Sajátos béremelés az egészségügyben

Publikálás dátuma
2017.12.07. 06:00
Forrás: Szabó Tímea, Párbeszéd/Facebook
Sokan nem értik, ha béremelést kaptak, miért ugyanannyit visznek haza, mint korábban.  Az államtitkár lehet a végállomása az elégedetleneknek – derült ki azon a tájékoztatón, ahol a szerkesztőségekhez érkező egészségügyi bérpanaszokkal szembesítették Ónodi-Szűcs Zoltánt az újságírók.

December első napjaiban találkoztak a dolgozók először a legfrissebb egészségügyi béremelés következményeivel. S hiába figyelmeztettek már hetekkel korábban az érdekvédők, hogy a legalacsonyabb fizetési kategóriákba tartozók „borítékjában” nem lesz 12 százalékkal több pénz az előző hónaphoz képest, most mégis csalódottak az érintettek. Nem értik, ha béremelést kaptak, miért ugyanannyit visznek haza, mint korábban. Az ezt bizonyító fizetési elszámolásaik sorra jelennek meg a közösségi portálokon. Volt kórház, ahol már a fizetésnap előtt körlevéllel próbálták mérsékelni a várható botrányt, jelezve, hogy az év eleji kötelező bérminimum emeléssel a legrosszabbul keresők már megkapták a mostanra ígért 12 százalékot. Tehát ők jobban jártak – érvelt a kórház - mint azok, akiknek csak most 11 hónappal később emeltek. Ők arra is számíthatnak, hogy egy hónap múlva, az újabb garantált bérminimum emeléssel már 180 ezer forintot fognak kapni.

Visszautasítok minden olyan ribilliókeltést, amely azt akarja sugallni, hogy a kormány nem tartja magát az érdekképviseletekkel történt egyezséghez – fogalmazott újságíróknak az államtitkár. Hozzátette: a tavaly szeptemberi alapbéréhez képest valamennyi szakdolgozó garantáltan hazaviszi a 12 százalékos többletet, amiről az érdekvédőkkel tavaly megállapodtak. Az ettől független, hogy a garantált bérminimum miatt a legrosszabbul keresőknek addig is kellett kiegészítést adni, amíg ez a béremelés életbe léphetett. Ami az idén történt az jövőre is megismétlődhet. A garantált bér januárban 161 ezerről 180 ezerre nő ehhez kapnak majd kiegészítést a legrosszabbul kereső egészségügyiek és annak helyébe lép majd a jövő novemberre számukra ígért újabb nyolc százalékos béremelés.

Forrás: Szabó Tímea, Párbeszéd/Facebook

Forrás: Szabó Tímea, Párbeszéd/Facebook

A szakdolgozók mellett az 5.12 szakszervezet vezetőjének, Kiss Lászlónak egy orvos is jelezte, hogy hiába kapott most 100 ezer forintos emelést, mert a munkáltatója éppen a többlet összegével csökkentette a pótlékait. Az esetre a Népszavának az államtitkár azzal reagált, hogy az illető előbb forduljon a munkáltatójához, ha panasza ott nem nyer orvoslást, akkor végső esetben hozzá. A béremelésről szóló jogszabály ugyanis – szerinte - egyértelmű a tekintetben, hogy a munkáltatók nem csökkenthetik a béremeléssel a pótlékokat. A tárca minden ilyen esetet vizsgál, s ha kell szankcionál.

Jutott pénz a betegszállítóknak is
Még idén egymilliárd forintot oszt szét a kormányzat a 62 betegszállítással foglalkozó vállalkozás között - jelentette be Ónodi-Szűcs Zoltán. Egy-egy cégre körülbelül kéthavi plusz finanszírozás jut ebből az összegből. A pénzt a működtetésre kell fordítaniuk az érintetteknek.



Egy kisebb karácsonyi csoda kellene ahhoz, hogy elmúljon az egészségügyiek csalódottsága: a weben olvasható hozzászólások alapján sokan számítottak a sztrájktárgyalók által követelt extra pénzre, s miután erre a kormány nem reagált, ingerültek elkeseredettek.

„Milyen ország az ahol az elesett kiszolgáltatott beteg emberekért dolgozó egészségügy és szociális ágazatban dolgozó emberek megbecsülése a béka segge alatt van? Megmondom: lelketlen és embertelen!” „Ezek tényleg nem adtak semmit, és közben saját anyám se hiszi el, hogy nem kaptam.”

