Elég volt a börtönből

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:35
Fotó: AFP/Serrano Anna
Fotó: AFP/Serrano Anna

Jordi Cuixart

Fotó: AFP/Serrano Anna

Txell Bonet minden szombaton fél ötkor kel hajnalban, hogy hat hónapos fiával együtt elérje a reggeli vonatot Barcelonában, és időben megérkezzenek a madridi Soto del Real börtönbe, ahol férje, a katalán függetlenségi mozgalom egyik vezető aktivistája raboskodik. A 42 éves Jordi Cuixartot, és társát, az 53 éves Jordi Sánchezt októberben csukták le az egyik szeptemberi, elszakadást népszerűsítő tüntetésben játszott szerepük miatt. A két aktivista ellen – akik egy börtönben, de külön cellában vannak – zendülés miatt folyik vizsgálat. Akár egy évtizedre börtönbe kerülhetnek, de egyelőre nem szoktak hozzá az új környezethez. A család heti egyszer látogathatja őket, 40 percet beszélhetnek egy üvegfalon keresztül.

„Az ember sok mindent meg akar ilyenkor osztani a másikkal, de nagyon stresszes az együttlét, mert közben ott a nyomás, hogy mindjárt lejár a látogatási idő” – nyilatkozta Cuixart felesége. Kéthetente van arra lehetőségük, hogy ne csupán üvegfalon keresztül lássák egymást: három órát tölthetnek együtt, amibe még egy-egy veszekedés is belefér – jegyzi meg nevetve Bonet, aki mostanság már meleg ruhát is visz a férjének, a börtönben ugyanis estére lekapcsolják a fűtést.

A heti rutint nemcsak ezek a találkozók, hanem a vasárnapi mise is megtöri – néha, nem kívánt módon. Sánchez nemrég szemtanúja volt annak, ahogy egy rab leszúrt egy másikat az istentisztelet közben – írta helyszíni beszámolójában a BBC.

Hasonló kihívásokról számolt be a függetlenség egyoldalú kikiáltása után bebörtönzött nyolc miniszter is. Nem sokkal korábban egy virágzó régiót vezettek, most azonban még egy csomag kekszet is nehezen tudnak venni maguknak: ha vásárolni akarnak a börtön boltjában, meg kell kérni a családjukat, hogy töltsenek fel pénzt egy speciális kártyára. Furcsa helyzet, hogy míg rabként elvesztették önállóságuk jelentős részét, lázasan kampányolnak, hiszen a nyolc egykori miniszterből hét indul a december 21-i regionális választáson.

Nem tudni, hogy a hatékonyabb kampányolás érdekében, vagy azért, mert már nem bírják elviselni a börtönbéli életet – vélhetően a kettő kombinációjából fakadóan –, de úgy döntöttek, hogy közösen, egy levélben kérik szabadon engedésüket. A bíróságnak eljuttatott dokumentumban fogadják, hogy a párbeszéd és a törvény biztosította keretek között maradnak, s elismerik a katalán autonómia felfüggesztését is. Az El País szerint a bíróság hétfőn foglalkozik a kérelemmel.

Jordi Rabassa katalán történész szerint a börtön új lendületet adhat politikai karrierjüknek. „Ők most már politikai foglyok. Mondom ezt úgy, hogy egyébként nem értek egyet a politikai nézeteikkel” – mondta a történész. Hogy a kedvező „pr” mennyiben váltható szavazatokra, azt egyelőre nehéz megmondani, hiszen a katalánok az elmúlt hetekben megtapasztalták, hogy a függetlenség milyen súlyos politikai-gazdasági krízist eredményezhet. Az, ami az elmúlt hetekben történt, csupán a lehetséges vihar előszele volt.

Szerző

Szíria ügyében maradtak a kérdőjelek

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:31
A romok közül menekülnek Damaszkuszban. Jövőre lesz a polgárháború hetedik évfordulója Fotó: AFP/Sameer Al-Doumy
Esély sem mutatkozik a polgárháború rendezésére a genfi béketárgyaláson. Nem csak Bassár el-Aszad elnök személye az akadály, hanem az ellenzék gyengesége és a kurdok bevonása is.

Nyolcadik alkalommal ültek zöldasztalhoz a szíriai politikai rendezést célul kitűző erők Genfben, de a tényleges tárgyalás esélye ezúttal is kicsi.

Az Iszlám Állam (IS) katonai veresége elméletileg lehetővé tenné a tényleges rendezési tárgyalásokat, csakhogy az álláspontok annyira megmerevedtek már, annyira sokszereplősség vált a szíriai helyzet, hogy rövid távon lehetetlennek tűnik bármiféle előrelépés. Még nem tudni, sikerül-e ezúttal tényleges tárgyalásra bírni a szíriai feleket vagy marad az üzengetés mint tárgyalási mód.

