Előfizetés

Matolcsy György és Varga Mihály titkos pénzei

Nagy B. György
Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:01
SZÍVES” KÖZLÉS Tállai András államtitkár szerint 59 szervezet kapott miniszteri pénzt - Fotó: Molnár Ádám
Nem kérhet több százezer forintot, hanem ingyen kell kiadnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy milyen szervezeteket mennyivel támogatott a miniszteri keretből. A bíróság szerint saját maguk is hiteltelenítik állításaikat.

253 ezer 540 forintot követelt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azokért az adatokért, amelyeket Harangozó Tamás kért ki a tárcától. Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint viszont a méltányos díj ennél jóval kevesebb – leginkább nulla forint lenne. A bíróság első fokon Harangozónak adott igazat, azonban a „bérszámfejtési csetepaté” valószínűleg folytatódik: a tárca vélhetően fellebbez.

A szocialista honatya először írásbeli kérdésben tudakolta, hogy a miniszteri keretből 2010 és 2016 között milyen szervezeteket támogatott az NGM. A tárcát előbb Matolcsy György irányította, majd vezetését Varga Mihály vette át. Harangozó konkrét neveket és támogatási összegeket kért, azonban csak három „ökölszámot” kapott. Tállai András államtitkár "szíves" közlése szerint 59 szervezet kapott miniszteri pénzt: ebből 231,7 millió forinttal és majdnem 91 ezer 700 euróval (több mint 28 millió forint) a tárca turisztikai alapfeladatokat ellátó civileket segített, illetve 691,5 millió ment a keretből szak- és felnőttképzést menedzselő szervezeteknek. Amikor Harangozó újra a részletes bontásért folyamodott, Tállai jelezte, hogy nem hajlandó többet elárulni. Márpedig, amennyiben a képviselők írásbeli kérdésére nem érkezik érdemi válasz, akkor nincs semmilyen jogorvoslat – például bírósághoz sem lehet fordulni.

Épp ezért Harangozó közérdekű adatigényléssel próbálkozott és az NGM sem vitatta, hogy valóban közérdekű adat, amit az MSZP-s képviselő követel, de az irreális ár meghatározásával továbbra is nehezíteni próbálta a lista publikálását. A szocialista politikus ekkor már perre mehetett, azt kérve a bíróságtól, hogy csökkentse, vagy épp nullázza az összeget. A minisztérium saját utasítására hivatkozva közölte, hogy ha munkatársainak négy óránál többet kell dolgozniuk a közérdekű adatigénylés megválaszolásával, akkor azért pénzt kérnek.

Most a bíróság első fokon kimondta, hogy ez csöppet sem volt ildomos, hiszen az NGM elszámolás azzal kezdődött, hogy három órát számolt fel „döntéshozatalra”. A tárca álláspontja szerint két embernek fél-fél órát, illetve két másik vezetőnek egy-egy órát kellett tanakodnia azon, hogy kiadhatóak-e a kért információk, holott a bíróság szerint gondolkodni sem kellett: egyértelmű, hogy közérdekű adatokról van szó, amelyeket muszáj „közkinccsé tenni”.

Másrészt a bíróság az adatokat kigyűjtő és összesítő három tanú vallomásából úgy ítélte meg, nem bizonyítható, hogy ténylegesen mintegy hetven órát vett igénybe a feladat elvégzése. Ráadásul a tanúk közül az egyik hirtelen beismerte, hogy a 2012-2016 közötti adatok jól kereshető elektronikus formában is rendelkezésre álltak, csak a 2010-es és 2011-es miniszteri támogatásokat kellett papír alapú nyilvántartásból előkeresni. Az azonban a bíróság szerint nem verhető le a felperesen (az adatigénylő Harangozó Tamáson), hogy a tárca mindeddig nem volt képes digitalizálni adatbázisát.

Külön érdekességként a bíróság úgy találta, hogy voltaképpen két kormánytag lékelte meg az NGM érvelését. Az egyik Fazekas Sándor volt. A földművelésügyi tárca ugyanis kapásból – azaz még az első írásbeli kérdésre válaszolva, per nélkül – a szocialista politikus rendelkezésére bocsátotta, milyen szervezeteket mennyivel támogattak a miniszteri keretből, ráadásul úgy, hogy az ezt taglaló 146 oldalas dokumentumért egyetlen fillért sem kért. A másik kormánytag, aki végképp felmorzsolta az NGM állításainak hitelességét, épp maga Tállai András volt. Mégpedig azért, mert az államtitkár az összesített támogatási számokat elárulta. A bíróság úgy ítélte meg, tekintettel arra, hogy a tanúk szerint a döntéseket egyesével kellett kigyűjteni, ha az összesített kifizetés adott, akkor a minisztériumnak a részletek is rendelkezésére álltak, tehát egy korábban elvégzett munkáért akartak több százezer forintot kifizettetni az ellenzéki politikussal.