Ilyen és ehhez hasonló bejegyzésekkel reagáltak az ápolónők és a műszaki területen dolgozók a csütörtöki kormányinfón elhangzottakról tudósító cikkekre. Egyértelművé vált ugyanis: a kormány nem támogatta, hogy egy havi plusz juttatást kapjanak még decemberben az egészségügyiek, köztük a műszaki és gazdasági területeken dolgozók. Az utóbbiak azért is nagyon várták ezt a pénzt, mert ők kimaradtak az egészségügyet érintő valamennyi béremelésből. A lapunknak nyilatkozók azért sem értik, hogy mi történt, mert még a kormánypárti média, a Magyar Idők is arról írt a múlt héten, hogy a december 13-i kormányülésre készült előterjesztés szerint az ápolók, az orvosok és az asszisztensek két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget kaphatnak még karácsony előtt.

A kormánnyal tárgyaló érdekvédőket hiába kerestük, egyetlen tagjuk sem reagált a Népszava megkeresésére. A bértárgyalásokról távol tartott szakszervezetek közül az 5.12 elnöke, Kiss László maga sem hiszi, hogy megtörténhet, tényleg nem kapnak semmit. Szerinte lehetséges, most csak szondázza a kormány az ágazatban dolgozókat és elképzelhető, hogy végül mégis bejelentik, lesz plusz pénz. Mert ha nem – mondta – azt már nem hagyhatják szó nélkül. – Senki ne gondolja, hogy nincs összefüggés a leromlott géppark miatt elmaradt kezelések és a műszakiak meg nem becsülése között. Közel ezer orvosi gépszerelő és egyéb karbantartó, további 4-5 ezer egyéb szakdolgozó hiányzik a betegágyak mellől. A nyugdíjas korú gazdasági, műszaki területen dolgozók eleve nem kaptak engedélyt, hogy maradhassanak, a helyükbe pedig nem érkezett senki. Nem is csoda! Ennyi pénzért ki jönne ide dolgozni? – fogalmazott az érdekvédő.

– Miután megszellőztette a kormánypárti sajtó, hogy jöhet ez az év végi extra pénz, órási volt a várakozás – mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szervezet (FESZ) elnöke, aki szerint hiába kaptak az orvosok rövid idő alatt igen nagy béremelést, ha az ágyak mellett dolgozók közül sokan továbbra is csak a szakmai minimálbér körüli összeget viszik haza. A háttérben dolgozó műszakiak, gazdasági szakemberek közül pedig csak azok érzékelhettek egy kis emelést, akik minimálbért kapnak. Még az eddigi emelésekkel együtt is az állami foglalkoztatottak fizetésének átlaga alatt marad az egészségügyben dolgozók bére. Ahhoz, hogy a keresetük elérje az átlagos szintet, legalább még egy negyvenszázalékos emelésre lenne szükség.

– Ebben a helyzetben most csak az a jó, hogy nem írtuk alá ezt a bérmegállapodást, így minket nem köt semmi – mondta Soós Adrianna, s azzal folytatta: – Mi ugyanis a legutóbbi küldöttgyűlésünkön már arról határoztunk, hogy a jövő év elején meghirdetjük a sztrájkkészültséget, ha addig nem lesz érzékelhető béremelés.

Az állami és magánellátás viszonyáról tartottak tegnap vitát. Mint kiderült, a Semmelweis Egyetem sem akar lemaradni: klinikát nyithat.

Úgy látszik a Semmelweis Egyetem sem akar kimaradni a magánegészségügy magyarországi felfuttatásából – derült ki a Nézőpont Intézet Gyógyuló Egészségügy című konferenciáján. Ahol a magánellátás és az állami egészségügy viszonyáról rendezett pódiumbeszélgetésen arról is szó esett, hogy két éven belül a Semmelweis Egyetem saját magánklinikát hozhat létre. Lang György, a az egyetem Mellkassebészeti Klinikájának megbízott igazgatója említette, hogy stratégai fejlesztési projekteket dolgoztak ki, egyebek mellett arra reagálva, hogy az utóbbi években mind több befektető jelenik meg a fizetős egészségügyben. Ebben a versenyben pedig nem szabad lemaradnia a Semmelweis Egyetemnek sem.

