Offshore-ozás, titkolózás - Mit rejteget Szijjártó minisztériuma?

Publikálás dátuma
2017.12.03 09:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Több tízmillió forint mögé rejtene törvénysértéseket a külügy: a külképviseletek ugyanis számos alkalommal nem a jogszabályokat betartva szerződtek külföldi cégekkel. A jövőben azonban bármilyen vállalkozással összeállhatnak, és ez óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent.  

Majdnem 29 millió forint – ennyit kér azért a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy elárulja, a külképviseletek milyen külhoni cégekkel, magánszemélyekkel szerződtek különböző feladatokra 2012 januárja után, illetve a megbízott cégeket (az államháztartási törvénynek megfelelően) átvilágították-e. Az adatokat Tóth Bertalan próbálja kipréselni a tárcából, de első körben a „külügy” hárított, és mindössze a külképviseleteknek „dolgozó” cégek listáját mellékelte, illetve a kontraktusok tárgyát jelölte. Utóbbiak sok fogódzott nem nyújtanak a tényleges teljesítményről, ugyanis a lista olyan általános fogalmakkal operál mint bérlés, szállítmányozás, és így tovább.

Arra, hogy miért nem közölt részleteket, illetve miért nem mellékelt az átláthatósági nyilatkozatokat, a külügy azt a foghíjas magyarázatot adta, hogy az „adatigénylés teljesítése a kért adatok mennyiségére tekintettel, a minisztérium alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna”. A külügyi „óradíj” ugyan nem ismert, de meglehetősen borsos lehet, hiszen e pluszmunka költsége lett volna az említett majdnem 29 millió forint. Azonban egyértelműen kilóg a túlárazási lóláb, hiszen mint az MSZP frakcióvezetője rámutatott, a minisztériumi táblázat azt mutatja: egy külképviselet – a kért időszakban átlagban 12 külföldi céggel – szerződött. Ez a szám pedig a nagy létszámú külképviseletek, vagy a programokat bonyolító kulturális intézetek esetében sem éri el az ötvenet, azaz álságos a külügy „túlmunka kifogása”.

Nem véletlen, hogy Szijjártó Péter tárcája így titkolózik. Ezt támasztja alá, hogy a minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén nagyon diplomatikusan arról beszélt: a tárca megkísérelte betartani az államháztartási törvényben foglaltakat, de a nyilatkozattételre „nem mindig volt lehetőség”. Azt a helyettes államtitkár sem titkolta, hogy „ha nincs nyilatkozat, akkor kifizetéseket elméletileg nem lehetne teljesíteni”. A puha fogalmazás azt sejteti, a külképviseletek több alkalommal megsérthették az államháztartási törvényt. Ezt erősíti az a friss jogszabályváltozás, miszerint hiába átláthatatlan egy külföldi cég, ha egy külképviselet akar vele szerződni, akkor minden más jogszabály ellenére átláthatónak kell tekinteni. Tóth Bertalan szerint mindez lehetőséget ad a korlát nélküli offshore-ozásra, noha azt az Alaptörvény és az államháztartási törvény egyaránt szigorúan tiltja. Arról nem beszélve, hogy nemzetbiztonsági szakemberek szerint így végtelenül könnyű kijátszani a biztonsági szabályokat – aminek eredményeképpen egy idegen hatalom bármikor üzleti és stratégiai titkok birtokába juthat.

Úgyhogy az MSZP frakcióvezetője írásbeli kérdésében arra vár választ Szijjártó Pétertől, hogy az átláthatósági nyilatkozatok hiányában mégis ki engedélyezte a kifizetéseket; kit terhel a felelősség azért, hogy a tárca nem tartotta be az Alaptörvény és az államháztartás rendjéről szóló törvény előírásait; lesz-e felelősségre vonás?

Szerző
2017.12.03 09:00

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el. Állítólag egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály sérült meg.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
A Blikk információja szerint egy sugárzó anyagot tartalmazó tartály megsérült. Pontosan még nem lehet tudni, érintkezett-e valaki a veszélyes szállítmánnyal. Hétszáz méter sugarú körben húzták fel a kordont. Három ember érintkezhetett a veszélyes anyagot tartalmazo tartállyal. Úgy tudjuk, irídium izotópról van szó. A katasztrófavédelem mobillaborja van kinn a helyszínen, ahol méréseket végeznek. A Zoom.hu értesülése szerint a Turkish Airlines egyik gépe legálisan szállított sugárzó anyagot, a szállításhoz használt ólomkonténer azonban megrepedt. 
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:29

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47