Brüsszel és Budapest ugyanazt várja Kijevtől

Egybeesnek az uniós és a magyar elvárások az ukrán oktatási törvénynek a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló cikkével kapcsolatban – közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az EU-Ukrajna Társulási Tanács pénteki brüsszeli ülése után azt mondta, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozáson lényegében ugyanolyan követeléseket támasztott az ukrán döntéshozókkal szemben, mint a magyar diplomácia. Vagyis: semmilyen jogszabállyal nem lehet elvenni a megszerzett jogokat a kisebbségekhez tartozó személyektől, a jogaikat érintő törvényekről egyeztetni kell velük, s a kijevi kormánynak végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait.

Névtelenséget kérő uniós források a Népszavának megerősítették, hogy a főképviselő valóban tolmácsolta az ülésen részt vevő Volodimir Hrojszman ukrán kormányfőnek a törvénnyel kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat, és gyakorlatilag a budapesti állásponttal egyező feltételeket fogalmazott meg. A tanácskozásról kiadott sajtónyilatkozat erre vonatkozó bekezdése azonban a keleti partnerországokkal tartott november végi brüsszeli csúcs zárónyilatkozatának a megfogalmazását vette át, amely leszögezte: az oktatási rendszerek átalakítása során az államoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi kötelezettségvállalásaikat és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Értesülésünk szerint az ukrán miniszterelnök felszólalásában „nagyon fontosnak” nevezte a Velencei Bizottság hamarosan megszülető ajánlásait, és közölte: meg fogják oldani az esetlegesen felmerülő problémákat. Szijjártó szerint Hrojszman nem vállalt egyértelmű kötelezettséget arra, hogy a testület útmutatásait be fogják tartani.

A magyar külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy levelet írt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) több vezető tisztségviselőjének, arra kérve őket, hogy a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő különleges megfigyelő missziójukat terjesszék ki Kárpátaljára a nacionalista, magyarellenes akciók megszaporodása miatt.

Szijjártó: nem kell közös EU-álláspont Jeruzsálemről

Magyarország hétfőn megakadályozta, hogy az Európai Unió közös nyilatkozatban ítélje el Donald Trump amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. Ehelyett egy gyengébb erejű főképviselői állásfoglalás született, amelyben

Federica Mogherini a 28 tagállam nevében leszögezte: változatlan a közösség közel-keleti politikája, és Jeruzsálem státusával kapcsolatos álláspontja. Szijjártó Péter újságíróknak Brüsszelben azt mondta: a magyar diplomácia egyelőre nem kívánja kommentálni az amerikai döntést, és úgy ítéli meg, hogy az EU-nak sem szükséges közös álláspontot kialakítania erről. „Magyarország továbbra is a békés, tárgyalásos rendezés híve” – válaszolta a magyar véleményt firtató kérdésekre. Lapunk érdeklődésére, hogy az amerikai döntés elismerése segíti-e a tárgyalásos rendezést, azt mondta: „Ezt majd megvizsgáljuk”. Mindeközben ismét több ezer palesztin tüntetett pénteken, a „harag napján". Több tucat helyen – így Ciszjordániában és a Gázai övezetnél – voltak összecsapások az izraeli biztonságiakkal, melyekben ketten meghaltak, több százan pedig megsebesültek – jelentette a Jediót Ahronót című újságra hivatkozva az MTI.



