Nagyobb arányban emelték alkalmazottaik bérét a kis- és középvállalkozások, mint a nagyvállalatok: előbbieknél 13, illetve 15 százalékkal növekedtek az idén a fizetések, utóbbiaknál csupán 9 százalékkal. Ezt mutatják legalábbis a statisztikai adatok. A látszat azonban valószínűleg csal, és nem feltétlenül ilyen mértékű tényleges bérnövekedésről, hanem csupán az eddig borítékban adott fizetések legalizálásáról van szó – mutat rá a Policy Agenda legfrissebb elemzése. Egy bolti eladó például nagyjából ugyanazt a feladatot végzi egy hipermarketben, mint egy kisboltban, ennek ellenére 42 százalékkal többet keresett egy nagy cég dolgozója, mint egy kisvállalkozásé. Miután azonos munkakörökben könnyű a mozgás, nehéz elképzelni, hogy ekkora bérkülönbséget elviselne a piac. Ezért az a valószínűbb, hogy a „borítékba adott”, azaz nem adózott bérkiegészítésekkel „kompenzálták” a kisboltok a dolgozókat. Az idei béremelésnél pedig ennek a „kompenzációnak" a kifehéredését látjuk.
A statisztikák azt is mutatják, hogy az alacsonyabb bérszínvonalú megyék felzárkóznak a bérek terén. Budapesten a nettó bérek 11 százalékkal nőttek, Szabolcsban több mint 15,6 százalékkal. A keleti régióban ugyanis a minimálbéren való foglalkoztatás sokkal elterjedtebb, mint a fővárosban. Márpedig az idei nagymértékű – országosan 13 százalékos - bérnövekedés mögött főként a minimálbér 15, illetve a garantált bérminimum 25 százalékos emelése áll. A béreket felfelé hajtja az egyre fokozódó munkaerőhiány is, de ennek mértéke elmarad attól, mint amit a minimálbér emelése rákényszerít a piaci szereplőkre. A Policy Agenda szerint, ha a cégek elejét akarják venni az elvándorolásnak, a „kompenzációs” béreket tovább kell fehéríteniük – különösen igaz ez a kisvállalkozásokra.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint egyébként az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 445 ezer fő volt: 41 ezerrel több, mint egy éve. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7 százalékra emelkedett. A munkanélküliek száma 36 ezerrel csökkent, így jelenleg 183 ezren vannak munka nélkül, ez pedig 4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az állás nélküliek több mint 42 százaléka legalább egy éve keres munkát.
A magyar munkaerőpiac továbbra is feszes, a kedvező trendek folytatódhatnak, óriási ugrásokra azonban már nem lehet számítani - véli Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A versenyszféra 55 ezer betöltetlen álláshelye ugyanakkor jelzi, hogy továbbra is magas a kereslet a munkaerő iránt. Várakozásai alapján a munkanélküliségi ráta az év végére 4 százalék alá is csökkenhet, a kereslet ennek biztosan nem szab gátat. Sokkal inkább akadályt jelent, hogy a vállalatok által keresett és a rendelkezésre álló munkaerő között jelentős regionális és képzettségi különbségek vannak.
Horváth András, a Takarékbank elemzője viszont úgy látja: a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezer fős munkaerő-tartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Ezen csoportok foglalkoztathatósága azonban szerinte is meglehetősen problémás, ezért érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség. A foglalkoztatás bővülésének lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon. A munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát, így még hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba való bevonásának kérdése.