Az intézményben gyógyítók 60 százaléka már most is dolgozik magánellátásban. Mint mondta: Bécsben például a magánklinikák túlnyomó többsége az egyetem közelében működik és nincs akadálya annak, hogy a professzorok ott is gyógyítsanak. A bécsi magánklinikák bevételének 40 százaléka a külföldi páciensek ellátásából jön össze. A Semmelweis Egyetem leendő magánklinikájáról készült szakértői anyagot már bemutatták Balog Zoltán miniszternek is. A céljuk, hogy legalább annyi bevételhez jussanak a magánklinika szolgáltatásaiból, mint amennyit az állami ellátásért kapnak – mondta a professzor. Ezt az összeget részben vissza lehet forgatni az állami szolgáltatásokra, illetve az orvosi jövedelmek javítására, és hozzásegíthet a hálapénz megszüntetéséhez is.

Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója arról beszélt, hogy sok 50-60 éves orvos a magánellátásba megy dolgozni. S velük jönnek a betegek is, akik 500 ezer forintig szinte gond nélkül vásárolnak szolgáltatásokat, 500 ezer forint és egymillió között már van „lemorzsolódás,” és egymillió feletti protézis- és onkológiai műtétekre már csak kevesen vállalkoznak.

A rendezvényen mutatták be a hazai gyógyszeriparról készült legfrissebb tanulmányt is. Eszerint a hazai gyógyszerpiac és gyógyszergyártás árbevétele 2000 óta 3,5 szeresére nőtt. A dolgozat szerint e terület ígéretes befektetés Magyarország számára. A tanulmányt a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Nézőpont Intézet készítette. Az elemzésből kiderül az is, hogy mintegy 18 ezren dolgoznak a magyar gyógyszeriparban: az elmúlt három évben pedig több mint 120 szabadalmat jelentettek be. Külkereskedelemből származó bevételük 480 milliárd forint volt, a magyar gyógyszergyártó cégek tavaly 60,2 milliárd forint adót fizettek be a magyar államkasszába.

Szerző

Miheil Szaakasvili nem adja fel egykönnyen

Publikálás dátuma
2017.12.06. 22:04
Fotó: AFP/Sergei Chuzavkov
Nem adta fel magát és a rendőröknek sem sikerült letartóztatniuk a Majdanon (Függetlenség téren) tábort vert volt grúz elnököt. Miheil Szaakasvilit hívei védelmezik.

Többen megsebesültek szerdán Kijevben a rendfenntartók és Miheil Szaakasvili volt grúz államfő támogatói közötti összecsapásban. A karhatalom emberei a kijevi ikonikus helyszínen, a Majdan (függetlenség téren) letáborozott és magát elbarikádozó grúz politikust próbálták újra letartóztatni, ezúttal is sikertelenül. Miután a keddi letartóztatási kísérlet kudarcba fulladt, támogatói kiszabadították a politikust, a néhány száz fős tömeg a 2014-es rendszerváltást eredményező tüntetések színhelyére, a Majdanra ment, ahol sátrakat húztak fel és elbarikádozták magukat. Jurij Lucenko főügyész kedden 24 órás ultimátumot adott Szaakasvilinek arra, hogy önként feladja magát, de amint azt sejteni lehetett, a grúz rózsás forradalom hőse ezt nem tette meg. Előre jelezte, nem jelenik meg a főügyészségen, mert Lucenkót nem tekinti a vádhatóság törvényes vezetőjének,de a Majdanon, a hívei által védelmezett sátorvárosban hajlandó fogadni a főügyészség nyomozóit. Szerinte Lucenko elárulta az Euromajdant.

Petro Porosenko elnök és a kijevi kormányzat egyik legvehemensebb kritikusává vált grúz politikust a főügyészség azzal vádolja, hogy az elnök ellenes demonstrációit egy Oroszországba menekült, Viktor Janukovics volt ukrán államfő környezetéhez tartozó oligarcha pénzelte. Bizonyítékképpen a főügyész egy lehallgatott telefonbeszélgetés hangfelvételét is bemutatta, amelyen Szaakasvili és az oligarcha megbízottai egyeztetnek. A grúz politikus szerdán a sátortáborban fogadta az újságírókat. A hangfelvételt hamisítványnak nevezte és azt hangsúlyozta, minden alapot nélkülöznek az ellene felhozott vádak. Egyenesen nevetségesnek nevezte azt, hogy együttműködne Moszkvával bármilyen tekintetben, hiszen, mint fogalmazott, közismert, hogy Vlagyimir Putyinnak nincs ádázabb ellenfele, mint ő. Megismételte az ukrán lakossághoz intézett korábbi felhívását, mindenkit arra kért, csatlakozzon a politikai korrupció elleni, szerda estére meghirdetett újabb megmozduláshoz. A grúz forradalmárt az sem zavarja, hogy erőszakos hatalomátvételi kísérlettel, az alkotmányos rend elleni fellépéssel gyanúsítják. Amennyiben elfogják, kiadhatják Grúziának, ahol hatalommal való visszaéléssel vádolják.

