A 460 fős parlamentben 243 képviselő szavazott a Morawiecki vezette kormányra. 25-en nem voltak jelen, 192-en nemmel szavaztak, senki sem tartózkodott. A konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) a szejmben a kormány jóváhagyásához szükséges abszolút többséget biztosító 237 mandátummal rendelkezik.
Ryszard Terlecki, a PiS soraiból megválasztott alsóházi alelnök megerősítette a korábbi bejelentéseket, miszerint a Morawiecki vezette kabinet összetétele januárban megváltozik, és a gazdaság fejlesztésére összpontosul.
A fő ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform frakcióvezetője, Slawomir Neumann viszont leszögezte: "nem dől be a látszólagos új nyitásnak", Morawiecki "európaiságának vagy liberalizmusának", hiszen az új kormányfő a PiS elnökével, Jaroslaw Kaczynskivel együtt már két év óta "alattomos diktatúrát" vezet be.
Tekintélyelvűséggel vádolta a kormánypártot a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, az ellenzéki jobboldali Kukiz' 15 vezetője is, kifogásolva többek között, hogy a PiS a választási törvény módosításával önkormányzati szinten a Kukiz' 15 által kulcsfontosságúnak tekintett egyéni választókerületek megszüntetésére készül.
A liberális Modern (Nowoczesna) elnöke, Katarzyna Lubnauer "általánosnak és zavarosnak" minősítette a kormányfői programbeszédet, úgy találva: Morawieckinek nincs Lengyelország-víziója.
A Lengyel Parasztpárt elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz szerint az új kormány nem szolgálja a nemzeti egységet, Morawiecki személyében a kormánypárt "álarcot ölt", mely "elfedné, hogy beteg a gyűlölettől".
Morawiecki képviselői kérdésekre válaszolva részletezte a programbeszédben felrajzolt gazdaságpolitikai koncepcióját. Kitért a lengyelországi politikai vita élességére, azzal összefüggésben is, hogy előző éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották a kormányfői hivatal államtitkára, Beata Kempa vidéki képviselői irodáját. Morawiecki a kedélyek csillapítására szólított fel, aláhúzva: szeretné, hogy kormánya "az összes lengyelé" legyen.
Közvetlenül a bizalmi szavazás előtt az összes képviselő egyperces csenddel tisztelgett az 1981-es lengyelországi hadiállapot áldozatainak emléke előtt. A hadiállapot bevezetésének 36. évfordulója szerdára esik.
Az alsóházi vitával egy időben a szenátus az ellenzék és az Európai Bizottság által bírált bírósági törvényekről tárgyalt. A jogszabályok ellen több száz ember tüntetett a parlament előtt. Egy rendőr megsérült, amikor a tiltakozók ránehezedtek a parlament előtt álló védőkorlátra.