Az ellenzéki csoportok eddig Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja révén üzentek a másik szobában lévő kormány képviselőinek. Mistura azonban bizakodó e téren. Nem változott az sem, hogy a mérsékelt ellenzék nemcsak belső ellentétektől terhes, hanem gyönge is, és valóban kérdéses az is, hol húzódik vagy húzódik-e egyáltalán egyértelmű határ a mérsékelt és az iszlamista erők között.

Genf mellett már egy éve orosz-iráni-török irányítással párhuzamos béketárgyalások folynak, amelyeken más ellenzéki csoportok vettek részt, mint Genfben. Ezúttal, komoly külső ráhatásra, a genfi csoport elfogadott tagjaiként asztanai szereplőket is, akik kompromisszumkészebbnek bizonyultak. Őket moszkvai csoportnak is nevezik, hiszen hajlandók voltak az orosz vezetésű asztanai tárgyalásokon részt venni és nem ragaszkodnak Aszad elnök menesztéséhez. (Az asztanai folyamat eredményeképpen jöttek létre a szíriai, ún. „feszültségmentesítési övezetek,” és születtek meg a lokális fegyverszüneti egyezmények a kormányerők és a lázadó csoportok között.) A Naszr al-Haríri vezette genfi ellenzéki küldöttség, a Tárgyalási Főbizottság (HNC) mögött Szaúd-Arábia áll elsősorban, a jelenlegi 50 fős delegáció összetételéről is Rijádban döntöttek több napos egyeztetés után múlt héten.

A kedden kezdődött 8. genfi tárgyalás akadozva indult. A kormánydelegáció csak tegnap érkezett meg a svájci városba, tárgyalni csak pénteken kezdenek. A kormány azért fontolgatta a távolmaradást, mert az ellenzék alapfeltétele változatlanul az, hogy csakis Aszad elnök nélkül képzelhető el a politikai átmenet. (A júliusi 7-i tárgyaláson épp e feltétel elengedését nevezték az egyetlen előrelépésnek.) Damaszkusz számára "nem alku tárgya" az elnök jövője, arról szabad választásnak kell majd döntenie. Az ellenzék viszont nem hisz a választás szabadságában, a kormányzat pedig abban nem enged, hogy minden fegyveres lázadót egyformán terroristának tekintsen.

Tovább nehezíti a rendezést a szíriai kurd erők kérdése, ami nemcsak a genfi, hanem az asztanai rendezési folyamatot is megakaszthatja, komoly feszültséget szülhet a török és az orosz vezetés között. Évek óta úgy tárgyalnak Szíria jövőjéről mindenféle zöld asztalnál úgy, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő, a terrorizmus elleni harcban oroszlánrészt vállaló, pillanatnyilag az ország területének negyedét ellenőrzésük alatt tartó kurdok sehová sem kaptak meghívást. Most azonban Genfben, első alkalommal kurd képviselet is van. A Kurd Nemzeti Tanács küldött képviselőt Svájcba, ami ellen Törökország tiltakozik, Oroszország viszont támogatja.

A 2013 óta tartó szíriai háborúban már több mint 450 ezren vesztették életüket és több millióan menekültek el.

Repedezik az orosz-török barátság
Törökországban az ellenzék egy része is támogatja a kurdok kizárását a békefolyamatból. Emellett tört lándzsát szerdán a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP). Devlet Bahceli pártelnök Oroszországot sürgette, hogy a Szocsiba tervezett rendezési konferenciára ne hívják meg a szíriai háborúban sikerrel harcoló YPG képviselőit. „Ha a YPG rész vesz Szocsiban bármilyen minőségben, akkor a területi integritásról, a függetlenségről és a szuverenitásról szóló minden vita értelmét veszti. A YPG a PKK-t jelenti (a törökországi Kurd Munkáspárttal), a PKK pedig az ellenséget, a terrorizmust, a bizonyított árulást…”, fogalmazott a török politikus és egyben sajnálatát fejezte ki, hogy Oroszország kurd részvételt szorgalmaz.
Moszkva iráni, török együttműködéssel tervezi a „Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusát” Szocsiban, de a felmerülő ellentétek egyre erősebbek. Ankara újra felvetette Aszad menesztésének szükségességét is. A napokban a Londonban tárgyaló Binali Yildirim török kormányfő állította, hogy Ankara eltökélt szándéka Aszad elnök távozásának elérése.

Szerző

Szíria ügyében maradtak a kérdőjelek

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:31
A romok közül menekülnek Damaszkuszban. Jövőre lesz a polgárháború hetedik évfordulója Fotó: AFP/Sameer Al-Doumy
Esély sem mutatkozik a polgárháború rendezésére a genfi béketárgyaláson. Nem csak Bassár el-Aszad elnök személye az akadály, hanem az ellenzék gyengesége és a kurdok bevonása is.

Nyolcadik alkalommal ültek zöldasztalhoz a szíriai politikai rendezést célul kitűző erők Genfben, de a tényleges tárgyalás esélye ezúttal is kicsi.