A kérdés - amit Harangozó Tamás is feltett - már csak az: mit titkol ilyen vehemensen a nemzetgazdasági tárca.

Már nem hívószó a cégnév - A fiatal munkaerő máshova tette a prioritást

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:00

 A versenyszférában jövőre 1,8 százalékos létszámbővülés várható, a munkaerő iránti kereslet viszont tovább erősödik.

A fiatalok számára a leendő munkahelyet illetően már nem hívószó egy cég neve: ez csak a 30. helyet foglalja el a munkahely-választás szempontjait felsoroló 36 pontos listán – derült ki a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén bemutatott, 13 ezer 16-26 éves fiatal munkahely-választási motivációit vizsgáló kutatásból.

  Ezt a generációt már nem érdekli, hogy hívják azt a céget, ahol dolgozni fog, sokkal inkább fontos számukra a munka és a magánélet összeegyeztetése – mutatott rá Bencze Róbert, a felmérést készítő PwC Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

A legfontosabb választási szempontként ugyanis a fiatalok a térben és időben rugalmas munkavégzés lehetőségét jelölték meg. A cégvezetőket ugyanakkor nehéz meggyőzni erről, mert nagy kihívás számukra a rugalmasan dolgozó munkatársak irányítása, motiválása – jegyezte meg Bencze.

Rugalmas munkarend esetén a munkáltató csak a munkaidő egy részéről dönthet – ez a törzsidő -, a fennmaradó részt a munkavállaló osztja be saját ritmusa szerint. 

Ennek lehetőségét egyre több munkahely kínálja fel, hiszen a technológia fejlődése révén az eredmények kerülnek fókuszba, így sok munka bárhonnan, bármilyen időbeosztással végezhető - mondja Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletág-vezetője. Vannak persze olyan szervezeti kultúrák, ahol a tradíciók erősebben érvényesülnek, vagy nincs megfelelő rendszer a távmunkához, de például az informatikai cégek egyre nyitottabbak a projekt alapú munkavégzésre – tette hozzá.

Kevésbé látszik előrelépés egy másik atipikus foglalkoztatási forma, a részmunkaidő terén, holott az jelentős mértékben segíthetné például a kisgyerekes nők munkaerőpiaci visszatérését. Jelenleg jóval kevesebb nő dolgozik, mint férfi: a KSH adatai szerint a 15-64 éves korosztályban a férfiak foglalkoztatási rátája 73 százalék, míg a nőké csupán 60. Tavaly ugyanakkor a magyar foglalkoztattak mindössze 4,8 százaléka dolgozott részmunkaidőben, ami Bulgária után a legalacsonyabb arány az unióban. Ráadásul ezek csak részben tényleges részmunkaidők: esetenként a cégek alacsonyabb óraszámra jelentik be munkavállalóikat, hogy papíron alacsonyabb bért fizethessenek nekik.

Nem kellenek a külföldiek?
A GVI adatai szerint a külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállalatok száma 2008 óta folyamatosan csökken, jelenleg csak minden ötödik cég alkalmaz külföldi dolgozókat. Komárom-Esztergom megyében ugyanakkor a cégek 59 százaléka szeretne jövőre külföldieket foglalkoztatni, Nógrádban pedig a 45 százalékuk. Budapesten és Hajdú-Biharban ugyanakkor csak minden tizedik cég számol ezzel a lehetőséggel, és Somogyban is csak a cégek 13 százaléka foglalkoztatna külföldieket. A Világgazdaság a napokban arról írt: szeptember végéig csupán 10 700 munkavállalási engedélyt adtak ki nem uniós országokból érkezőknek, holott az idei kvóta 59 ezer.

