Szilágyi Áron, a befelé forduló hős

Publikálás dátuma
2017.12.06. 06:46

Dokumentumfilm készül Szilágyi Áronról: Muhi András Pires a kétszeres olimpiai bajnok vívó olimpiai felkészülését örökíti meg.

„Mint egykori futballista, pontosan tudom, hogy Magyarországon a sportolókat egyfajta furcsa gyerekstátuszban tartják – magyarázza Muhi András Pires rendező. – Szilágyi Áron azért különösen izgalmas, mert felnőtt személyiség. Amikor edzőt váltott, láttam rajta, hogy a szokástól eltérően önálló döntéseket akar hozni, elképesztő tudatossággal építi a karrierjét.”

Muhi azt mondja, az utóbbi években ez tendencia az egész sportvilágban: „Nem úgy van, mint régen, hogy a mindenható edző megmondja, mit kell csinálni, a sportoló pedig szó nélkül végrehajt. Novak Djokovic az egyik pillanatról a másikra megváltoztatta az életmódját, megmondta, milyen szakemberekkel akar készülni. Cristiano Ronaldo maga dönti el, hogy edzés után mennyit és hogyan tréningezik még egyedül. Szilágyi Áront a magyar sporttörténet egyik legkiemelkedőbb alakjának tartom, aki ugyan nem tipikus filmhős – ahhoz túlságosan introvertált – a személyisége mégis átüt mindenen.”

Egy ilyen dokumentumfilm esetében nyilván az a központi kérdés: mennyire tud a kamera ott lenni az igazán fontos, intim pillanatoknál. Muhi András Pires legutóbbi produkciója, a Még 50 perc a magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki selejtezőinek történetét dolgozta fel. Láthattunk elkeseredetten tomboló Szalai Ádámot, játékfilmekbe illő beszédet tartó Dzsudzsák Balázst, s mindig higgadt, már-már kimért Nyilasi Tibort is, aki az izgalomtól nem merte nézni a magyar csapat sorsdöntő meccsét. Muhi mégis azt mondja: Szilágyi Áronnál két nap alatt „mélyebbre jutott”, mint a futballválogatottnál.

Fotó: Szalmás Péter

Fotó: Szalmás Péter

Szilágyi hangsúlyozza: az, hogy beenged-e valakit az edzéseire, az életébe, nem egyéni döntés. Trénere, Decsi András mellett Kiss Áron erőnléti edző és Bodnár József masszőr segíti a mindennapokban, a mentális felkészülésért pedig Faludi Viktória és dr. Kárpáti Róbert sportpszichológusok felelnek. A film előzetesében láthattuk, amint Szilágyi nyakát ropogtatják a gyúrópadon, vagy ahogyan egy vesztes asszó után dühöng – sőt: a kamera az első hitvesi csókot is megörökítette a sportoló nyári esküvőjén.

Ennek ellenére nem érdemes „bulvárfilmre” számítani: az már az előzetesből is érezhető, hogy a hangsúly itt a szakmai szempontok mellett a lélektani, mentális felkészülés nehézségein van. Szilágyi Áron maga is úgy fogalmazott a sajtótájékoztatón: az olimpia utáni év általában a lazítás, a „kiengedés” időszaka, ő például több feladatot vállalt szponzorai felé, számos jótékonysági akcióban vett részt. Emellett persze bosszantja, hogy az idén nem bővült az éremgyűjteménye. A film pedig semmit sem idealizál majd. „Voltak nehéz pillanatok – ismeri el a vívó. – A világbajnoki nyolcaddöntőn elszenvedett vereség után például határozottan azt éreztem: baromi jó volna, ha nem lenne itt ez a kamera. De az ilyenek csak őszintébbé teszik a filmet."