A nemzetközi közösség egyelőre hallgat, hiszen mind Porosenko, mind Szaakasvili az Európai Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt elfogadott és támogatott politikai szereplő. Az elemzők kevésbé visszafogottak. A Reuters, a Bloomberg, és más nagy nyugati orgánumoknak is nyilatkozó elemzők azt emelték ki, hogy a Szaakasvili elleni hajszával Kijev a nyugat jóindulatát kockáztatja és hogy Porosenko elnök személyes érdekből feláldozta az ország „nyugatosodását”.

Moszkva áll a grúz ex-elnök mögött?
Megszólalt szerdán Petro Porosenko is. Az államfő egyértelművé tette, hogy véleménye szerint korábbi barátja, tanácsadója, az általa Odessza kormányzójává is kinevezett Szaakasvili akciói mögött Moszkva áll. Az elnök úgy vélekedett, hogy miután a Kreml nem érte el célját a kelet-ukrajnai harctéren, ily módon próbálja destabilizálni Ukrajnát. Szavai valóban eléggé hihetetlenek. Szaakasvili bukásának egyik oka épp a 2008-as, Grúzia számára katasztrofális orosz-grúz háború volt. Amint a mára hontalanná vált ex-elnök is hangsúlyozta, valóban ő Putyin egyik legkövetkezetesebb ellenfele.

Amennyiben elhagyja Ukrajnát és igényli a holland állampolgárságot, a volt grúz államfő, az ukrajnai Odessza volt kormányzója, Miheil Szaakasvili megkaphatja azt, közölte Halbe Ziljstra. A holland külügyminiszter még karácsony előtt, december 22-én jelentette be ezt Hágában, de a jelenleg hontalan Szaakasvili, aki ellen mind Grúziában, mind Ukrajnában eljárás folyik, egyelőre még nem közölte szándékát. A politikus csak annyit jelentett be, hogy több ország is felajánlotta számára az állampolgárságot, de ő Ukrajnában szándékozik megvédeni a jogait. A holland felajánlás annak köszönhető, hogy Szaakasvili felesége holland.

Nem teljesítette a bíróság az ukrán főügyész kérését, nem látta indokoltnak Miheil Szaakasvili házi őrizetbe helyezésének elrendelését. A volt grúz elnök és odesszai kormányzó ellen nem szüntették meg az eljárást. A kormányzati korrupció ellen fellépő politikust a főügyészség azzal vádolta meg, hogy demonstrációi anyagi hátterét egy Oroszországba menekült ukrán oligarcha pénzelte, illetve, hogy az alkotmányos rend megdöntésére készült. Múlt kedden hívei kiszabadították, de pénteken a hatóságoknak mégis sikerült letartóztatniuk. Vasárnap a 2014-es Majdan tüntetések óta a legnépesebb, 10 ezer fős tömeg követelte Szaakasvili szabadon bocsátását.

Szerző

Miheil Szaakasvili nem adja fel egykönnyen

Publikálás dátuma
2017.12.06. 22:04
Fotó: AFP/Sergei Chuzavkov
Nem adta fel magát és a rendőröknek sem sikerült letartóztatniuk a Majdanon (Függetlenség téren) tábort vert volt grúz elnököt. Miheil Szaakasvilit hívei védelmezik.

Többen megsebesültek szerdán Kijevben a rendfenntartók és Miheil Szaakasvili volt grúz államfő támogatói közötti összecsapásban. A karhatalom emberei a kijevi ikonikus helyszínen, a Majdan (függetlenség téren) letáborozott és magát elbarikádozó grúz politikust próbálták újra letartóztatni, ezúttal is sikertelenül. Miután a keddi letartóztatási kísérlet kudarcba fulladt, támogatói kiszabadították a politikust, a néhány száz fős tömeg a 2014-es rendszerváltást eredményező tüntetések színhelyére, a Majdanra ment, ahol sátrakat húztak fel és elbarikádozták magukat. Jurij Lucenko főügyész kedden 24 órás ultimátumot adott Szaakasvilinek arra, hogy önként feladja magát, de amint azt sejteni lehetett, a grúz rózsás forradalom hőse ezt nem tette meg. Előre jelezte, nem jelenik meg a főügyészségen, mert Lucenkót nem tekinti a vádhatóság törvényes vezetőjének,de a Majdanon, a hívei által védelmezett sátorvárosban hajlandó fogadni a főügyészség nyomozóit. Szerinte Lucenko elárulta az Euromajdant.

