Megjelent a Magyar Közlönyben azoknak a kedvezményezett közintézmények a listája, amelyek jövőre részesülhetnek az állami MVM által Pécsen termelt „ingyenáramból”. A lista az idei 81-ről 96 tagúvá bővült. A kiválasztás vagy épp a kihagyás oka nem egyértelmű: találtunk számos állami-önkormányzati intézményt, amely most kiesett a „pikszisből”, míg mások – így legfőképp megyei kormányhivatalok – idén és jövőre is részesülhetnek a nullásrezsi-élményben. Az adatokból az is kiolvasható, hogy az „ingyenáram” előállítását végző, az MVM tulajdonában lévő pécsi napelemtelep termelése jövőre évi 9,5 ezer megawattóráról 10,2 ezerre nő.
Az első hangzásra meghökkentő konstrukció megépítésével az Orbán-kormány egy, kifejezetten erre nyújtott EU-támogatás nyomán két éve az állami MVM-et bízta meg. A legmegfelelőbb telephelynek a pécsi erőmű Tüskésrét elnevezésű zagytere bizonyult. Itt – a rohamtempójú kivitelezés csúszása miatt részben az MVM saját forrásaira támaszkodva – mintegy 5 milliárd forintból tavaly év elejére húztak fel egy 10 megawatt (MW) teljesítményű napelemtelepet. Ez akkor az országban a második legnagyobbnak számított. A kifejezetten erre szabott különleges szabályok szerint a telep termelése lényegében nonprofit: áramukért csak az áfát kapják meg, ami nagyjából fedezi az üzemeltetés költségeit. Ebből pedig az állam saját intézményeit látja el. A megoldás ugyanakkor az elmúlt két év során működőképesnek bizonyult. Szakértők szerint ez a fajta felállás kissé hasonlít mondjuk egy támogatásból feltelepített háztáji napelemre, ahol a felhasználó szintén nem fizet az áramért. Az Orbán-kabinet azóta mondhatni rákapott a napelemekre: az MVM már összesen közel 110 MW-nyi napelemtelepet épít, többek között épp a környezetvédők által élesen támadott tervezett paksi atomblokkok tőszomszédságába. Bár ezek már „normál” piaci környezetben működnének, az általuk megtermelt áramot több mint egy évtizedig kiemelt átvételi áron és biztosan átveszik.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minap napvilágot látott elemzése szerint mindemellett azért a hazai villamosenergia-piac előtt még számos komoly kihívás áll. Figyelmeztetnek, hogy a nyáron a hazai árampiacokon a tőlünk északra és nyugatra fekvő államokéhoz képest jóval magasabb árak alakultak ki. Meglátásuk szerint a csökkenés irányába hatna, ha Magyarországot több vezeték kötné össze a szomszédos államokkal – például Szlovákiával – és a meglévőkön is több áramot engednének át. Emellett (talán a tikkasztó nyári hőség miatt) esetenként az áramkereskedők is elaludtak: nem vásároltak például olcsó szlovén áramot. Noha a hazai gázerőműveket csak viszonylag magas árak mellett érdemes beindítani, a nyári drágulás erre alkalmat teremtett. Az egységek jó része mégis állva maradt. Ez mintegy harmadával dobta meg az árakat, lényegében értelmetlenül. Tavalyi hasonló szemléletű elemzésük négy javaslatából eddig mindössze egyben történt előrelépés – jegyzi meg a MEKH elemzése.
