Jordi Cuixart
Fotó: AFP/Serrano Anna
Txell Bonet minden szombaton fél ötkor kel hajnalban, hogy hat hónapos fiával együtt elérje a reggeli vonatot Barcelonában, és időben megérkezzenek a madridi Soto del Real börtönbe, ahol férje, a katalán függetlenségi mozgalom egyik vezető aktivistája raboskodik. A 42 éves Jordi Cuixartot, és társát, az 53 éves Jordi Sánchezt októberben csukták le az egyik szeptemberi, elszakadást népszerűsítő tüntetésben játszott szerepük miatt. A két aktivista ellen – akik egy börtönben, de külön cellában vannak – zendülés miatt folyik vizsgálat. Akár egy évtizedre börtönbe kerülhetnek, de egyelőre nem szoktak hozzá az új környezethez. A család heti egyszer látogathatja őket, 40 percet beszélhetnek egy üvegfalon keresztül.
„Az ember sok mindent meg akar ilyenkor osztani a másikkal, de nagyon stresszes az együttlét, mert közben ott a nyomás, hogy mindjárt lejár a látogatási idő” – nyilatkozta Cuixart felesége. Kéthetente van arra lehetőségük, hogy ne csupán üvegfalon keresztül lássák egymást: három órát tölthetnek együtt, amibe még egy-egy veszekedés is belefér – jegyzi meg nevetve Bonet, aki mostanság már meleg ruhát is visz a férjének, a börtönben ugyanis estére lekapcsolják a fűtést.
A heti rutint nemcsak ezek a találkozók, hanem a vasárnapi mise is megtöri – néha, nem kívánt módon. Sánchez nemrég szemtanúja volt annak, ahogy egy rab leszúrt egy másikat az istentisztelet közben – írta helyszíni beszámolójában a BBC.
Hasonló kihívásokról számolt be a függetlenség egyoldalú kikiáltása után bebörtönzött nyolc miniszter is. Nem sokkal korábban egy virágzó régiót vezettek, most azonban még egy csomag kekszet is nehezen tudnak venni maguknak: ha vásárolni akarnak a börtön boltjában, meg kell kérni a családjukat, hogy töltsenek fel pénzt egy speciális kártyára. Furcsa helyzet, hogy míg rabként elvesztették önállóságuk jelentős részét, lázasan kampányolnak, hiszen a nyolc egykori miniszterből hét indul a december 21-i regionális választáson.
Nem tudni, hogy a hatékonyabb kampányolás érdekében, vagy azért, mert már nem bírják elviselni a börtönbéli életet – vélhetően a kettő kombinációjából fakadóan –, de úgy döntöttek, hogy közösen, egy levélben kérik szabadon engedésüket. A bíróságnak eljuttatott dokumentumban fogadják, hogy a párbeszéd és a törvény biztosította keretek között maradnak, s elismerik a katalán autonómia felfüggesztését is. Az El País szerint a bíróság hétfőn foglalkozik a kérelemmel.
Jordi Rabassa katalán történész szerint a börtön új lendületet adhat politikai karrierjüknek. „Ők most már politikai foglyok. Mondom ezt úgy, hogy egyébként nem értek egyet a politikai nézeteikkel” – mondta a történész. Hogy a kedvező „pr” mennyiben váltható szavazatokra, azt egyelőre nehéz megmondani, hiszen a katalánok az elmúlt hetekben megtapasztalták, hogy a függetlenség milyen súlyos politikai-gazdasági krízist eredményezhet. Az, ami az elmúlt hetekben történt, csupán a lehetséges vihar előszele volt.