Minden washingtoni szempár az igazságügyi miniszterre tapad - Trumpé a leginkább

Publikálás dátuma
2019.03.23 18:35
Mueller has submitted report on Russia investigation: attorney general
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Feszülten várták szombaton az amerikai fővárosban, hogy az igazságügyi miniszter közzétegye annak a beszámolónak legalább a lényegi elemeit, amelyben Robert Mueller különleges ügyész összegzi a Trump-csapat ügyében közel két éven át folytatott vizsgálatának a következtetéseit.
Mueller, az FBI volt igazgatója arra kapott megbízást 2017-ben az igazságügyi tárcától, hogy járjon utána, összejátszott-e a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump republikánus jelölt kampánycsapata a választás kimenetelét befolyásolni próbáló oroszokkal, illetve akadályozta-e az elnökké választott Trump az igazságszolgáltatás tevékenységét. Mueller a vizsgálat során több személy ellen büntető eljárást kezdeményezett, és ezek némelyike eljutott az ítélethozatalig is, de egyik esetben sem olyan cselekmények miatt történt mindez, ami a különleges ügyész megbízatásának a lényegére vonatkozott, hanem olyan köztörvényes ügyek – például adócsals, pénzmosás - miatt, amelyek mintegy mellékesen kerültek felszínre a nyomozás során Trump egykori kampánycsapatának, illetve az elnök környezetének egyes volt tagjaival kapcsolatban. Mueller pénteken – az amerikai keleti parti idő szerint kora este, amikor Európában már éjszaka volt – elküldte a vizsgálódását összegző jelentését William Barr igazságügyi miniszternek. A jelentés tartalmáról eddig lényegében csak annyit közöltek, hogy a különleges ügyész nem indítványoz további vádemeléseket – vagyis olyasmi nem jutott tudomására a nyomozás során, ami a bíróság előtt is képviselhető, megalapozott érvekkel támasztaná alá az elnök, illetve korábbi vagy mostani környezete bármely tagjának a büntetőjogi felróhatóságát az oroszokkal való összejátszás miatt. Abból, ami korábban a médiához eljutott a vizsgálat során megállapított tényekből, a leginkább kézzelfogható elem az volt, hogy Trump legszűkebb környezetének egyes tagjai a kampány alatt találkoztak olyan oroszokkal, akik azt állították, hogy Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltre nézve kompromittáló információk birtokában vannak. Szombaton William Barr igazságügyi miniszter – a hétvége ellenére – megjelent hivatalában, a rá várakozó újságírókkal szóba sem állt, és, miként hírlik, dolgozószobájában tanulmányozni kezdte a Mueller-jelentést. Egyes források szerint Barr azt is mérlegeli, mit lehet közzétenni a dokumentumból, esetleg már szombaton. A jelentés szövegének mielőbbi megismerésére az ellenzéki demokrata párti törvényhozók is benyújtották igényüket.
Témák
USA

A neonáci tüntetést Soros szervezte - Trump begőzölt támogatójával akarja naggyá tenni a kormány a családokat

Publikálás dátuma
2019.03.23 17:24

Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Több ominózus díszvendége is volt annak a "Makig Families Great Again!" (Tegyük újra naggyá a családokat!) elnevezésű rendezvénynek, amit március közepén tartottak Magyarország Washingtoni nagykövetségén, írja a 444.hu.
Egyrészt megjelent Donald Trump volt biztonságpolitikai tanácsadója, a Magyarországon korábban körözés alatt álló, kétes előéletű, magyar származású Sebastian Gorka. Másrészt ott volt Trump tanácsadója, Kathryn Talento, abortuszellenes aktivista, aki szerint a hormonális fogamzásgátlók úgy működnek, hogy a már megfogant magzatot kilökik a szervezetből, anélkül, hogy a nő tudna róla, hogy terhes volt.
És a "családvédő csapatot" erősítette egy republikánus képviselő is. Akit kilenc testvére annyira utál, hogy a tavaly őszi kongresszusi választásokon 9 testvére inkább a demokrata ellenfele kampányfilmjeiben szerepelt.
De ez csak a Gosar-jéghegy csúcsa, a mélyben sokkal durvább dolgok rejtőznek. Például:
  • Gosar bojkottálta Ferenc pápa kongresszusi beszédét, tiltakozásul amiatt, hogy a pápa hisz a klímaváltozásban, ami szerinte csak áltudományos humbug.
  • A republikánus állította, hogy a charlottesville-i neonáci tüntetést az amerikai baloldal és Soros szervezte, hogy lejárassák Trumpot.