Az Iszlám Állam (IS) katonai veresége elméletileg lehetővé tenné a tényleges rendezési tárgyalásokat, csakhogy az álláspontok annyira megmerevedtek már, annyira sokszereplősség vált a szíriai helyzet, hogy rövid távon lehetetlennek tűnik bármiféle előrelépés. Még nem tudni, sikerül-e ezúttal tényleges tárgyalásra bírni a szíriai feleket vagy marad az üzengetés mint tárgyalási mód.

Az ellenzéki csoportok eddig Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja révén üzentek a másik szobában lévő kormány képviselőinek. Mistura azonban bizakodó e téren. Nem változott az sem, hogy a mérsékelt ellenzék nemcsak belső ellentétektől terhes, hanem gyönge is, és valóban kérdéses az is, hol húzódik vagy húzódik-e egyáltalán egyértelmű határ a mérsékelt és az iszlamista erők között.

Genf mellett már egy éve orosz-iráni-török irányítással párhuzamos béketárgyalások folynak, amelyeken más ellenzéki csoportok vettek részt, mint Genfben. Ezúttal, komoly külső ráhatásra, a genfi csoport elfogadott tagjaiként asztanai szereplőket is, akik kompromisszumkészebbnek bizonyultak. Őket moszkvai csoportnak is nevezik, hiszen hajlandók voltak az orosz vezetésű asztanai tárgyalásokon részt venni és nem ragaszkodnak Aszad elnök menesztéséhez. (Az asztanai folyamat eredményeképpen jöttek létre a szíriai, ún. „feszültségmentesítési övezetek,” és születtek meg a lokális fegyverszüneti egyezmények a kormányerők és a lázadó csoportok között.) A Naszr al-Haríri vezette genfi ellenzéki küldöttség, a Tárgyalási Főbizottság (HNC) mögött Szaúd-Arábia áll elsősorban, a jelenlegi 50 fős delegáció összetételéről is Rijádban döntöttek több napos egyeztetés után múlt héten.

A kedden kezdődött 8. genfi tárgyalás akadozva indult. A kormánydelegáció csak tegnap érkezett meg a svájci városba, tárgyalni csak pénteken kezdenek. A kormány azért fontolgatta a távolmaradást, mert az ellenzék alapfeltétele változatlanul az, hogy csakis Aszad elnök nélkül képzelhető el a politikai átmenet. (A júliusi 7-i tárgyaláson épp e feltétel elengedését nevezték az egyetlen előrelépésnek.) Damaszkusz számára "nem alku tárgya" az elnök jövője, arról szabad választásnak kell majd döntenie. Az ellenzék viszont nem hisz a választás szabadságában, a kormányzat pedig abban nem enged, hogy minden fegyveres lázadót egyformán terroristának tekintsen.

Tovább nehezíti a rendezést a szíriai kurd erők kérdése, ami nemcsak a genfi, hanem az asztanai rendezési folyamatot is megakaszthatja, komoly feszültséget szülhet a török és az orosz vezetés között. Évek óta úgy tárgyalnak Szíria jövőjéről mindenféle zöld asztalnál úgy, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő, a terrorizmus elleni harcban oroszlánrészt vállaló, pillanatnyilag az ország területének negyedét ellenőrzésük alatt tartó kurdok sehová sem kaptak meghívást. Most azonban Genfben, első alkalommal kurd képviselet is van. A Kurd Nemzeti Tanács küldött képviselőt Svájcba, ami ellen Törökország tiltakozik, Oroszország viszont támogatja.

A 2013 óta tartó szíriai háborúban már több mint 450 ezren vesztették életüket és több millióan menekültek el.

Repedezik az orosz-török barátság
Törökországban az ellenzék egy része is támogatja a kurdok kizárását a békefolyamatból. Emellett tört lándzsát szerdán a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP). Devlet Bahceli pártelnök Oroszországot sürgette, hogy a Szocsiba tervezett rendezési konferenciára ne hívják meg a szíriai háborúban sikerrel harcoló YPG képviselőit. „Ha a YPG rész vesz Szocsiban bármilyen minőségben, akkor a területi integritásról, a függetlenségről és a szuverenitásról szóló minden vita értelmét veszti. A YPG a PKK-t jelenti (a törökországi Kurd Munkáspárttal), a PKK pedig az ellenséget, a terrorizmust, a bizonyított árulást…”, fogalmazott a török politikus és egyben sajnálatát fejezte ki, hogy Oroszország kurd részvételt szorgalmaz.
Moszkva iráni, török együttműködéssel tervezi a „Nemzeti Párbeszéd Szíriai Kongresszusát” Szocsiban, de a felmerülő ellentétek egyre erősebbek. Ankara újra felvetette Aszad menesztésének szükségességét is. A napokban a Londonban tárgyaló Binali Yildirim török kormányfő állította, hogy Ankara eltökélt szándéka Aszad elnök távozásának elérése.

Szerző