Offshore-ozás, titkolózás - Mit rejteget Szijjártó minisztériuma?

Publikálás dátuma
2017.12.03 09:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Több tízmillió forint mögé rejtene törvénysértéseket a külügy: a külképviseletek ugyanis számos alkalommal nem a jogszabályokat betartva szerződtek külföldi cégekkel. A jövőben azonban bármilyen vállalkozással összeállhatnak, és ez óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent.  

Majdnem 29 millió forint – ennyit kér azért a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy elárulja, a külképviseletek milyen külhoni cégekkel, magánszemélyekkel szerződtek különböző feladatokra 2012 januárja után, illetve a megbízott cégeket (az államháztartási törvénynek megfelelően) átvilágították-e. Az adatokat Tóth Bertalan próbálja kipréselni a tárcából, de első körben a „külügy” hárított, és mindössze a külképviseleteknek „dolgozó” cégek listáját mellékelte, illetve a kontraktusok tárgyát jelölte. Utóbbiak sok fogódzott nem nyújtanak a tényleges teljesítményről, ugyanis a lista olyan általános fogalmakkal operál mint bérlés, szállítmányozás, és így tovább.

Arra, hogy miért nem közölt részleteket, illetve miért nem mellékelt az átláthatósági nyilatkozatokat, a külügy azt a foghíjas magyarázatot adta, hogy az „adatigénylés teljesítése a kért adatok mennyiségére tekintettel, a minisztérium alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna”. A külügyi „óradíj” ugyan nem ismert, de meglehetősen borsos lehet, hiszen e pluszmunka költsége lett volna az említett majdnem 29 millió forint. Azonban egyértelműen kilóg a túlárazási lóláb, hiszen mint az MSZP frakcióvezetője rámutatott, a minisztériumi táblázat azt mutatja: egy külképviselet – a kért időszakban átlagban 12 külföldi céggel – szerződött. Ez a szám pedig a nagy létszámú külképviseletek, vagy a programokat bonyolító kulturális intézetek esetében sem éri el az ötvenet, azaz álságos a külügy „túlmunka kifogása”.

Nem véletlen, hogy Szijjártó Péter tárcája így titkolózik. Ezt támasztja alá, hogy a minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén nagyon diplomatikusan arról beszélt: a tárca megkísérelte betartani az államháztartási törvényben foglaltakat, de a nyilatkozattételre „nem mindig volt lehetőség”. Azt a helyettes államtitkár sem titkolta, hogy „ha nincs nyilatkozat, akkor kifizetéseket elméletileg nem lehetne teljesíteni”. A puha fogalmazás azt sejteti, a külképviseletek több alkalommal megsérthették az államháztartási törvényt. Ezt erősíti az a friss jogszabályváltozás, miszerint hiába átláthatatlan egy külföldi cég, ha egy külképviselet akar vele szerződni, akkor minden más jogszabály ellenére átláthatónak kell tekinteni. Tóth Bertalan szerint mindez lehetőséget ad a korlát nélküli offshore-ozásra, noha azt az Alaptörvény és az államháztartási törvény egyaránt szigorúan tiltja. Arról nem beszélve, hogy nemzetbiztonsági szakemberek szerint így végtelenül könnyű kijátszani a biztonsági szabályokat – aminek eredményeképpen egy idegen hatalom bármikor üzleti és stratégiai titkok birtokába juthat.

Úgyhogy az MSZP frakcióvezetője írásbeli kérdésében arra vár választ Szijjártó Pétertől, hogy az átláthatósági nyilatkozatok hiányában mégis ki engedélyezte a kifizetéseket; kit terhel a felelősség azért, hogy a tárca nem tartotta be az Alaptörvény és az államháztartás rendjéről szóló törvény előírásait; lesz-e felelősségre vonás?

Szerző
2017.12.03 09:00

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46