Petro Porosenko elnök és a kijevi kormányzat egyik legvehemensebb kritikusává vált grúz politikust a főügyészség azzal vádolja, hogy az elnök ellenes demonstrációit egy Oroszországba menekült, Viktor Janukovics volt ukrán államfő környezetéhez tartozó oligarcha pénzelte. Bizonyítékképpen a főügyész egy lehallgatott telefonbeszélgetés hangfelvételét is bemutatta, amelyen Szaakasvili és az oligarcha megbízottai egyeztetnek. A grúz politikus szerdán a sátortáborban fogadta az újságírókat. A hangfelvételt hamisítványnak nevezte és azt hangsúlyozta, minden alapot nélkülöznek az ellene felhozott vádak. Egyenesen nevetségesnek nevezte azt, hogy együttműködne Moszkvával bármilyen tekintetben, hiszen, mint fogalmazott, közismert, hogy Vlagyimir Putyinnak nincs ádázabb ellenfele, mint ő. Megismételte az ukrán lakossághoz intézett korábbi felhívását, mindenkit arra kért, csatlakozzon a politikai korrupció elleni, szerda estére meghirdetett újabb megmozduláshoz. A grúz forradalmárt az sem zavarja, hogy erőszakos hatalomátvételi kísérlettel, az alkotmányos rend elleni fellépéssel gyanúsítják. Amennyiben elfogják, kiadhatják Grúziának, ahol hatalommal való visszaéléssel vádolják.

A nemzetközi közösség egyelőre hallgat, hiszen mind Porosenko, mind Szaakasvili az Európai Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt elfogadott és támogatott politikai szereplő. Az elemzők kevésbé visszafogottak. A Reuters, a Bloomberg, és más nagy nyugati orgánumoknak is nyilatkozó elemzők azt emelték ki, hogy a Szaakasvili elleni hajszával Kijev a nyugat jóindulatát kockáztatja és hogy Porosenko elnök személyes érdekből feláldozta az ország „nyugatosodását”.

Moszkva áll a grúz ex-elnök mögött?
Megszólalt szerdán Petro Porosenko is. Az államfő egyértelművé tette, hogy véleménye szerint korábbi barátja, tanácsadója, az általa Odessza kormányzójává is kinevezett Szaakasvili akciói mögött Moszkva áll. Az elnök úgy vélekedett, hogy miután a Kreml nem érte el célját a kelet-ukrajnai harctéren, ily módon próbálja destabilizálni Ukrajnát. Szavai valóban eléggé hihetetlenek. Szaakasvili bukásának egyik oka épp a 2008-as, Grúzia számára katasztrofális orosz-grúz háború volt. Amint a mára hontalanná vált ex-elnök is hangsúlyozta, valóban ő Putyin egyik legkövetkezetesebb ellenfele.

Amennyiben elhagyja Ukrajnát és igényli a holland állampolgárságot, a volt grúz államfő, az ukrajnai Odessza volt kormányzója, Miheil Szaakasvili megkaphatja azt, közölte Halbe Ziljstra. A holland külügyminiszter még karácsony előtt, december 22-én jelentette be ezt Hágában, de a jelenleg hontalan Szaakasvili, aki ellen mind Grúziában, mind Ukrajnában eljárás folyik, egyelőre még nem közölte szándékát. A politikus csak annyit jelentett be, hogy több ország is felajánlotta számára az állampolgárságot, de ő Ukrajnában szándékozik megvédeni a jogait. A holland felajánlás annak köszönhető, hogy Szaakasvili felesége holland.

Nem teljesítette a bíróság az ukrán főügyész kérését, nem látta indokoltnak Miheil Szaakasvili házi őrizetbe helyezésének elrendelését. A volt grúz elnök és odesszai kormányzó ellen nem szüntették meg az eljárást. A kormányzati korrupció ellen fellépő politikust a főügyészség azzal vádolta meg, hogy demonstrációi anyagi hátterét egy Oroszországba menekült ukrán oligarcha pénzelte, illetve, hogy az alkotmányos rend megdöntésére készült. Múlt kedden hívei kiszabadították, de pénteken a hatóságoknak mégis sikerült letartóztatniuk. Vasárnap a 2014-es Majdan tüntetések óta a legnépesebb, 10 ezer fős tömeg követelte Szaakasvili szabadon bocsátását.

Szerző