Eltérő vélemények

Azok a vélemények, amelyek szerint a magyar iskolarendszernek különböző problémái vannak, nem igazolódtak - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár a negyedik osztályos általános iskolások olvasását és szövegértését vizsgáló nemzetközi, ötévente elvégzett PIRLS-felmérés kedden közzétett eredményei kapcsán. Negyedikeseink a nemzetközi átlag felett teljesítettek, Magyarország a 13. helyre került az ötven országot magába foglaló listán. Palkovics nem késlekedett hozzátenni: ez a jelenlegi kormány oktatáspolitikájának köszönhető.

Nem úgy a háromévenként lebonyolított PISA-tesztek legutóbbi, magyarokra nézve lesújtó eredményei; azokat Palkovics a szocialista kormányzásra kente. Holott a két felmérés elvégzése között mindössze egy év telt el: a PISA-ra legutóbb 2015-ben, a PIRLS-re 2016-ban került sor. Az, hogy a két felmérés eredményeiben ekkora a különbség (a PIRLS-tesztek során még soha nem teljesítettek ilyen jól a magyar diákok, a PISA-eredményekben viszont az eddigi legrosszabbat produkálták az olvasás-szövegértés terén) nem azt mutatja, hogy a magyar iskolarendszernek nincsenek problémái. Épp ellenkezőleg: ebből látszik igazán, hogy probléma van, nem is kevés.

Ezeket nem a két felmérés közötti módszertani eltérések okozzák: a PIRLS 9-10 éveseket mér, a PISA 15 éveseket; az előbbi inkább az iskolai tananyagot kérdezi vissza, az utóbbi a mindennapokban is használható tudást méri. Ha megnézzük a listák elején szereplő országokat, láthatjuk, hogy a "bezzegországok" (pl. Finnország, Svédország, Norvégia) gyermekei mindkét felmérésben az élbolyban végeztek. A magyar iskolarendszerben viszont már az általános iskola felső tagozatában megbicsaklik valami, ami oda vezet, hogy a diákok jelentős hányada (mintegy 27 százaléka) funkcionális analfabétaként hagyja el az alapfokú oktatást.

Ha megnézzük a PIRLS és a PISA korábbi, olvasás-szövegértésre vonatkozó magyar eredményeit, kitűnik, hogy míg az előbbiben mindig a nemzetközi átlagon felül, az utóbbiban átlagon alul teljesítenek diákjaink. Vagyis a PISA-n már azok többsége is rosszabbul teljesít, akik a PIRLS-teszteken korábban jó eredményeket értek el. Ez egyértelműen rávilágít a magyar oktatás egyik legfőbb problémájára: a megszerzett tudás nagy részét iskolán kívül alig tudják hasznosítani a diákok.

De a legnagyobb probléma jelenleg talán az, hogy a kormány nem lát problémát. Az elmúlt évek intézkedései fényében sajnos van okunk azt feltételezni, hogy ez nemcsak a propaganda része, hanem valóban így is gondolják. A 2011-ben lefektetett irányvonallal szembeni véleményeket pedig nem megfontolandó kritikaként, hanem támadásként fogják fel, és így is kommunikálják, képviselőiken és lakájmédiájukon keresztül neves oktatási szakértők, pedagógusok, aggodalmaiknak hangot adó diákok ellen hergelve a közvéleményt.

Noha Palkovics államtitkár gratulált a szép PIRLS-eredményhez - és félreértés ne essék, negyedikeseink valóban meg is érdemlik a gratulációt -, nagy kár, hogy ha az Orbán-kormányon múlik, ezeknek a gyerekeknek nem kis része nemhogy a diplomáig, de még az érettségiig sem jut el.

Szerző
2017.12.07 07:12

Vaklárma volt a ferihegyi lezárás - Nem került radioaktív anyag a levegőbe

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:14
Illusztráció, korábbi felvétel
Fotó: Népszava/
Nem volt külsérelmi nyom, nem sérült meg az a konténer, ami miatt szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőteret - mondta Salik Ádám, az OKI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának fizikusa csütörtökön az MTI-nek.
Salik Ádám kifejtette, a helyszíni mérések megerősítették, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe, az izotópot szállító konténer sértetlen. Hozzátette: az ijedtségre az adta az okot, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, ez azonban a szakember szerint természetes, amikor - mint most is - nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak. Mint mondta, a konténerben 465 terabecquerel (TBq) mennyiségű irídium-192 izotópot szállítottak.
Szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőtér 2B terminálját egy túlmelegedett, izotópot tartalmazó csomag miatt. A szakember jelezte, az egészségügyben és az iparban használatos radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak:
a csomag elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.
Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány. A cég hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, vagyis álláspontjuk szerint semmi rendellenes nem történt.
2018.08.16 17:14
Frissítve: 2018.08.16 17:42

Múmiák találkozója Budapesten (fotók)

Publikálás dátuma
2018.08.16 15:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Megnyílt Budapesten, a Komplex rendezvényközpontban a Világ Múmiái kiállítás, amelyen mumifikálódott tetemek mellett alapos ismereteket kapunk arról, hogyan igyekeztek ez elmúlt évezredekben az emberek megküzdeni az elmúlással.
Az első mumifikálásokat a természet végezte: oxigénmentes lápokban, forró száraz sivatagokban, hideg és jeges hegyekben őrződtek meg emberek és állatok tetemei. Az első múmiakészítők a dél-amerikai csincsorro törzs tagjai voltak, akik időszámításunk előtt ötezerben - két ezer évvel az egyiptomiak előtt - már mumifikáltak csecsemőket, gyermekeket, szoptatós anyákat, a későbbi időkben pedig már minden halottjukat így temették el. A legismertebbek, és ha lehet mondani a legnépszerűbbek, az egyiptomi múmiák voltak, szuvenírként szállították őket Európába. Angliában például felbontásuk teadélutánok eseménye volt, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Tudjuk, hogy az egyiptomiak hite szerint az örök élet feltétele az épségben megőrződött test, mumifikálási technikájukat jól ismerjük, nemrégiben tártak fel olyan műhelyt, ahol fennmaradtak szerszámaik, eszközeik. 
De nem csak a történelem előtti időkből, és az ókorból maradtak fenn múmiák; a kiállításon - amelynek létrehozásában komoly részt vállaltak a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is - láthatók néhány száz évesek is. Nálunk a leghíresebb ilyen lelet, a váci Fehérek templomának kriptájában megtalált, természetes módon mumifikálódott 265 holttest. Közülük az Orlovits család három tagját láthatjuk a kiállításon. A természetes emberi kíváncsiság kielégítése mellett a múmiák tanulmányozása fontos tudományos feladat: rengeteg ismeretet hordoznak az elmúlt korok embereinek táplálkozási szokásairól, betegségeiről, életmódjáról. Fotók: Vajda József 
Szerző
2018.08.16 15:36
Frissítve: 2018.08.16 16:05