Újabb paksi trükk - Betekintés a semmibe

Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:02
BETEKINTÉS UTÁN - Szél Bernadett LMP-társelnököt a sajtó várta az utcán - Forrás: LMP
Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással.

Mint emlékezetes, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János korábban a magyar állam legátláthatóbb beruházásának nevezte a tervezett paksi bővítést. Szél Bernadett november 14-én kért betekintést a Putyin-Orbán-paktum egyik (a kivitelezéssel foglalkozó) úgynevezett megvalósítási megállapodásának részét képező Project Schedule (ütemterv) dokumentumba, kifejezetten azzal a céllal, hogy megtudja, a bővítésért is felelős tárca nélküli miniszter által is bejelentett 16-22 hónapos késés – amely az engedélyezés elhúzódása miatt gyűlt fel - milyen változtatásokat kényszerített ki az ütemtervben.

Az LMP-s képviselő arra is kíváncsi volt, hogy az egyes konkrét munkafázisokat mikor tervezik elkezdeni, és mi az, amit ténylegesen a szerződés keretében, az orosz Roszatom generálkivitelezésében valósítanak meg (és mennyiből). Jelenleg ugyanis a kormányon és az orosz félen kívül senki nem tudja, pontosan mit fogunk kapni a a pénzünkért, és mi az, amit pótlólagosan, magyar költségvetési forrásból kell felépíteni. Egy releváns iratból a politikus szerint mindenképpen kiolvasható lenne, milyen szerkezetekért, épületekért felelős az orosz fél, és van-e olyan építmény, ami kizárólag a magyarok felelőssége. Ilyen-e például a hűtés, vagy a hűtővízrendszer, ami a kerítésen belül van – azaz közvetlenül az atomerőműhöz tartozik –, ám nagy valószínűséggel mégis magyar pénzből épül. Az egyértelmű elhatárolás hiánya rendkívül aggasztó, mivel azt jelenti, hogy a kormányzati kommunikációban szereplő és a megtérüléshez alapul vett 12,5 milliárd eurós „vételárat” máris jelentős tételekkel kozmetikázzák, ahogy nem lehet tudni azt sem, hogy mikor és mivel tervezik ténylegesen elkezdeni a munkát, mikorra időzítik a befejezést és az energetikai indítást illetve a kereskedelmi üzemet.

A betekintésre tegnap a Miniszterelnökség irodaházában a „Kezelőpont biztonsági területén” nyílt lehetőség. Amint azt utána a frakcióvezető lapunknak elmondta, egyetlen érdemi kérdésére sem kapott választ. Egy olyan dokumentumot mutattak meg neki, amelynek a minősítését már sokszor megváltoztatták, és amely nem a jelenleg érvényes ütemezést tartalmazza, mivel a módosításokat Brüsszelben állítólag még nem hagyták jóvá. A papírokból az időzítésen túl az sem derült ki, hogy mit épít az orosz fél, pénzügyi információkat pedig egyáltalán nem tartalmazott az anyag. Szél Bernadett szerint ilyen körülmények között a titkosításnak semmi értelme: az üzleti titokra történő hivatkozás annak elfedésére szolgál, hogy az Orbán-kormány a Roszatom érdekeit védi a magyar adófizetők és a nyilvánosság érdekeivel szemben.

Szerző

Már nem hívószó a cégnév - A fiatal munkaerő máshova tette a prioritást

Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:00

 A versenyszférában jövőre 1,8 százalékos létszámbővülés várható, a munkaerő iránti kereslet viszont tovább erősödik.

A fiatalok számára a leendő munkahelyet illetően már nem hívószó egy cég neve: ez csak a 30. helyet foglalja el a munkahely-választás szempontjait felsoroló 36 pontos listán – derült ki a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén bemutatott, 13 ezer 16-26 éves fiatal munkahely-választási motivációit vizsgáló kutatásból.

  Ezt a generációt már nem érdekli, hogy hívják azt a céget, ahol dolgozni fog, sokkal inkább fontos számukra a munka és a magánélet összeegyeztetése – mutatott rá Bencze Róbert, a felmérést készítő PwC Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

A legfontosabb választási szempontként ugyanis a fiatalok a térben és időben rugalmas munkavégzés lehetőségét jelölték meg. A cégvezetőket ugyanakkor nehéz meggyőzni erről, mert nagy kihívás számukra a rugalmasan dolgozó munkatársak irányítása, motiválása – jegyezte meg Bencze.

Rugalmas munkarend esetén a munkáltató csak a munkaidő egy részéről dönthet – ez a törzsidő -, a fennmaradó részt a munkavállaló osztja be saját ritmusa szerint. 

Ennek lehetőségét egyre több munkahely kínálja fel, hiszen a technológia fejlődése révén az eredmények kerülnek fókuszba, így sok munka bárhonnan, bármilyen időbeosztással végezhető - mondja Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletág-vezetője. Vannak persze olyan szervezeti kultúrák, ahol a tradíciók erősebben érvényesülnek, vagy nincs megfelelő rendszer a távmunkához, de például az informatikai cégek egyre nyitottabbak a projekt alapú munkavégzésre – tette hozzá.

