Több szet többet lát

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:51
Fotó: AFP/Bernd Thissen
Írott szabály nincs, mégis kidolgozott rendszer szerint működik a futballbírók munkája a hedszetek segítségével.

Bár semmi titok nincs a játékvezetők egymás közötti kommunikációjában, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottsága gyakorlatilag semmilyen érdemi segítséget nem adott, amikor megkerestük. (A testület válaszát keretes írásunkban olvashatják.)

Együttműködés hiányában lapunk kezdett el kérdezősködni, és az alábbi információkat gyűjtöttük össze: minden játékvezető, illetve asszisztens saját felszereléssel dolgozik az élvonalban és az NB II-ben (alacsonyabb osztályokban nem használnak hedszetet). Egy-egy szerkezet becsült értéke eléri az egymillió forintot, ezért mindenki nagyon vigyáz rá, kölcsönadni csak a játékvezetői bizottság írásos engedélyével szabad. Ezek a szettek akkumulátorról működnek, mérkőzések előtt ugyanúgy kell feltölteni őket, mint a mobiltelefonokat.

Mérkőzésen a legfontosabb szabály, hogy nem szabad egyszerre több embernek beszélni. Az oldalvonali és alapvonali asszisztensnek is röviden, egy-két szóban kell elmondania, amit lát és fontosnak tart. Amíg a játékvezető nem jelez, hogy vette az információt – vagy visszaszól, vagy egy, a találkozó előtt egyeztetett jelzéssel reagál -, addig az asszisztensnek folyamatosan mondania kell ugyanazt (pl: tizenegyes). Előfordulhat ugyanis, hogy a játékvezető azért nem hallja a fontos információt, mert éppen körbeveszik a két csapatból többen és reklamálnak. A közvetlen közelről érkező hangok ugyanis meg tudják zavarni a kommunikációt a hedszeten. Rendkívüli esetben az is előfordult már, hogy az asszisztens bement a pályára, mert a játékvezető nem hallotta őt, pedig segítője olyan információt akart közölni vele, ami kihatással van a találkozó folytatására (pl: látott egy kiállítást érő szabálytalanságot, amit a sípmester háta mögött követtek el).

Így "segít" a JB
Ezt küldte lapunknak a JB, amikor e-mailen kértünk segítséget cikkünkhöz: „a játékvezetők hedset-használatával kapcsolatban elmondható, hogy a nemzetközi gyakorlatban a kommunikációs eszközöket azért vezették be, hogy a kézjelzések, zászlójelzések helyett – illetve azoknál lényegesen gyorsabban, hatékonyabban – tudjanak kommunikálni a mérkőzéseken működő játékvezetői csoportok tagjai. Ugyanez az alkalmazási elv húzódik a magyar gyakorlat mögött is: idehaza a szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy a játékvezetők a lehető legnagyobb támogatást kapják meg működésük során, és ezen eszközök segítik a döntéseik meghozatalát. Az, hogy mely játékvezetők, mely csoportok tagjai pontosan milyen módon kommunikálnak, az függ a csoport tagjainak összetételétől, a kialakult helyzetektől is. Közléseik részletei a játékvezető-ellenőr kompetenciájába tartoznak.”

Amikor a nézők azt látják, hogy a játékvezető vár az ítélettel – ez jellemzően a tizenhatoson belüli párharcok megítélésénél fordul elő -, akkor a bíró a segítőivel egyeztet. Ilyenkor meghallgatja az alap- és az oldalvonali asszisztens véleményét is. Gondban akkor van, ha az egyik segítő látott szabálytalanságot, a másik nem. A döntés joga és felelőssége mindig a játékvezetőé, ilyen esetekben azt az ítéletet hozza meg, amit ő jónak tart. Fontos, hogy a segítők csak akkor foglaljanak állást, ha száz százalékig biztosak abban, amit láttak. A téves információnál az is jobb, ha azt mondják a bírónak, nem tudják megítélni a kérdéses helyzetet.

Nemcsak a tizenegyesek, lesek megítélésénél nyújt segítséget a szett. Az asszisztens arra is felhívhatja a játékvezető figyelmét, ha valamelyik játékos feltűnően ideges, vagy szándékosan provokálja az ellenfelet. Ebben az esetben annyi üzenet érkezik a játékvezető fülére, hogy hányas számú játékosnak szóljon, fogja vissza magát. Ami tilos: a játékvezető ítéletét az oldalvonalról vagy az alapvonalról bírálni, illetve a negyedik játékvezető sem szólhat a bírónak – akkor sem, ha a pálya szélén tartózkodva a televíziós visszajátszáson látta -, hogy tévedett. Megteszik ezt elég sokszor a csapatok képviselői, akár a szünetben is…A bírók már pontosan tudják, hogy kik akarnak nyomást gyakorolni rájuk, akár blöff-fel is, és kik azok, akik tényleg csak akkor jeleznek, ha játékvezetői tévedés történt.

Kezdetben volt arra példa, hogy az asszisztensek és a játékvezetők a mérkőzés történései mellett azt is megtárgyalták, melyik szektorban foglalnak helyet csinos női szurkolók, de ezek az idők elmúltak, többek között azért is, mert mindenki megszokta, természetesnek veszi a hedszet létezését, illetve nyilván visszatartó erő, hogy minden szót rögzítenek, minden visszahallgatható.

A bírók egymás közötti kommunikációját kétes helyzetek vizsgálatánál vissza is szokták hallgatni. Hivatalos indoklásként sosem hangzik el, hogy valakit a beszélgetések ellenőrzése után pihentettek pár hétig, de nem lehet kizárni ezt a lehetőséget sem.

Etikus MLSZ
Október 8. óta várjuk az MLSZ válaszait az alábbi kérdéseinkre, amit a sajtóosztály mellett felsővezető is megkapott: tervezi-e a magyar szövetség a videóbírós rendszer bevezetését az NB I-ben? Ha esetleg a 2018-as oroszországi vb után a FIFA vagy az UEFA kötelezővé tenné az élvonalbeli bajnokságokban a rendszer működtetését, akkor ehhez adottak-e nálunk a tárgyi, illetve személyi feltételek?
Az MLSZ etikai kódexének 4.10. pontja így rendelkezik: „Korrekt kapcsolat a médiával. Ez a kapcsolat egyrészt a szükséges információk megadását, másrészt a személyiségi jogok kereteinek betartását, továbbá az igazsághoz és a valósághoz való feltétlen ragaszkodást jelenti.”
Ezt a kódexet a megalkotója nem tartja be…

Szent László-falképet találtak

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:49

Az 1077-1095 között uralkodó magyar király, Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában - írja a szekelyhon.ro. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be. A falképen egyelőre csak az üldözési jelenetét sikerült láthatóvá tenni, a legenda ábrázolásának mintegy négyötödét még a későbbi mészrétegek borítják.

Szerző

Szent László-falképet találtak

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:49

Az 1077-1095 között uralkodó magyar király, Szent László legendáját ábrázoló falképre bukkantak a kutatók az erdélyi Somogyom szász evangélikus templomában - írja a szekelyhon.ro. Az októberben tett felfedezésről Kiss Loránd erdélyi falkép-restaurátor számolt be. A falképen egyelőre csak az üldözési jelenetét sikerült láthatóvá tenni, a legenda ábrázolásának mintegy négyötödét még a későbbi mészrétegek borítják.

Szerző