Előfizetés

Ha karácsony, akkor túlköltekezés

Publikálás dátuma
2017.12.04. 14:19
A karácsonyi túlköltekezés nem csak magyar jelenség. A kép illusztráció. FOTÓ: SHUTTERSTOCK
A magyarok közel 40 százaléka érzi úgy, hogy többet költ karácsonyi ajándékokra, mint megtehetné, de jellemzően nem hitelből finanszírozzák azokat - derült ki a Intrum Justitia novemberben készített európai fogyasztói fizetési jelentéséből.

A jelentés szerint a karácsonyi túlköltekezés nem magyar sajátosság, hasonló tendencia figyelhető meg a többi vizsgált európai országban is. Az európai átlaghoz hasonlóan a magyarok sem kölcsönből vásárolják meg az ajándékokat, 10-ből csak 2 magyar vesz fel kölcsönt a nagybevásárláshoz.

A karácsonyi időszak megterheli a családok pénztárcáját, amelynek hatása januárban érződik. A magyarok közel fele szerint pénzügyi szempontból az év legmegterhelőbb időszaka az első hónap, míg a 18-24 évesek 30 százaléka vélekedik így, addig az 50 évnél idősebb korosztályból minden második ember.

A kutatás szerint egyre többet vásárolnak a magyarok az interneten: a megkérdezettek több mint fele állította, hogy az egy évvel korábbihoz képest ma már nagyobb részben webes felületen intézi költéseit. A válaszadók harmada az internetes kereskedés egyszerűsége miatt többet vásárol, ugyanakkor szintén minden harmadik fogyasztó úgy érzi, a közösségi média nyomásgyakorlása miatt többet vásárol, mint amire szüksége lenne. A magyar adat az európai átlag alatt van, a többi visegrádi országban a válaszadók több mint fele látja így, míg Romániában a válaszadók majdnem kétharmada.

A követeléskezelő vállalatcsoport évente elkészíti az európai fogyasztói fizetési jelentést, az idei kutatásban 24 európai ország több mint 24 ezer állampolgára vett részt, köztük 1006 magyar.

Állami támogatással repül a Wizz Air a Balkánra

Publikálás dátuma
2017.12.04. 10:22
Fotó: Népszava
Évi 1,4 milliárdos állami támogatás kellett ahhoz, hogy öt nyugat-balkáni városba újra közlekedjenek repülőjáratok Budapestről. A MALÉV csődjével szűnt meg a légiösszeköttetés többek közt Koszóvóval, Montenegróval, vagy éppen Albániával – írta a 444.

Hetekig tartó levelezés után derült ki, mibe fáj a magyar adófizetőknek, hogy újra van légi összeköttetés öt nyugat-balkáni város és Budapest között. Az Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia és Montenegró fővárosai a MALÉV csődje óta nem voltak közvetlen járattal megközelíthetőek Budapestről.

A helyzeten a magyar kormány úgy változtatott, hogy koncessziós pályázatot írt ki az említett városokba indítandó járatokra, amin a a Wizz Air nyert. Az állami támogatásnak hála nagyjából a piaci ár feléért lehet eljutni Szkopjébe, Podgoricába, Szarajevóba, Tiranába és Pristinába. Az öt járat működtetéséhez évi 1,4 milliárd forintot biztosít a magyar állam, így akár 12 ezer forintért is vásárolható retúrjegy az említett várásokba. 

Tőzsde - Emelkedés várható Európában

Lendületes indexemelkedésre lehet számítani hétfőn az európai tőzsdék nyitásakor.

A határidős indexjegyzések alapján a frankfurti és a párizsi tőzsdék egy százalékot meghaladó indexemelkedéssel kezdik a hétfői kereskedést, és Londonban is majdnem egy százalékos emelkedés várható nyitáskor.

Hétfőn a Sentix gazdaságkutató intézet decemberi euróövezeti üzleti hangulatindexe lehet hatással a tőzsdei árfolyamokra, valamint az Eurostat kimutatása a termelői árak októberi alakulásáról az euróövezetben.

Hétfőn ülésezik Brüsszelben az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup. Az ülésen megválasztják a testület új elnökét.

Pénteken nagy veszteséggel zártak az európai tőzsdeindexek. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 1,19 százalékkal, a pán-európai FTSE Eurofirst 300 index 0,74 százalékkal gyengült. Frankfurtban 1,25 százalék, Párizsban 1,04 százalék volt az indexcsökkenés, a londoni FTSE-100 index 0,6 százalékkal csökkent. Madrid 1,23 százalékkal, Milánó 1,17 százalékkal végzett alacsonyabban.

A pénteki kereskedés egyik legnagyobb vesztese a korábban nagy nyereségeket felhalmozó technológiai szektor volt Európában, mutatója több mint másfél százalékkal csökkent. Az autóipari mutató 1,8 százalékkal gyengült, a csökkenést a német autógyártók részvényei vezették.

Pozitív tartományban pénteken csak az utazási és szabadidő ágazati, az olaj és gázipari, valamint a nyersanyagipari papírok végeztek.

Az olaj ára pénteken emelkedett, miután az OPEC és a nagy olajtermelők megállapodtak arról, hogy a jövő év végéig meghosszabbítják a termeléskorlátozási megállapodás határidejét. Hétfőn viszont az olajár már lefelé korrigált, de ezzel együtt is két és fél éves csúcs közelében tartózkodik. Az Egyesült Államokban ugyanis tovább nőtt a termelő olajkutak száma az elmúlt héten.

Az európai piacok nyitása előtt másfél órával a Brent nyersolaj ára 0,44 százalékkal állt alacsonyabban a globális kereskedelemben hordónként 63,45 dolláron. A WTI ára 0,65 százalékkal 57,98 dollárra csökkent.

A dollár erősödött, az arany ára csökkent. Az eurót 0,27 százalékkal jegyezték gyengébben 1,1864 dolláron, az arany ára 0,41 százalékkal 1277,00 dollárra csökkent unciánként.