A rendező azt mondja: a film egyértelműen televíziós sugárzásra készül. Ennek prózai oka van: a magyar mozikban nem kígyóznak a dokumentumfilmekre váró sorok. „A múlt évi Európa-bajnokság előtt kitaláltuk, hogy a válogatott egyik meccse előtt rendezzünk vetítést, így a drukkerek a moziban hangolhatnak a szurkolásra. Egyetlen néző sem jött el.” Muhinak ennek ellenére nincs oka panaszra: a Még 50 percet a televízióban és online összesen körülbelül egymillióan látták, ezzel ez 2016 legnézettebb magyar filmje lett. A Szilágyi-dokumentumfilm bemutatója a tervek szerint a 2020-as olimpia előtt lesz – ám ezt a 2019-es budapesti világbajnokságon elért eredmény még felülírhatja. Akkor még egy második, „olimpiás” rész is elkészülhet. Mit mondhatnánk? Legyen így!

Árpád-ház - Ötmilliárd forint az ünnepségekre

Publikálás dátuma
2017.12.06. 06:45

A 2038-ig tartó, ötmilliárdos projekttel a kormány tudományos munkát, a székesfehérvári koronázási templom felújítását és kutatóintézet alapítását is ígéri.

Több mint ötmilliárd forintot, ebből az első szakaszban másfél milliárdot szán a kormány a középkori Magyarország dicsőséges időszakára való emlékezésre. Az Árpád-ház emlékének ápolásától azt várják, hogy „hozzájárul lelki és szellemi megújulásunkhoz és a nemzet egységének megerősítéséhez.” A 2038 végéig ívelő Árpád-ház Program többek között tudományos kutatásokra és régészeti feltárásokra ad lehetőséget abban a reményben, hogy 2023-ra új történelmi ismeretek birtokába juthatunk, amelyek integrálódnak a közoktatásba is. A program jelentős része Székesfehérvár városrehabilitációja. Az irányítás Vargha Tamás Honvédelmi Minisztériumi államtitkár, miniszteri biztos feladata. Őt mint Székesfehérvár országgyűlési képviselőjét kérte fel Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere. Lapunk szeptemberben kereste meg interjúkérelemmel a miniszteri biztost, aki akkor írásban kérte a kérdéseket, amelyekre novemberben válaszolt.

A program célja, hogy „hazánk az Árpád-ház európai rangjához méltó módon emlékezhessen meg az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójáról (2022), valamint államalapító királyunk, Szent István halálának 1000. évfordulójáról (2038. augusztus 15.) elegendő időt hagyva a szükséges előkészületeknek.” - írta Vargha Tamás. A 2022-ig tartó első ütem része az „Ország bölcsője” alprogram, amelynek célja „a székesfehérvári királyi koronázó és temetkezési templom romjait őrző Nemzeti Emlékhely megújításán túl egy olyan kibővített, nagyszabású fejlesztés véghezvitele, mely a középkori keresztény magyar állam megszületésének székesfehérvári szakrális, történelmi helyszíneit és emblematikus emlékeit egységbe foglalja: további helyszínek bekapcsolásával és egy ezeket összekötő történelmi sétaút kialakításával.„

Az első, 2017-2018. évi szakasz kiemelkedő eleme a székesfehérvári királyi bazilika régészeti emlékeit őrző, bemutató ideiglenes látogatóközpont és kőtár megvalósítása. Ez az épület ad majd otthont az Árpád-ház kutatóintézetnek. Elkészül a Sétaút első, az ideiglenes látogatóközpontot a Nemzeti Emlékhellyel összekötő szakasza is. Ezek előkészítésére tavaly 200 millió, idén a kivitelezésre 883 millió forintot biztosított a kormány, a jövő évi befejezésig pedig több mint másfél milliárd forinttal számolnak.

Testületek
2014-ben alakult meg a megvalósítást koordináló Irányító Testület. Ennek tagjai voltak: Balog Zoltán, Lázár János, miniszterelnökséget vezető államtitkár; Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter; Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke; Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. Munkájukat az Operatív Testület segítette, amely 11 taggal, és Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Központ igazgatója vezetésével dolgozott, és tagja volt Zsoldos Attila történész is.

