Balog miniszter rátelepedett a MAB-ra

Noha a felsőoktatás minőségbiztosítása az egykor független Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladata, a terület egyszemélyi felelőse mára lényegében Balog Zoltán humánminiszter lett.

Az ELTE jogi karának tanácsa elutasította, a legfőbb ügyész Polt Péter mégis egyetemi tanári címet kapott Áder János államfőtől, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter javaslatára. A tárca azzal takarózik, hogy Polt kinevezését az egyetemi tanári pályázatokat elbíráló Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) is támogatta. Csakhogy a MAB mára szinte teljesen Balog miniszter befolyása alatt áll.

Emlékezetes: a brüsszeli székhelyű Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA) 2014-ben meg is vonta a MAB teljes jogú tagságát. Ennek egyik oka épp az volt, hogy nem látták biztosítva a testület függetlenségét. Az ENQA-nak az szúrt szemet, hogy a bizottságban többségben voltak a Balog miniszter által delegált tagok. 2015-re ezt úgy korrigálták, hogy a tagokat kiegészítették a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldötteivel. Ez elegendő volt az ENQA-nak, így 2015 májusában újból megszavazták a MAB teljes jogú tagságát.

A húszfős plénumba jelenleg tíz tagot delegál a miniszter, tízet pedig más szervezetek, ám a korrekció csak látszólagos. Aki kicsit is tisztában van a magyar belpolitikával, jól tudja, hogy például az Iparkamara képviselői legtöbbször a kormány elképzeléseivel rokonszenveznek. Érdemes tudni: egy-egy tagot delegálhat a katolikus és a református egyház is. A MAB elnöke pedig továbbra is Csépe Valéria, akit idén márciusban neveztek ki miniszteri biztosnak. Ez a testületen belül is bonyodalmakat okozott, egyes tagok szerint Csépe függetlensége így megkérdőjelezhető. Korinek László akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem kriminológia professzora márciusban emiatt mondott le bizottsági tagságáról.

Elhagyta a szervezetet Falus András akadémikus is, aki 2016 februárjáig a MAB háromtagú Felülvizsgálati Bizottságának (FvB) elnöke volt. Indoklásában az áll, vállalhatatlan és elfogadhatatlan számára, hogy az FvB döntéseit Balog miniszter figyelmen kívül hagyja vagy felülírja. Többször előfordult, hogy a MAB még ebben a felállásban sem támogatott egy-egy tanári pályázatot, ennek ellenére Áder János (Balog miniszter előterjesztésére) a címet így is megadta az érintetteknek. A tavalyi évben négy ilyen történt (a pályázók nevét nem tüntették fel). A miniszter egyik esetben sem indokolta döntését.

Falus távozása után az FvB egy évig elnök nélkül működött, a posztra idén márciusban nevezték ki a Debreceni Egyetem egyetemi tanárát, Csiba László neurológus professzort. Ő a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház egykori főigazgatójának, Csiba Gábornak a testvére, aki korábban a kormánypártok színeiben önkormányzati képviselő is volt Miskolcon, illetve a kormány civilszervezete, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) Békemenetein is részt vett. Jelenleg az FvB mindhárom tagját Balog miniszter delegálja.

A humántárca vezetője nemcsak a tagok szintjén egyengeti a MAB-ban folyó munkát, már azt is előzetesen megszűri, hogy mi kerülhet a testülethez. Idén januártól lépett életbe a következő változtatás a felsőoktatási szakok indításával kapcsolatban: a szaklétesítési eljárásban a MAB-véleményezés megindítása csak előzetes miniszteri jóváhagyással lehetséges. "Kivétel a hitéleti képzések létesítése!" - olvasható a MAB honlapján. Vagyis a miniszter nem azután dönt egy-egy egyetemi szak létrehozásáról, hogy megismerte a MAB véleményét, hanem fordítva: a MAB csak olyan szakok indítását véleményezheti, amelyekről a miniszter már előzetesen döntött. A doktori iskolák indításánál pedig szinte ugyanaz a helyzet, mint az egyetemi tanári címek osztogatásánál: ha a MAB azt nem támogatja, a miniszter, mint "legfőbb szakértő", felülírhatja a döntést.

Az ENQA delegációjának újbóli látogatása jövő év elején esedékes; hogy mit szólnak mindehhez, hamarosan kiderül.