Nyolcadik alkalommal ültek zöldasztalhoz a szíriai politikai rendezést célul kitűző erők Genfben, de a tényleges tárgyalás esélye ezúttal is kicsi.
Az Iszlám Állam (IS) katonai veresége elméletileg lehetővé tenné a tényleges rendezési tárgyalásokat, csakhogy az álláspontok annyira megmerevedtek már, annyira sokszereplősség vált a szíriai helyzet, hogy rövid távon lehetetlennek tűnik bármiféle előrelépés. Még nem tudni, sikerül-e ezúttal tényleges tárgyalásra bírni a szíriai feleket vagy marad az üzengetés mint tárgyalási mód.
Az ellenzéki csoportok eddig Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja révén üzentek a másik szobában lévő kormány képviselőinek. Mistura azonban bizakodó e téren. Nem változott az sem, hogy a mérsékelt ellenzék nemcsak belső ellentétektől terhes, hanem gyönge is, és valóban kérdéses az is, hol húzódik vagy húzódik-e egyáltalán egyértelmű határ a mérsékelt és az iszlamista erők között.
Genf mellett már egy éve orosz-iráni-török irányítással párhuzamos béketárgyalások folynak, amelyeken más ellenzéki csoportok vettek részt, mint Genfben. Ezúttal, komoly külső ráhatásra, a genfi csoport elfogadott tagjaiként asztanai szereplőket is, akik kompromisszumkészebbnek bizonyultak. Őket moszkvai csoportnak is nevezik, hiszen hajlandók voltak az orosz vezetésű asztanai tárgyalásokon részt venni és nem ragaszkodnak Aszad elnök menesztéséhez. (Az asztanai folyamat eredményeképpen jöttek létre a szíriai, ún. „feszültségmentesítési övezetek,” és születtek meg a lokális fegyverszüneti egyezmények a kormányerők és a lázadó csoportok között.) A Naszr al-Haríri vezette genfi ellenzéki küldöttség, a Tárgyalási Főbizottság (HNC) mögött Szaúd-Arábia áll elsősorban, a jelenlegi 50 fős delegáció összetételéről is Rijádban döntöttek több napos egyeztetés után múlt héten.
A kedden kezdődött 8. genfi tárgyalás akadozva indult. A kormánydelegáció csak tegnap érkezett meg a svájci városba, tárgyalni csak pénteken kezdenek. A kormány azért fontolgatta a távolmaradást, mert az ellenzék alapfeltétele változatlanul az, hogy csakis Aszad elnök nélkül képzelhető el a politikai átmenet. (A júliusi 7-i tárgyaláson épp e feltétel elengedését nevezték az egyetlen előrelépésnek.) Damaszkusz számára "nem alku tárgya" az elnök jövője, arról szabad választásnak kell majd döntenie. Az ellenzék viszont nem hisz a választás szabadságában, a kormányzat pedig abban nem enged, hogy minden fegyveres lázadót egyformán terroristának tekintsen.
Tovább nehezíti a rendezést a szíriai kurd erők kérdése, ami nemcsak a genfi, hanem az asztanai rendezési folyamatot is megakaszthatja, komoly feszültséget szülhet a török és az orosz vezetés között. Évek óta úgy tárgyalnak Szíria jövőjéről mindenféle zöld asztalnál úgy, hogy a lakosság tíz százalékát kitevő, a terrorizmus elleni harcban oroszlánrészt vállaló, pillanatnyilag az ország területének negyedét ellenőrzésük alatt tartó kurdok sehová sem kaptak meghívást. Most azonban Genfben, első alkalommal kurd képviselet is van. A Kurd Nemzeti Tanács küldött képviselőt Svájcba, ami ellen Törökország tiltakozik, Oroszország viszont támogatja.
A 2013 óta tartó szíriai háborúban már több mint 450 ezren vesztették életüket és több millióan menekültek el.
