább egy évig emelt szintű vagy kiemelt ápolási díjat kapott.
Egyről két évre hosszabbodik a hallgatói gyermekgondozási díj, vagyis az úgynevezett diplomás gyed jogosultságának időtartama.
Az anyasági támogatást januártól mindazok megkapják, akik nem Magyarország közigazgatási területén szülnek. Az egyszeri, mintegy 64 ezer forint azon magyar állampolgárságú vagy magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekek után is jár, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. Erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának gyermek- és ifjúságügyi államtitkára korábban azt mondta: a változtatással "a magyar-magyar köldökzsinórt" szeretnék erősíteni.
Művészjáradék jár az MMA egyes tagjainak
Élethosszig járó, adómentes havi díjazás jár a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) azon 65 év feletti tagjainak, akik korábban bizonyos elismerésben részesültek - ezt is tartalmazza az egyes kulturális és sporttörvények módosítása, amelyet 137 igen, 27 nem és 7 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. Nem részesülhet a járadékban az, aki az annak alapjául szolgáló díjról lemondott. A folyósított összeg a nyugdíjminimum 425 százaléka, ami jelenleg 121 ezer forint.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 2017. február 1-jével beolvadt a Magyar Nemzeti Múzeumba, így a jövőben a tudományos jelentőségű orvosi dokumentáció gyűjtése a területileg illetékes közlevéltárak feladata lesz.
Mentesülhetnek azon előadó-művészeti szervezetek a foglalkoztatottak felsőfokú végzettségének kötelezettsége alól, amelyek azt nem tudják teljesíteni.