Fogyatékos-e, aki csak bukdácsol?

Publikálás dátuma
2017.12.13 06:04
TÖRVÉNY A „tanuló” helyére a „sajátos nevelési igényű tanuló” kerül - Fotó: Shutterstock
Fotó: /
A tanulási zavaros gyerekek jövőre csak akkor kaphatnak segítséget, ha fogyatékosnak minősítik őket. 

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség (BTMN) kategória megszüntetésének szándéka olvasható ki szakértők szerint abból a tájékoztató levélből, amit az Oktatási Hivatal küldött ki az iskoláknak az elmúlt hetekben. A lapunk által is megismert, 16 oldalas dokumentum a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült, jövő szeptemberben életbe lépő módosításáról ad tájékoztatást. A törvény értelmében 2018. szeptember 1-jétől (felmenő rendszerben) megszűnik a BTMN-es tanulók esetében az értékelés és minősítés alóli mentesítés és a szöveges értékelés lehetősége.

A törvény mostani szövege szerint az igazgató a szakértői bizottság véleménye alapján adhat felmentést a tanulónak a minősítés alól, a módosítás szerint azonban a "tanuló" helyére a "sajátos nevelési igényű tanuló" kerül, tehát csak az SNI-s gyerekek részesülhetnek az engedményben. Azok a BTMN-es tanulók, akik 2018. augusztus 31-ig megkapják a besorolást, középfokú iskolai tanulmányaik végéig élhetnek vele, de szeptembertől új mentesítés már nem adható. A tájékoztató értelmében a jövőben fogyatékosnak minősülhetnek azok az SNI-s gyerekek is, akik például diszlexiával vagy más "diszes" zavarral küszködnek, de azok is, akik 2018. szeptembere előtt BTMN-es besorolást is kaphattak volna.

Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus szerint a szövegből kiolvasható a BTMN kategória megszüntetésének terve, hiszen annak egyetlen funkciója, vagyis az oda sorolt gyerekek felmentése, megszűnik. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója lapunknak azt is elmondta, a BTMN kivezetése szakmailag támogatható lenne, ám nem úgy, ahogy most történik.

- Ha a BTMN megszűnik, akkor a gyerekek visszakerülnek az SNI - vagyis sokak által "fogyatékosnak" kikiáltott kategóriába. Ettől a szülők félnek, mert a között kell választaniuk, hogy a gyermekük szenved és bukdácsol, vagy fogyatékosnak minősítik. Elfogadhatatlan mindkettő - fogalmazott Gyarmathy.

- A BTMN kategória megszüntetése alapos előkészítést igényelne, ami nem történt meg. Elfogadhatatlan, hogy az első lépés a könnyítési lehetőségek csökkentése legyen - erről már Turcsik Katalin beszélt lapunknak. A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályának elnöke szerint sok iskolában nem tudják megfelelően biztosítani ezeknek a gyerekeknek a fejlesztését, sőt olyan körülmények jellemzőek, amelyek inkább növelik a diákok hátrányait - tette hozzá. A szakember szerint sok BTMN-es tanuló számára az osztályzás alóli felmentés tette lehetővé, hogy eljusson az érettségiig, s ezáltal kinyíljon számára az út egy szakma felé.

Gyarmathy Éva úgy értékeli a módosítást, hogy csak akkor lehetne bármin is változtatni, ha az iskolákat előbb felkészítenék a sokféle gyermek tanítására. - Amíg ez nem történik meg, addig moratóriumot kellene hirdetni, és nem a gyerekeken leverni az elhibázott oktatásirányítás és pedagógusképzés következményeit - tett hozzá a szakember.

Szerző
2017.12.13 06:04

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10