Brüsszel és Budapest ugyanazt várja Kijevtől

Egybeesnek az uniós és a magyar elvárások az ukrán oktatási törvénynek a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló cikkével kapcsolatban – közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az EU-Ukrajna Társulási Tanács pénteki brüsszeli ülése után azt mondta, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozáson lényegében ugyanolyan követeléseket támasztott az ukrán döntéshozókkal szemben, mint a magyar diplomácia. Vagyis: semmilyen jogszabállyal nem lehet elvenni a megszerzett jogokat a kisebbségekhez tartozó személyektől, a jogaikat érintő törvényekről egyeztetni kell velük, s a kijevi kormánynak végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait.

Névtelenséget kérő uniós források a Népszavának megerősítették, hogy a főképviselő valóban tolmácsolta az ülésen részt vevő Volodimir Hrojszman ukrán kormányfőnek a törvénnyel kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat, és gyakorlatilag a budapesti állásponttal egyező feltételeket fogalmazott meg. A tanácskozásról kiadott sajtónyilatkozat erre vonatkozó bekezdése azonban a keleti partnerországokkal tartott november végi brüsszeli csúcs zárónyilatkozatának a megfogalmazását vette át, amely leszögezte: az oktatási rendszerek átalakítása során az államoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi kötelezettségvállalásaikat és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Értesülésünk szerint az ukrán miniszterelnök felszólalásában „nagyon fontosnak” nevezte a Velencei Bizottság hamarosan megszülető ajánlásait, és közölte: meg fogják oldani az esetlegesen felmerülő problémákat. Szijjártó szerint Hrojszman nem vállalt egyértelmű kötelezettséget arra, hogy a testület útmutatásait be fogják tartani.

A magyar külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy levelet írt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) több vezető tisztségviselőjének, arra kérve őket, hogy a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő különleges megfigyelő missziójukat terjesszék ki Kárpátaljára a nacionalista, magyarellenes akciók megszaporodása miatt.

Szijjártó: nem kell közös EU-álláspont Jeruzsálemről

Magyarország hétfőn megakadályozta, hogy az Európai Unió közös nyilatkozatban ítélje el Donald Trump amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. Ehelyett egy gyengébb erejű főképviselői állásfoglalás született, amelyben

Federica Mogherini a 28 tagállam nevében leszögezte: változatlan a közösség közel-keleti politikája, és Jeruzsálem státusával kapcsolatos álláspontja. Szijjártó Péter újságíróknak Brüsszelben azt mondta: a magyar diplomácia egyelőre nem kívánja kommentálni az amerikai döntést, és úgy ítéli meg, hogy az EU-nak sem szükséges közös álláspontot kialakítania erről. „Magyarország továbbra is a békés, tárgyalásos rendezés híve” – válaszolta a magyar véleményt firtató kérdésekre. Lapunk érdeklődésére, hogy az amerikai döntés elismerése segíti-e a tárgyalásos rendezést, azt mondta: „Ezt majd megvizsgáljuk”. Mindeközben ismét több ezer palesztin tüntetett pénteken, a „harag napján". Több tucat helyen – így Ciszjordániában és a Gázai övezetnél – voltak összecsapások az izraeli biztonságiakkal, melyekben ketten meghaltak, több százan pedig megsebesültek – jelentette a Jediót Ahronót című újságra hivatkozva az MTI.



2017.12.09 06:30

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21

Nyerésre állnak a spanyol taxisok, mégis tovább sztrájkolnak az Uber ellen

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:55

Fotó: AFP/ Josep LAGO
Nem teljesült minden egyes követelésük, így határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek.
Határozatlan idejű sztrájkba léptek péntek délután a barcelonai taxisok, miután a katalán kormány nem fogadta el az alternatív közösségi személyszállítás (Uber, Cabify) korlátozására vonatkozó összes követelésüket.
A taxisok azt szerették volna elérni a tárgyalások során, hogy kötelező legyen legkevesebb 12 órával korábbi előrendelést leadni az alternatív cégek szolgáltatásaira.
A helyi vezetés ezzel szemben 15 perces előrendelési idő meghatározását tartotta indokoltnak. A katalán kormány elfogadta viszont azt a szintén elképesztő követelést - mely az utak terheltségét és a légszennyezettség mértékét is fölöslegesen növeli -, hogy az Uber és a Cabify autóinak minden egyes fuvar után vissza kelljen térniük a bázisukra, mielőtt új utast vesznek fel. A taxis szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják elégségesnek, ezért azonnali tiltakozóakciót hirdettek, és kora délutántól több forgalmas barcelonai főút fogalmát kezdték akadályozni, továbbá lassítani a haladást például a repülőtérre vezető úton.
Madridban jövő hétfőtől lépnek határozatlan idejű sztrájkba a helyi taxisok, követelve az érvényes törvényi szabályozás betartását, amely 30 taxisonként 1 úgynevezett VTC-engedély kiadását teszi lehetővé. Ez az a hatósági dokumentum, amelyet a közösségi személyszállítást végző sofőröknek be kell szerezniük a munkavégzéshez Spanyolországban.
A spanyol fejlesztési minisztérium adatai szerint 2018 végén mintegy 66 ezer taxis-, és több mint 13 ezer VTC-engedély volt érvényben az országban. A spanyol fővárosban mintegy 15 ezer taxiengedélyre mintegy 6500 VTC-engedély jutott. Barcelonában közel 11 ezer taxis mellett több mint kétezer VTC-autó működhetett.
Spanyolországban tavaly július végén csaknem egy hétig tartó sztrájkot tartottak a taxisok több spanyol városban, követelve, hogy az illetékes fejlesztési minisztérium garantálja a törvényi előírások betartását, mert a megengedettnél több Uber és Cabify autó működik, továbbá szerintük az ágazatban a követelmények nem egyformák, így a verseny nem tisztességes. A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt. A sztrájknak akkor az vetett véget, hogy a szaktárca elfogadta a taxisok fő követelését, és az autonóm kormányok, önkormányzatok hatáskörébe helyezte át az alternatív közösségi személyszállítási szabályozást, azzal a kitétellel, hogy 2022-ig az aktuális állami szabályozás marad az irányadó.
2019.01.18 18:55