Visegrád haldoklik

Az utóbbi időben mintha kevesebbet hallanánk a kormány illusztris személyiségeitől, milyen párját ritkító a visegrádi országok együttműködése, és hogy az egész világ hüledezik látva – mint erre a magyar diplomácia vezetője többször rámutatott -, Brüsszel konok kísérletei ellenére mennyire egységes maradt Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország. Talán azért esik kevesebb szó a V4-ekről, mert minden ellenségük belátta: nincs értelme éket verni a visegrádi államok közé, mert egymás iránt érzett szolidaritásuk – már csak történelmi okok miatt is - kikezdhetetlenül erős.

Nem feltétlenül ezt az érvet erősíti azonban egy nehezen kétségbevonható tény. Nyár óta Szlovákia és Csehország mindent elkövet azért, hogy ne említsék őket egy lapon Lengyelországgal és Magyarországgal. Pozsonynak egy huszárvágással sikerült is elérnie, hogy az Európai Bizottság ne indítson eljárást a menekült kvóták elutasítása miatt, Prágát azonban Budapesthez és Varsóhoz hasonlóan az Európai Bíróság elé kívánja idéztetni a brüsszeli testület. Magyarország és Lengyelország alighanem arra számított, hogy az októberi cseh választás után Csehország is csatlakozik az Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett radikális Brüsszel-ellenes maghoz, így együtt majd könnyebben harcolnak az ezen országokat kitartóan sanyargató EU ellen. Volt is ráció e feltételezésben, mert a szeptemberi cseh választáson győztes ANO párt legnagyobb pártfogóját, Milos Zeman elnököt szintén a közép-európai lázadók közé sorolják, ráadásul Andrej Babis az utóbbi években, még pénzügyminiszterként is, populista kijelentésekkel hallatott magáról.

Bár a már kinevezett cseh kormányfő leszögezte, hazája továbbra sem akar menekülteket befogadni, látható az igyekezete: ő sem akarja, hogy kormányát egy lapon emlegessék a lengyellel és a magyarral. Azzal próbált kibúvót keresni, hogy 200 millió koronát ajánlott fel az EU-nak a menekültválság kezelésére. Ezzel a 8 millió eurónak megfelelő összeggel nyilván aligha oldható meg a krízis, de azt egyértelműen mutatja, hogy Babisnak nagyon kínos a Csehország elleni kvótaper.

Babis felvetése nem új. Robert Fico szlovák kormányfő tavaly, a szlovák uniós elnökség idején vetette fel a rugalmas szolidaritás elvét, amely szerint nem lenne kötelező menekülteket befogadni a kvóták alapján, ha az adott ország ezt pénzzel kiváltja. Felvetése azonban nem aratott osztatlan sikert sem Brüsszelben, sem a magyar-lengyel tengelynél. Ám van esély az ötlet feltámasztására. Múlt héten Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, hatástalanok a kötelező kvóták, és ezt az EU állam- és kormányfőinek a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon be kellene látniuk, és több pénzzel kellene segíteniük azokat az országokat, amelyek megnyitják kapuikat a menekültek előtt. A soros uniós észt elnökség is hasonló javaslattal állt elő.

Miközben a magyar kormány azzal vádolja az EU-t, hogy a menekültek beengedésével a Soros-tervet valósítja meg, Brüsszel épp kompromisszumra törekszik. Igaz, Budapestet és Varsót a tények a legkevésbé sem zavarják.

2017.12.13 07:05

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24