Brüsszel és Budapest ugyanazt várja Kijevtől

Egybeesnek az uniós és a magyar elvárások az ukrán oktatási törvénynek a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló cikkével kapcsolatban – közölte Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az EU-Ukrajna Társulási Tanács pénteki brüsszeli ülése után azt mondta, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozáson lényegében ugyanolyan követeléseket támasztott az ukrán döntéshozókkal szemben, mint a magyar diplomácia. Vagyis: semmilyen jogszabállyal nem lehet elvenni a megszerzett jogokat a kisebbségekhez tartozó személyektől, a jogaikat érintő törvényekről egyeztetni kell velük, s a kijevi kormánynak végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait.

Névtelenséget kérő uniós források a Népszavának megerősítették, hogy a főképviselő valóban tolmácsolta az ülésen részt vevő Volodimir Hrojszman ukrán kormányfőnek a törvénnyel kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat, és gyakorlatilag a budapesti állásponttal egyező feltételeket fogalmazott meg. A tanácskozásról kiadott sajtónyilatkozat erre vonatkozó bekezdése azonban a keleti partnerországokkal tartott november végi brüsszeli csúcs zárónyilatkozatának a megfogalmazását vette át, amely leszögezte: az oktatási rendszerek átalakítása során az államoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi kötelezettségvállalásaikat és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Értesülésünk szerint az ukrán miniszterelnök felszólalásában „nagyon fontosnak” nevezte a Velencei Bizottság hamarosan megszülető ajánlásait, és közölte: meg fogják oldani az esetlegesen felmerülő problémákat. Szijjártó szerint Hrojszman nem vállalt egyértelmű kötelezettséget arra, hogy a testület útmutatásait be fogják tartani.

A magyar külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy levelet írt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) több vezető tisztségviselőjének, arra kérve őket, hogy a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő különleges megfigyelő missziójukat terjesszék ki Kárpátaljára a nacionalista, magyarellenes akciók megszaporodása miatt.

Szijjártó: nem kell közös EU-álláspont Jeruzsálemről

Magyarország hétfőn megakadályozta, hogy az Európai Unió közös nyilatkozatban ítélje el Donald Trump amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának. Ehelyett egy gyengébb erejű főképviselői állásfoglalás született, amelyben

Federica Mogherini a 28 tagállam nevében leszögezte: változatlan a közösség közel-keleti politikája, és Jeruzsálem státusával kapcsolatos álláspontja. Szijjártó Péter újságíróknak Brüsszelben azt mondta: a magyar diplomácia egyelőre nem kívánja kommentálni az amerikai döntést, és úgy ítéli meg, hogy az EU-nak sem szükséges közös álláspontot kialakítania erről. „Magyarország továbbra is a békés, tárgyalásos rendezés híve” – válaszolta a magyar véleményt firtató kérdésekre. Lapunk érdeklődésére, hogy az amerikai döntés elismerése segíti-e a tárgyalásos rendezést, azt mondta: „Ezt majd megvizsgáljuk”. Mindeközben ismét több ezer palesztin tüntetett pénteken, a „harag napján". Több tucat helyen – így Ciszjordániában és a Gázai övezetnél – voltak összecsapások az izraeli biztonságiakkal, melyekben ketten meghaltak, több százan pedig megsebesültek – jelentette a Jediót Ahronót című újságra hivatkozva az MTI.



Duda elnök megbízta kormányalakítással Mateusz Morawieckit

Andrzej Duda lengyel államfő pénteken hivatalosan is elfogadta az eddigi miniszterelnök, Beata Szydlo kabinetjének lemondását, és megbízta kormányalakítással a kormányzó Jog és Igazságosság vezetése által előző este jelölt eddigi kormányfő-helyettest, fejlesztési és pénzügyminisztert, Mateusz Morawieckit - informál az MTI.

A Szydlo-kormány minisztereinek, a szejm és a szenátus elnökeinek részvételével a varsói elnöki palotában rendezett ceremónián Andrzej Duda a lemondott Beata Szydlót a kabinet vezetésével bízta meg az új kormány beiktatásáig, majd beszédében méltatta kétéves kormányzásának eredményeit. "A Lengyel Köztársaság krónikáiban aranybetűvel jegyzik majd nevét" - jelentette ki. Morawieckihez fordulva, elmondta: jó együttműködésre számít, miközben nehéznek minősítette az előtte álló küldetést.

Az új kormányfő várhatóan kedden mond parlamenti programbeszédet, amit a kormányáról szóló bizalmi szavazás követ. Az új kormánynam nem hivatalos értesülések szerint nem lesz változás, a miniiszterelnök személyén kívül más személycserék csak januárban várhatók.

Szerző

Amerikai külügy: nem sietik el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését

Az Egyesült Államok "valószínűleg" két éven belül nem költözteti át az izraeli nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe - jelentette ki pénteken Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Párizsban.

"Ez nem olyan dolog, amely idén bekövetkezik, és valószínűleg még jövőre sem, de Donald Trump elnök azt akarja, hogy nagyon konkrétan és nagyon határozottan haladjunk előre" - mondta az amerikai diplomácia vezetője francia kollegájával, Jean-Yves Le Driannal folytatott megbeszélését követően. Donald Trump szerdán, a több évtizedes amerikai politikával szakítva bejelentette: az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként, és azt tervezi, hogy oda költözteti nagykövetségét Tel-Avivból. (MTI)

Szerző