A részmunkaidős álláslehetőséget kínáló vállalatok száma ráadásul folyamatosan csökken – olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) rövidtávú munkaerő-piaci prognózisából, amelyhez 6832 cég vezetőjét kérdezték meg. Eszerint 2013-ban még a cégek több mint 71 százaléka foglalkoztatott részmunkaidőben alkalmazottakat, az idén viszont már csupán 63 százalékuk. Jövőre pedig még ennél is kevesebben tervezik ezt. Jellemző adat, hogy a gazdaságilag fejletlenebb megyékben magasabb a részmunkaidős foglalkoztatást tervező cégek aránya: Bács-Kiskun, Békés és Tolna megyében a cégek 80 százaléka foglalkoztatna részmunkaidőben munkavállalókat, Budapesten ugyanakkor csupán 43 százalék az arány.

A munkaerőhiány ugyanakkor nem mérséklődik: a GVI adatai szerint az idén októberben már a cégek 44 százaléka küzdött toborzási nehézségekkel. Az építőipar, az ipar, a turizmus és vendéglátás, valamint a szállítás területén működő vállalatok számára jelenti ez a legnagyobb kihívást: dupla olyan valószínűséggel találkoznak toborzási nehézséggel, mint a mezőgazdasági vállalatok. A munkaerő iránti kereslet erősödését jelzi az is, hogy 2017-ben 24 százalékponttal több cég bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, a jövő évre bővítést tervezők pedig 37 százalékpontos többségben vannak a létszám-leépítést tervezőkkel szemben.

A GVI becslése szerint egyébként a versenyszférában összességében 1,3 százalékponttal nőhet a foglalkoztatottak száma. Ezen belül az építőiparban csaknem öt, az iparvállalatoknál 1,6, a kereskedelemben fél százalékos bővülést, a gazdasági szolgáltatások területén ugyanakkor 1,9, a mezőgazdaságban pedig 3 százalékpontos csökkenést prognosztizálnak.

Új szabályok a szakképzésre, felnőttképzésre
Megszavazta tegnap az Országgyűlés a szakképzési és a felnőttképzési törvény újabb módosítását. A Nemzetgazdasági Minisztérium ettől azt várja, hogy bővülnek a duális szakképzés lehetőségei, szorosabbá válik az iskolák és a gazdaság kapcsolata, a munkaerőhiány kezeléséhez pedig új rugalmas képzési lehetőségek adnak muníciót a munkáltatók kezébe. Újdonság, hogy már a szakgimnázium 11-12. évfolyamán tanulók is köthetnek tanulószerződést, speciális képzést kapnak a velük foglalkozó gyakorló szakemberek, és megalakulhatnak az iskolák és a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsot jelentő ágazati készségtanácsok.



Már nem hívószó a cégnév - A fiatal munkaerő máshova tette a prioritást

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.12.13. 06:00

 A versenyszférában jövőre 1,8 százalékos létszámbővülés várható, a munkaerő iránti kereslet viszont tovább erősödik.

A fiatalok számára a leendő munkahelyet illetően már nem hívószó egy cég neve: ez csak a 30. helyet foglalja el a munkahely-választás szempontjait felsoroló 36 pontos listán – derült ki a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén bemutatott, 13 ezer 16-26 éves fiatal munkahely-választási motivációit vizsgáló kutatásból.

  Ezt a generációt már nem érdekli, hogy hívják azt a céget, ahol dolgozni fog, sokkal inkább fontos számukra a munka és a magánélet összeegyeztetése – mutatott rá Bencze Róbert, a felmérést készítő PwC Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

A legfontosabb választási szempontként ugyanis a fiatalok a térben és időben rugalmas munkavégzés lehetőségét jelölték meg. A cégvezetőket ugyanakkor nehéz meggyőzni erről, mert nagy kihívás számukra a rugalmasan dolgozó munkatársak irányítása, motiválása – jegyezte meg Bencze.

Rugalmas munkarend esetén a munkáltató csak a munkaidő egy részéről dönthet – ez a törzsidő -, a fennmaradó részt a munkavállaló osztja be saját ritmusa szerint. 

Ennek lehetőségét egyre több munkahely kínálja fel, hiszen a technológia fejlődése révén az eredmények kerülnek fókuszba, így sok munka bárhonnan, bármilyen időbeosztással végezhető - mondja Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletág-vezetője. Vannak persze olyan szervezeti kultúrák, ahol a tradíciók erősebben érvényesülnek, vagy nincs megfelelő rendszer a távmunkához, de például az informatikai cégek egyre nyitottabbak a projekt alapú munkavégzésre – tette hozzá.

