A budapesti Korányi-projekt a 2007-2013-as uniós finanszírozási időszak egyik legnagyobb egészségügyi beruházásaként indult egy 2011-ben elnyert, 100 százalékos, mintegy 8,1 milliárd forintos EU-támogatással. Az Üllői úti klinikai tömbben lévő sürgősségi centrum építését már 2013-ban be kellett volna fejezni, ám az épületet csak 2017 januárjában adták át, és az eredetileg tervezett költségek is megduplázódtak.
Kezdetben egy négyszintes, 12900 négyzetméter alapterületű épületről szóltak a tervek, ám a kormány a Semmelweis Terv keretében jelentősen kibővítette a beruházást. Végül egy nettó 19400 négyzetméter alapterületű épülettömb készült – a csúszás egyik oka éppen az volt, hogy a tervezési, engedélyezési eljárásokat újra kellett indítani. Ennél is súlyosabb mulasztás az: noha a létesítmény kiemelt sürgősségi centrumnak épült, eddig ilyen szerepet nem töltött be a fővárosiak és az agglomerációban élők ellátásában. Az eredetileg tervezett részlegek közül csak a radiológiai központ költözött be az új épületbe, és az egyetem végül ide helyezte át a Karolina útról az ortopédiai klinikáját, valamint átmenetileg itt kaptak helyet a Sportkórház sebészeti ágyai. Az épület egy része azonban ma is üresen áll. Az ott dolgozók szerint a liftek egy része nem is üzemel.
Még 2015-ben a Népszabadság számolt be arról, hogy az építkezés során „műszaki egyenértékűségre” hivatkozva az eredeti tervekben szereplőnél nagyságrendekkel gyengébb, silányabb minőségű anyagokat, illetve szerkezeteket építettek be, amivel 2014 februárjáig mintegy 400 millió forintot spórolt meg a kivitelező anélkül, hogy a vállalási árat csökkentette volna. A problémákat egy bejelentő az egyetemnél, az illetékes építési hatóságnál és a Miniszterelnökségnél is jelezte, eredmény nélkül, ugyanis nem történtek korrekciós lépések. Sőt, a Miniszterelnökség részére 2014 májusában készült összefoglaló jelentés megállapította: számítani kell rá, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a projekt finanszírozását a szabálytalanságok miatt. Ezután kereste meg a bejelentő Jávor Benedeket, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjét az ügy dokumentumaival, amelyekből a politikus az OLAF számára készített beadványt, egyúttal pedig az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága figyelmét is felhívta az esetre. Azóta azonban nem reagált senki Jávor Benedek bejelentésére. A feljelentését pedig az év elején elutasította az ügyészség. Azóta viszont lapunk értesülései szerint változott a helyzet, a vádhatóság mégis vizsgálatot indított. Emiatt kérdéseket tettünk fel a Semmelweis Egyetemnek. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak: Mire terjed ki a nyomozás? Milyen lépéseket tettek a közpénzek visszaszerzésére? Válaszokat nem kaptunk, értesüléseinket azonban megerősítették, hiszen azt írták: az ügyben indult nyomozás miatt az egyetem nem adhat bővebb tájékoztatást.
A több lépcsős kormányzati béremelés újabb részletét kapják meg a héten az egészségügyben dolgozók – jelentette be hétfőn Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Így november elsejétől a szakdolgozók átlagosan 12 százalékkal, az orvosok és szakgyógyszerészek fizetése bruttó 100 ezer forinttal, a rezidensek alapjövedelme bruttó 50 ezerrel lesz több.
Hozzátette: az orvosoknál a bértömeg 40 százaléka valamilyen pótlék vagy túlmunkadíj, és mivel ezeket az alapbérből számítják, ezek a bérelemek is emelkedni fognak. A politikus elismerte, van még adóssága a kormányzatnak a bérekkel kapcsolatban, de elsődleges céljuk az volt, hogy a hazai bérek a visegrádi-országok átlagát érjék el. Az államtitkár nem adott határozott választ arra, hogy kaphatnak-e még idén egy havi plusz juttatást az egészségügyben dolgozók.