Zsoldos Attila, történészt, középkorkutatót a program kialakításában résztvevő Operatív Testület tagját az Árpád-ház világtörténelmi jelentőségéről, a dinasztia sikereinek okairól és az új tudományos eredmények esélyeiről kérdezte lapunk.

- Van jelentősége az Árpád-háznak világtörténelmi szempontból?

- Hosszan sorolhatnánk azokat a steppei népeket, amelyek a magyarokhoz hasonlóan jöttek Európába, és ma már nem léteznek, a magyarság viszont létre tudott hozni egy olyan struktúrát, a magyar államot, amely több mint ezer éve létezik folyamatosan. A steppén szocializálódott, a IX–X. század fordulóján a Kárpát-medencébe érkezett népesség száz év alatt tökéletesen alkalmazkodott az új – földrajzi, politikai, kulturális  körülményekhez. Ráadásul ez az alkalmazkodás nem rájuk kényszerített minták szolgai átvétele volt. Ez olyan jelenség, amelyet azért is érdemes tanulmányozni, mert később, a XIX–XX. században már nem volt ilyen sikeres a magyarság alkalmazkodása a kor kihívásaihoz.

- A középkorban mennyire volt Európa számon tartott szereplője Magyarország?

- Magyarország csak a XX. századból nézve kis ország. Szent István halála után az állam a létéért küzdött, mert a német birodalom vezetőiben felmerült, hogy lehetne a birodalomnak ugyanolyan csatolt tartománya, mint Csehország. Ez az ország azonban Szent László uralkodásának végén már magához csatolta az Adria-parti Horvátországot. Ettől kezdve 1918-ig a mindenkori magyar király horvát király is volt. Azaz az életéért küzdő kis ország egy hódítani képes, mai kifejezéssel élve regionális középhatalommá vált. Amikor II. Henrik angol király körbejárta Walest, a kíséretében lévő káplánja leírta az utazás történetét. A kor megjelölésénél megnevezi, hogy ki volt akkor az angol király, a francia király, a német-római császár, a pápa és ki volt a magyar király, azaz III. Béla. Akkor a magyar uralkodó referenciapontnak számított.

- Minek volt köszönhető a dinasztia sikere?

- A tehetség mellett szerencsére is szükség volt. A magyar állam alapjait megvető Szent Istvánnak adatott több mint két évtized, amíg a szomszédos nagyhatalom, a Német-Római birodalom trónján a sógora ült, és kettejük között harmonikus volt a viszony. Ez az egy emberöltőnyi idő nyugalmat biztosított a rendkívül tehetséges Istvánnak ahhoz, hogy az államszervező munkáját elvégezze. És még ma is működnek olyan intézmények, amelyeket ő hozott létre, így a megyeszervezet. Ez olyan stabilitás, amit talán nem becsülünk eléggé.

- Hozzátartozott a sikerhez a befogadás politikája?

- Ez tagadhatatlan jelensége a magyar Árpád-kornak, az egész késő középkornak és az újkornak is. Voltak földrajzi okai: a Kárpát-medence nagy kultúrák találkozásánál fekszik. Ebben a korban a latin nyugat, az ortodox kelet és a pogány steppe találkozott itt egymással. Eleve nem üres Kárpát-medencébe érkeztünk, a magyarság maga sem volt etnikailag homogén. És már a X. századtól kezdve a világ minden égtájáról költöztek Magyarországra. Egy részük gyorsan elmagyarosodott, mint a kunok. Ha ma egy magát kunnak tartó embernek azt mondja, hogy nem magyar, joggal vérig sértődik, ugyanakkor megmaradt kunnak is, tehát kettős az identitása, és ez így van jól. A középkor különössége, hogy a kor embere semmi problémát nem látott abban, hogy egy Magyarországon élő besenyő besenyőül beszél, besenyő szokásokat követ. És nem közismert, de manapság fontos tény, hogy az Árpád-kori Magyarországon igen jelentős muszlim közösségek éltek. A tatárjárás után eltűntek, de létezésüket jelzi például Lajosmizse, amelynek névadója egy kikeresztelkedett muszlim, Mizse, IV. László utolsó nádora volt.

