Előfizetés

Bajban van a Pando

Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:17
Fotó: Shutterstock

Pando, a világ egyik legnagyobb és legöregebb organizmusa. Az amerikai rezgő nyárfákból álló kolónia az amerikai Utah államban nagyjából 80 ezer éves és 47 ezer fa alkotja, amik mind egyetlen magból nőttek ki, ezért a gyökérzetük is közös - írja az index.hu. A nyárfák azért nem igazán tudnak magról szaporodni, mert a nagy kolóniák vagy női- vagy hímnemű egyedekből állnak, ezért ha mégis sikerül a beporzódás, a magok tápanyagraktár és védőburok hiányában csak rövid ideig életképesek. Ezért főleg gyökérsarjakkal szaporodnak, ez az oka, hogy a fák gyakorlatilag egymás klónjai. Ezt az összefüggést az 1970-es években Burton V. Barnes, a Michigan Egyetem kutatója fedezte fel.

A Pando elnevezést kutatók adták az erdőnek. A szó egyébként latin eredetű, a jelentése pedig az, hogy „terjeszkedem”.

A Pando az elmúlt időszakban egyre rosszabb állapotban van, aminek alapvetően emberi tevékenység a kiváltó oka. Az emberek levadászták a környéken élő farkasokat, ami miatt a szarvasok elszaporodtak, és elkezdték megenni a fák fiatal hajtásait.

Ezért az erdészek nagy kiterjedésű területeket zárnak el a szarvasoktól, hogy a fák szaporodni tudjanak. A szakemberek nagyon bizakodóak a kísérlet sikerességével kapcsolatban.

A listavezetők
Forrás: Wikipédia

Forrás: Wikipédia

A második legidősebb a Matuzsálem-fa a sima tűjű szálkásfenyő a kelet-kaliforniai Fehér-hegységben nő, a pontos helyét viszont titokban tartják a nyilvánosságtól. A fából vett minták alapján 4847-48 éves lehet.
A harmadik a svéd Fulufjället hegységben található Öreg Tjikko. A 9500 éves norvég lucfenyőt Kullman, az umeai egyetem földrajz professzora fedezte fel 2014-ben. Az életkorát az évgyűrűk megszámolásával határozták meg.

Látványos csillaghullás jön

Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:16
Fotó: B.A. Tafreshi Leemage

Ha az időjárás engedi, az év egyik leglátványosabb csillaghullását követhetjük figyelemmel a hét közepén, írja a National Geographic. Az évente visszatérő Geminidák meteorraj maximuma ma éjjelre várható és egészen másnap hajnalig akár óránként több mint száz meteort láthatunk elsuhanni az égbolton.

A Geminidák az égi jelenségek szerelmeseinek egyik kedvence, ugyanis meteorjai jóval lassabban közlekednek, mint más rajok esetében, ami azt jelenti, hogy hosszabb ideig lehet látni egy-egy csillagot. A körülbelül 35 kilométer/perc sebességgel közlekedő meteorok ragyogó íveket hoznak létre és legalább egy-két másodpercig csodálhatjuk azokat.

A raj leginkább az északi féltekéről figyelhető majd meg a legjobban, tehát Magyarországról is látható lesz a csillaghullás. A városoktól távolabb eső területeken óránként akár 120 meteort is kiszúrhatunk, a fényszennyezett övezetekben ugyanakkor csak 20-60 meteort vehetünk szemügyre ugyanennyi idő alatt.

Fogyatékos-e, aki csak bukdácsol?

Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:04
TÖRVÉNY A „tanuló” helyére a „sajátos nevelési igényű tanuló” kerül - Fotó: Shutterstock
A tanulási zavaros gyerekek jövőre csak akkor kaphatnak segítséget, ha fogyatékosnak minősítik őket. 

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTMN) kategória megszüntetésének szándéka olvasható ki szakértők szerint abból a tájékoztató levélből, amit az Oktatási Hivatal küldött ki az iskoláknak az elmúlt hetekben. A lapunk által is megismert, 16 oldalas dokumentum a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült, jövő szeptemberben életbe lépő módosításáról ad tájékoztatást. A törvény értelmében 2018. szeptember 1-jétől (felmenő rendszerben) megszűnik a BTMN-es tanulók esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés és a szöveges értékelés lehetősége.

A törvény mostani szövege szerint az igazgató a szakértői bizottság véleménye alapján adhat felmentést a tanulónak a minősítés alól, a módosítás szerint azonban a "tanuló" helyére a "sajátos nevelési igényű tanuló" kerül, tehát csak az SNI-s gyerekek részesülhetnek az engedményben. Azok a BTMN-es tanulók, akik 2018. augusztus 31-ig megkapják a besorolást, középfokú iskolai tanulmányaik végéig élhetnek vele, de szeptembertől új mentesítés már nem adható. A tájékoztató értelmében a jövőben fogyatékosnak minősülhetnek azok az SNI-s gyerekek is, akik például diszlexiával vagy más "diszes" zavarral küszködnek, de azok is, akik 2018. szeptembere előtt BTMN-es besorolást is kaphattak volna.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint a szövegből kiolvasható a BTMN kategória megszüntetésének terve, hiszen annak egyetlen funkciója, vagyis az oda sorolt gyerekek felmentése, megszűnik. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója lapunknak azt is elmondta, a BTMN kivezetése szakmailag támogatható lenne, ám nem úgy, ahogy most történik.

- Ha a BTMN megszűnik, akkor a gyerekek visszakerülnek az SNI - vagyis sokak által "fogyatékosnak" kikiáltott kategóriába. Ettől a szülők félnek, mert a között kell választaniuk, hogy a gyermekük szenved és bukdácsol, vagy fogyatékosnak minősítik. Elfogadhatatlan mindkettő - fogalmazott Gyarmathy.

- A BTMN kategória megszüntetése alapos előkészítést igényelne, ami nem történt meg. Elfogadhatatlan, hogy az első lépés a könnyítési lehetőségek csökkentése legyen - erről már Turcsik Katalin beszélt lapunknak. A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályának elnöke szerint sok iskolában nem tudják megfelelően biztosítani ezeknek a gyerekeknek a fejlesztését, sőt olyan körülmények jellemzőek, amelyek inkább növelik a diákok hátrányait - tette hozzá. A szakember szerint sok BTMN-es tanuló számára az osztályzás alóli felmentés tette lehetővé, hogy eljusson az érettségiig, s ezáltal kinyíljon számára az út egy szakma felé.

Gyarmathy Éva úgy értékeli a módosítást, hogy csak akkor lehetne bármin is változtatni, ha az iskolákat előbb felkészítenék a sokféle gyermek tanítására. - Amíg ez nem történik meg, addig moratóriumot kellene hirdetni, és nem a gyerekeken leverni az elhibázott oktatásirányítás és pedagógusképzés következményeit - tett hozzá a szakember.