Kevésbé látszik előrelépés egy másik atipikus foglalkoztatási forma, a részmunkaidő terén, holott az jelentős mértékben segíthetné például a kisgyerekes nők munkaerőpiaci visszatérését. Jelenleg jóval kevesebb nő dolgozik, mint férfi: a KSH adatai szerint a 15-64 éves korosztályban a férfiak foglalkoztatási rátája 73 százalék, míg a nőké csupán 60. Tavaly ugyanakkor a magyar foglalkoztattak mindössze 4,8 százaléka dolgozott részmunkaidőben, ami Bulgária után a legalacsonyabb arány az unióban. Ráadásul ezek csak részben tényleges részmunkaidők: esetenként a cégek alacsonyabb óraszámra jelentik be munkavállalóikat, hogy papíron alacsonyabb bért fizethessenek nekik.

Nem kellenek a külföldiek?
A GVI adatai szerint a külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállalatok száma 2008 óta folyamatosan csökken, jelenleg csak minden ötödik cég alkalmaz külföldi dolgozókat. Komárom-Esztergom megyében ugyanakkor a cégek 59 százaléka szeretne jövőre külföldieket foglalkoztatni, Nógrádban pedig a 45 százalékuk. Budapesten és Hajdú-Biharban ugyanakkor csak minden tizedik cég számol ezzel a lehetőséggel, és Somogyban is csak a cégek 13 százaléka foglalkoztatna külföldieket. A Világgazdaság a napokban arról írt: szeptember végéig csupán 10 700 munkavállalási engedélyt adtak ki nem uniós országokból érkezőknek, holott az idei kvóta 59 ezer.

A részmunkaidős álláslehetőséget kínáló vállalatok száma ráadásul folyamatosan csökken – olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) rövidtávú munkaerő-piaci prognózisából, amelyhez 6832 cég vezetőjét kérdezték meg. Eszerint 2013-ban még a cégek több mint 71 százaléka foglalkoztatott részmunkaidőben alkalmazottakat, az idén viszont már csupán 63 százalékuk. Jövőre pedig még ennél is kevesebben tervezik ezt. Jellemző adat, hogy a gazdaságilag fejletlenebb megyékben magasabb a részmunkaidős foglalkoztatást tervező cégek aránya: Bács-Kiskun, Békés és Tolna megyében a cégek 80 százaléka foglalkoztatna részmunkaidőben munkavállalókat, Budapesten ugyanakkor csupán 43 százalék az arány.

A munkaerőhiány ugyanakkor nem mérséklődik: a GVI adatai szerint az idén októberben már a cégek 44 százaléka küzdött toborzási nehézségekkel. Az építőipar, az ipar, a turizmus és vendéglátás, valamint a szállítás területén működő vállalatok számára jelenti ez a legnagyobb kihívást: dupla olyan valószínűséggel találkoznak toborzási nehézséggel, mint a mezőgazdasági vállalatok. A munkaerő iránti kereslet erősödését jelzi az is, hogy 2017-ben 24 százalékponttal több cég bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, a jövő évre bővítést tervezők pedig 37 százalékpontos többségben vannak a létszám-leépítést tervezőkkel szemben.

A GVI becslése szerint egyébként a versenyszférában összességében 1,3 százalékponttal nőhet a foglalkoztatottak száma. Ezen belül az építőiparban csaknem öt, az iparvállalatoknál 1,6, a kereskedelemben fél százalékos bővülést, a gazdasági szolgáltatások területén ugyanakkor 1,9, a mezőgazdaságban pedig 3 százalékpontos csökkenést prognosztizálnak.

Új szabályok a szakképzésre, felnőttképzésre
Megszavazta tegnap az Országgyűlés a szakképzési és a felnőttképzési törvény újabb módosítását. A Nemzetgazdasági Minisztérium ettől azt várja, hogy bővülnek a duális szakképzés lehetőségei, szorosabbá válik az iskolák és a gazdaság kapcsolata, a munkaerőhiány kezeléséhez pedig új rugalmas képzési lehetőségek adnak muníciót a munkáltatók kezébe. Újdonság, hogy már a szakgimnázium 11-12. évfolyamán tanulók is köthetnek tanulószerződést, speciális képzést kapnak a velük foglalkozó gyakorló szakemberek, és megalakulhatnak az iskolák és a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsot jelentő ágazati készségtanácsok.



Szerző

Felmondott a Microsoft a kormányzati beszállítóknak

Felmondta a legnagyobb kormányzati beszállítók Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét a Microsoft Magyarország Kft., miután a cég kormányzati üzletágát korábban vezető Sagyibó Viktor miniszteri biztosként kapott állást Lázár János mellett a Miniszterelnökségen – írja a 24.hu. A szoftveróriás korábban belső nyomozást folytatott a korrupciógyanús ügyek kivizsgálására, amit komoly személyi változások követtek. Romániában tavaly hasonló esetek történtek, a szabálytalan szerződésekben kilenc egykori miniszter volt érintett.

Szerző
Témák
Microsoft