- A kormány által felvázolt program új tudományos eredményeket ígér. Milyen esélyei vannak ennek?

- A régészeti leletek mellett kerülhetnek elő eddig ismeretlen oklevelek, vagy eddig ismert szövegek jobb változatai. Van értelme az eddigi írott források feldolgozásának is, mert a történettudomány fejlődik, új kérdéseket tudunk ugyanannak a forrásnak feltenni és ezekre új válaszokat kaphatunk. Ráadásul a magyar történettudomány gyengén van ellátva kézikönyvekkel, ebben is várható előrelépés. A honfoglalás kori és kora Árpád-kori temetők leletkataszterének néhány kötete már csak arra vár, hogy a finanszírozást melléjük tegyék, és mehetnek a nyomdába. Segítségükkel sokkal nagyobb rálátásunk lesz arra, hogy ezer éve kik éltek itt, milyen hagyatékot hagytak, hol laktak. Emellett nagyon gyenge a magyar történetírás külföldi reprezentációja. A program lehetővé teszi, hogy részben már létező és az idők próbáját kiállt, részben kifejezetten a program számára írt magyar könyveket adjanak ki angolul.

Névjegy
Történész, középkorkutató. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az Árpád- és Anjou-kori Magyarország politika- és társadalomtörténete. 2001-től az MTA Történettudományi Intézet osztályvezetője.

Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai Zsinagógát

Publikálás dátuma
2017.12.05. 16:42
Fotó: Népszava
A Dohány utcai Zsinagóga is szerepel az Európai Örökség címre jelölt idei kilenc helyszín között - közölte a Miniszterelnökség.

A zsinagógát a hozzá tartozó - a múzeumot, a levéltárat, az I. világháborúban elesett magyar zsidó katonák tiszteletére elhelyezett emlékművet, a holokauszt áldozatainak maradványait őrző kertet, valamint a Raoul Wallenberg Emlékparkot is magában foglaló - komplexummal együtt jelölték az elismerésre. Ezzel Magyarországnak a Páneurópai Piknik Emlékpark és a Zeneakadémia mellett már három helyszíne szerepelhet az emblematikus helyszínekből álló listán.

Az Európai Örökség cím idei várományosai között szerepelnek Lipcse zenetörténeti helyszínei (Németország), a Cadinai erőd (Olaszország), a Javorcai kápolna (Szlovénia), a Natzweileri koncentrációs tábor és altáborai (Franciaország és Németország), a Máramarosszigeti emlékmű (Románia), a Bois du Cazier (Belgium), Schengen falu (Luxemburg) és a Maastrichti Szerződés (Hollandia) is.

A Miniszterelnökség közleménye szerint a Dohány utcai Zsinagóga Európában a legnagyobb, a világon pedig a második legnagyobb zsinagóga, Európa történelmében az integrációt, az emlékezést és a párbeszédre való nyitottságot jelképezi.

Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet. 2017-ben 19 állam nyújtott be pályázatot a címre, ezek közül 25 helyszín jutott tovább az előválogatáson. Az elismerésre jelölt kilenc helyszínt az Európai Bizottság által felállított független szakértői testület választotta ki.

Az idén jelölt kilenccel együtt harmincnyolcra emelkedhet az Európai Örökség címmel kitüntetett helyszínek száma. A Bizottság 2018 februárjában ítéli oda hivatalosan a címet a helyszíneknek, a díjátadó ünnepséget 2018 márciusában Bulgáriában rendezik meg - olvasható a közleményben.

Szerző