Kevésbé látszik előrelépés egy másik atipikus foglalkoztatási forma, a részmunkaidő terén, holott az jelentős mértékben segíthetné például a kisgyerekes nők munkaerőpiaci visszatérését. Jelenleg jóval kevesebb nő dolgozik, mint férfi: a KSH adatai szerint a 15-64 éves korosztályban a férfiak foglalkoztatási rátája 73 százalék, míg a nőké csupán 60. Tavaly ugyanakkor a magyar foglalkoztattak mindössze 4,8 százaléka dolgozott részmunkaidőben, ami Bulgária után a legalacsonyabb arány az unióban. Ráadásul ezek csak részben tényleges részmunkaidők: esetenként a cégek alacsonyabb óraszámra jelentik be munkavállalóikat, hogy papíron alacsonyabb bért fizethessenek nekik.

Nem kellenek a külföldiek?
A GVI adatai szerint a külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállalatok száma 2008 óta folyamatosan csökken, jelenleg csak minden ötödik cég alkalmaz külföldi dolgozókat. Komárom-Esztergom megyében ugyanakkor a cégek 59 százaléka szeretne jövőre külföldieket foglalkoztatni, Nógrádban pedig a 45 százalékuk. Budapesten és Hajdú-Biharban ugyanakkor csak minden tizedik cég számol ezzel a lehetőséggel, és Somogyban is csak a cégek 13 százaléka foglalkoztatna külföldieket. A Világgazdaság a napokban arról írt: szeptember végéig csupán 10 700 munkavállalási engedélyt adtak ki nem uniós országokból érkezőknek, holott az idei kvóta 59 ezer.

A részmunkaidős álláslehetőséget kínáló vállalatok száma ráadásul folyamatosan csökken – olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) rövidtávú munkaerő-piaci prognózisából, amelyhez 6832 cég vezetőjét kérdezték meg. Eszerint 2013-ban még a cégek több mint 71 százaléka foglalkoztatott részmunkaidőben alkalmazottakat, az idén viszont már csupán 63 százalékuk. Jövőre pedig még ennél is kevesebben tervezik ezt. Jellemző adat, hogy a gazdaságilag fejletlenebb megyékben magasabb a részmunkaidős foglalkoztatást tervező cégek aránya: Bács-Kiskun, Békés és Tolna megyében a cégek 80 százaléka foglalkoztatna részmunkaidőben munkavállalókat, Budapesten ugyanakkor csupán 43 százalék az arány.

A munkaerőhiány ugyanakkor nem mérséklődik: a GVI adatai szerint az idén októberben már a cégek 44 százaléka küzdött toborzási nehézségekkel. Az építőipar, az ipar, a turizmus és vendéglátás, valamint a szállítás területén működő vállalatok számára jelenti ez a legnagyobb kihívást: dupla olyan valószínűséggel találkoznak toborzási nehézséggel, mint a mezőgazdasági vállalatok. A munkaerő iránti kereslet erősödését jelzi az is, hogy 2017-ben 24 százalékponttal több cég bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, a jövő évre bővítést tervezők pedig 37 százalékpontos többségben vannak a létszám-leépítést tervezőkkel szemben.

A GVI becslése szerint egyébként a versenyszférában összességében 1,3 százalékponttal nőhet a foglalkoztatottak száma. Ezen belül az építőiparban csaknem öt, az iparvállalatoknál 1,6, a kereskedelemben fél százalékos bővülést, a gazdasági szolgáltatások területén ugyanakkor 1,9, a mezőgazdaságban pedig 3 százalékpontos csökkenést prognosztizálnak.

Új szabályok a szakképzésre, felnőttképzésre
Megszavazta tegnap az Országgyűlés a szakképzési és a felnőttképzési törvény újabb módosítását. A Nemzetgazdasági Minisztérium ettől azt várja, hogy bővülnek a duális szakképzés lehetőségei, szorosabbá válik az iskolák és a gazdaság kapcsolata, a munkaerőhiány kezeléséhez pedig új rugalmas képzési lehetőségek adnak muníciót a munkáltatók kezébe. Újdonság, hogy már a szakgimnázium 11-12. évfolyamán tanulók is köthetnek tanulószerződést, speciális képzést kapnak a velük foglalkozó gyakorló szakemberek, és megalakulhatnak az iskolák és a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsot jelentő ágazati készségtanácsok.