Kellenek a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2017.12.07 06:20
Nyitrai Zsolt, Turi Dénes, Kósa Lajos és Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének
Fotó: /
Könnyítene a nyugdíj mellett munkát vállalók foglalkoztatási feltételein a kormány. A nyugdíjas szövetkezetek mindeközben szövetségbe tömörülnek.

Újragondolja a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának teljes rendszerét a kormány: például azt, hogyan tudják megkönnyíteni, ha valaki nem nyugdíjas szövetkezet tagjaként, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó módon szeretne továbbdolgozni. Ezt Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter jelentette be a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének szerdai alakulóülése utáni sajtótájékoztatón.

Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e: kiterjesztik a nyugdíjas szövetkezetek tagjaként munkát vállaló nyugdíjasokra vonatkozó adókedvezményeket az összes nyugdíjas korú munkavállalóra, illetve eltörlik-e azt a szabályozást, amely miatt a a közszférában csak a nyugdíjról való lemondással dolgozhatnak tovább a nyugdíjas korúak, azt mondta: csak arról döntöttek, átgondolják ezeket a kérdéseket. Részleteket a tavaszi parlamenti ülésszakra ígért.

Emlékeztetett: idén július 1-je óta lehet közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket létrehozni, azóta 76 alakult, amelynek 2890 tagja van. A szövetkezetek már több száz szerződést kötöttek különböző vállalkozásokkal, a becsült éves szerződésállomány egymilliárd forintra tehető.

Kósa Lajos úgy fogalmazott: a nyugdíjas szövetkezetekbe belépők száma „fénysebességgel nőhet”, és egy év alatt elérheti a 135 ezer főt, a szerződésállomány pedig a 40 milliárd forintot. Hosszabb távon akár 800 ezer nyugdíjast is vissza lehet hozni a munkaerőpiacra a szövetkezeteken keresztül, és 350 milliárd forintra nőhet a szerződéses teljesítés. Mindezt egy előzetes felmérésre alapozta, amely szerint a nyugdíjasok 40 százalékát érdekelné az időnkénti munkavállalás, napi 8 órában pedig öt-hat százalékuk dolgozna ismét. Közölte azt is: az Államkincstár adatai szerint jelenleg 164 ezer ember dolgozik nyugdíj mellett, ám ők rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett vállalnak munkát. Ezért a kormány tervezi, hogy ezen foglalkoztatási forma feltételein is könnyít.

A nyugdíjas szövetkezetek tagjai - nyugdíjuk megtartása mellett - kedvezményes adózással vállalhatnak munkát: a bruttó bérből csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell levonni, míg normál munkaviszonyban a bért terheli még 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos egészségbiztosítási járulék is. Így egy 200 ezer forintos bruttó bérből normál munkaviszonyban 142 ezer forint, szövetkezeti tagként viszont 170 ezer forint marad a nyugdíjasok zsebében. Elméletileg a munkaadók is jobban járnak, hiszen a szövetkezeten keresztül érkező dolgozó után nem kell megfizetniük sem a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót, sem a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. Ez szintén 200 ezer forintos bruttó bérre vetítve 47 ezer forint közteherspórolást jelent számukra.

Csakhogy a nyugdíjas szövetkezetek munkaerő-kölcsönzési díjat is felszámítanak a cégeknek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a 15-20 százalék körüli közvetítői díjak jelentős tehertételt jelentenek a cégeknek, szinte kiteszik a munkáltatók megspórolt járulékát. Ettől függetlenül a nyugdíjas szövetkezeteket jó kezdeményezésnek tartja, hiszen a munkaképes korúak létszáma évről évre mintegy 40 ezer fővel csökken, 2040-re mintegy 800 ezerrel lesz kevesebb. Rövid távon a nyugdíjasok jelenthetnék a kiutat, és a szövetkezetek elindítanak egy olyan folyamatot, amely visszairányítja a 65 év felettieket a munkaerőpiacra. A szövetkezetek kedvező adózási feltételeit szerinte ugyanakkor ki kellene terjeszteni az összes nyugdíjasra, hiszen a vállalatok sok esetben könnyen megtalálják közvetlenül is a nyugdíjas munkavállalókat. A közszférában pedig le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek akadályozzák a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatását.

Szövetségbe tömörülnek
Eredetileg a nyugdíjas szövetkezetek tagjai 90 százalékban csak az öregségi nyugdíjban részesülők lehetettek, ezt bővítették novemberben az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel. Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott és Hadházy Sándor Fideszes képviselők egy nemrég benyújtott módosító javaslattal a korhatár előtti ellátásban részesülők számára is lehetővé tennék, hogy munkát vállaljanak a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül. Tegnap egyébként 12 szövetkezet alakította meg a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét, amelynek elnökéül Turi Dénest, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökét választották, aki a "Takarékos" nyugdíjas szövetkezetet is vezeti.

2017.12.07 06:20

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát. Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:03

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07