A szakemberhiány és a munkaköltségek jelentik a legnagyobb kockázatot a magyarországi vállalatok üzleti fejlődésére nézve: négyből három cég ma Magyarországon nem talál megfelelően képzett munkaerőt. Ágazat, cégméret, regionális elhelyezkedés vagy exporthányad tekintetében e téren nincsenek jelentős eltérések: a munkaerő-hiány okozta problémák ma már az egész magyar gazdaságot áthatják – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum Consultants Austria tanácsadó cég közös tanulmányából.
Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője megjegyezte: a szakemberhiány nem csupán magyarországi jelenség, a régió többi országában hasonló a helyzet – igaz, e tekintetben az utóbbi két évben némiképp a régiós átlag alá estek a hazai mutatók. A probléma súlyát jelzi, hogy a munkaerőhiány minden harmadik vállaltnál fennakadásokat okoz a termelésben és a szolgáltatásban, és már előfordul, hogy megrendeléseket kell visszautasítani, illetve tervezett beruházásokat kell csökkenteni miatta.
Digitalizációval, vagy a munkafolyamatok automatizálásával ugyanakkor csak minden tizedik vállalat igyekszik a hatékonyságát javítani, és négy cégből csak egy indít továbbképzéseket munkavállalói számára. A cégek fele ugyanis elsősorban a munkaerő-toborzás fokozásával, illetve béremelésekkel, prémiumokkal próbálja orvosolni a helyzetet. Ezzel azonban csak egymástól szipkázzák el a munkavállalókat, az általános probléma nem oldódik meg – mutatott rá Dirk Wölfer.
A bérek ugyanakkor nem vonhatók ki az egyenletből, az emelések szükségszerűek, hiszen az Európai Unió elszívó hatása még mindig rendkívül erős – fogalmazott Sághy András, a Kienbaum country menedzsere. A magyar bérek ugyanis - az utóbbi időszak dinamikus bérnövekedése ellenére - még mindig csupán alig harmadát teszik ki például a német fizetéseknek. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a versenyszférában 8,3 euróba kerül egy munkaóra, Németországban 33,4 euróba, a lista élén álló Dániában pedig 43,4 euróba. Az uniós átlag egyébként 25,9 euró.
Ennek ellenére a Magyarországon működő külföldi tulajdonú vállalatok kinti központjaiban nehezen értik, milyen erőteljes a bérnyomás a magyar munkaerőpiacon. Előfordul például, hogy egy tíz százalékos béremelés szükségességét illetően a kamarától kérnek alátámasztást.
Sághy András szerint ebben a helyzetben a munkahelyi stressz csökkentésével, a munka és a magánélet egyensúlyát segítő intézkedésekkel, tudatosabb munkaszervezéssel, illetve az atipikus, rugalmas foglalkoztatási formák kiterjesztésével lehetne megtartani a magyar munkavállalókat, illetve meg kell könnyíteni az idősebb korosztály továbbfoglalkoztatását is. Példaként említette, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a 65 év feletti korosztályból 35 évvel ezelőtt még csak 4 millióan dolgoztak, ma már 9 millióan.
Szintén a nyugdíjas korosztályban látja rövid távon a megoldást Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége és a kamara közös konferenciáján tegnap elmondta: a munkaerőhiány az építőiparban, a turizmus-vendéglátásban és a kereskedelemben a legégetőbb, a munkaerőpiaci források ugyanakkor kimerültek. Demográfiai előrejelzések szerint évről évre 40 ezer fővel csökken a munkaképes korúak létszáma, ami azt jelenti, hogy 2040-re mintegy 800 ezerrel kevesebb munkavállaló lesz. Ebben a helyzetben már az is komoly előrelépést jelentene, ha a nyugdíjasok tíz százaléka visszatérne a munkába, de Krisán László szerint a 65 év feletti korosztály akár 30-40 százaléka is aktiválható. Ennek érdekében a kamara lehetővé tenné a korkedvezményes nyugdíjasok számára is a nyugdíjas szövetkezetekbe való belépést, és eltörölné a nyugdíjasok keresetére vonatkozó bérplafont.