A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTMN) kategória megszüntetésének szándéka olvasható ki szakértők szerint abból a tájékoztató levélből, amit az Oktatási Hivatal küldött ki az iskoláknak az elmúlt hetekben. A lapunk által is megismert, 16 oldalas dokumentum a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült, jövő szeptemberben életbe lépő módosításáról ad tájékoztatást. A törvény értelmében 2018. szeptember 1-jétől (felmenő rendszerben) megszűnik a BTMN-es tanulók esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés és a szöveges értékelés lehetősége.
A törvény mostani szövege szerint az igazgató a szakértői bizottság véleménye alapján adhat felmentést a tanulónak a minősítés alól, a módosítás szerint azonban a "tanuló" helyére a "sajátos nevelési igényű tanuló" kerül, tehát csak az SNI-s gyerekek részesülhetnek az engedményben. Azok a BTMN-es tanulók, akik 2018. augusztus 31-ig megkapják a besorolást, középfokú iskolai tanulmányaik végéig élhetnek vele, de szeptembertől új mentesítés már nem adható. A tájékoztató értelmében a jövőben fogyatékosnak minősülhetnek azok az SNI-s gyerekek is, akik például diszlexiával vagy más "diszes" zavarral küszködnek, de azok is, akik 2018. szeptembere előtt BTMN-es besorolást is kaphattak volna.
Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint a szövegből kiolvasható a BTMN kategória megszüntetésének terve, hiszen annak egyetlen funkciója, vagyis az oda sorolt gyerekek felmentése, megszűnik. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója lapunknak azt is elmondta, a BTMN kivezetése szakmailag támogatható lenne, ám nem úgy, ahogy most történik.
- Ha a BTMN megszűnik, akkor a gyerekek visszakerülnek az SNI - vagyis sokak által "fogyatékosnak" kikiáltott kategóriába. Ettől a szülők félnek, mert a között kell választaniuk, hogy a gyermekük szenved és bukdácsol, vagy fogyatékosnak minősítik. Elfogadhatatlan mindkettő - fogalmazott Gyarmathy.
- A BTMN kategória megszüntetése alapos előkészítést igényelne, ami nem történt meg. Elfogadhatatlan, hogy az első lépés a könnyítési lehetőségek csökkentése legyen - erről már Turcsik Katalin beszélt lapunknak. A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályának elnöke szerint sok iskolában nem tudják megfelelően biztosítani ezeknek a gyerekeknek a fejlesztését, sőt olyan körülmények jellemzőek, amelyek inkább növelik a diákok hátrányait - tette hozzá. A szakember szerint sok BTMN-es tanuló számára az osztályzás alóli felmentés tette lehetővé, hogy eljusson az érettségiig, s ezáltal kinyíljon számára az út egy szakma felé.
Gyarmathy Éva úgy értékeli a módosítást, hogy csak akkor lehetne bármin is változtatni, ha az iskolákat előbb felkészítenék a sokféle gyermek tanítására. - Amíg ez nem történik meg, addig moratóriumot kellene hirdetni, és nem a gyerekeken leverni az elhibázott oktatásirányítás és pedagógusképzés következményeit - tett hozzá a szakember.
