Előfizetés

Folytatódik régiós leszakadásunk

Hiába a bruttó hazai termék lendületes növekedése, ez is kevés még a régiós felzárkózáshoz is.

Idén 3,9 százalékos, jövőre 4 százalékos GDP-növekedést, 2017-re 2,3 százalékos, 2018-ra 2,5 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet. Ez ugyan jobb az uniós átlagnál, de a régióban így is csak a középmezőnyében foglalunk helyet, jócskán lemaradva Lengyelország, Románia, illetve Szlovákia mögött – jegyezte meg Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen szervezett tegnapi sajtótájékoztatóján. A gazdaságkutató hozzátette: a 2000-es évek közepétől kezdődő leszakadásunk 2010 óta is tart és ez a tendencia folytatódik.

A beruházások a tavalyi 15 százalékos visszaesését követően idén akár 20 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek. A vállalati és az állami beruházások egyaránt nőnek. A magánberuházások esetében viszont nagyon nagyok az ingadozások. A jó számok mögött főként a túlzott az egyedi nagyberuházások állnak.

A Kopint-Tárki előrejelzése szerint az export 2017-ben 6,5 százalékkal nő, ami 0,3 százalékponttal kevesebb a korábban számítottnál. Az import viszont gyorsuló ütemben növekedhet idén, és elérheti 9,5 százalékot. A nettó reálkeresetek 10-12 százalékkal emelkednek, részben a gazdasági növekedés, részben a munkaerőhiány miatt.

A magánfogyasztás ezzel együtt is 4 százalékkal bővül, s ez jövőre nagyobb arányú lehet, felfelé húzva a növekedést. Emellett a szolgáltatások és az építőipar is lendületbe jött. A gazdaságkutató szerint az infláció legföljebb 2,3-2,4 százalék lehet és jövőre sem várható vágtató pénzromlás.

A munkanélküliség az intézet jelentése szerint 4,2 százalékra csökken év végére a tavalyi év végi 5,1 százalékról. A foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 milliót, miközben a közfoglalkoztatottak létszáma 50-60 ezerrel csökken.

Jelentősen emelkedhetnek az állami kamatkiadások. Az uniós projektek előrehozott kifizetése, illetve az ehhez szükséges hitelfelvétel miatt a költségvetés a beárazott 900 milliárd forint helyett 1000 milliárd forintos kamatteherrel számolhat. Ezzel együtt is a GDP-hez mért államháztartási hiány idén 2,4 százalék alatt maradhat, ha csak a kormány hirtelenjében nem kezd el százmilliárdokat költeni különböző célokra.

A jónak mondható magyar növekedést nagy mértékben segítette a világgazdaság jelentős javulása – mondta Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. Idén a globális növekedés 3,6 százalék lehet, és jövőre is hasonló, sőt kissé magasabb ütem várható - a lefejlettebb országokat tömörítő OECD becslése szerint. Az euróövezet országainak a gazdasága idén 2,4 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal növekedhet. A tizenhárom új tagország adata némileg meghaladja a 4 százalékot 2017-ben, 2018-ban pedig 3,5 százalék körül alakul.

Ez az év nem a munkaadók éve volt: a munkaerőhiány, a magas fluktuáció és a béremelkedések komoly fejtörést okoznak a vállalatoknak - mondta Ottó Csaba, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottsága képviseletében. A kékgalléros, fizikai munkát végző dolgozókból a munkaerő-közvetítő partnereinél 3-10 százalékos a hiány. A Budapesten és Észak-Dunántúlon főként autóipari és elektronikai területen tevékenykedő munkaerő kölcsönző cég, a Man at Work Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a kiközvetített dolgozók 70 százaléka két hónapon belül már nem dolgozik az adott vállalatnál. Ez kihat a minőségre és tönkreteheti a vállalakozásokat. A Népszava kérdésére válaszolva hozzátette, Ukrajnából magasan kvalifikált emberek, tanárok, mérnökök jönnek az ukrán bérek 2,5-szöröséért betanított munkásnak Magyarországra.

Horváth Aladár nem akart faji politikát

Cz. G.
Publikálás dátuma
2017.12.14. 06:07

Intézményeinket megszüntették vagy államosították. A nemzeti kommunisták beültették a hatalomba Farkas Flóriánt és a hozzá hasonlókat. Nincs képviseletünk, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom beépült az állami korporatív struktúrájába, korrupt és rasszista politikájában legitimálja a kormányt, részt vesz a mutyiban – fakadt ki könyvének bemutatóján Horváth Aladár.

A szerző több roma szervezetet alapított és vezetett, a rendszerváltás után alakult demokratikus parlamentben az SZDSZ színeiben parlamenti képviselő volt. Az Indulás című könyvnek – ahogyan Iványi Gábor lelkész mondta a Wesley János Lelkészképző Főiskolán tartott bemutatón – nincs igazi műfaja. Egyszerre személyes visszaemlékezés, politikai memoár és dokumentumgyűjtemény, amely iratokon kívül parlamenti beszédeket, tüntetésen és rendezvényeken elhangzott felszólalásokat is tartalmaz.

A roma polgárjogi mozgalom születése 1989-re, a miskolci gettóellenes bizottság megalakulására tehető. Horváth Aladár ekkor vált országosan ismertté. A könyv részletesen tárgyalja, hogy később, parlamenti képviselősége idején, milyen viták és küzdelmek folytak cigányügyben – akár az Országgyűlésben, akár a roma közéletben.

A legtöbb támadás a cigányoktól ért – állapítja meg Horváth Aladár a kötetben, cáfolva azt a vélekedést, hogy a „romák mindig összetartanak”. Az SZDSZ-szel 1993 körül romlott meg a viszonya, amikor nem szavazta meg a kisebbségi törvényt és antirasszista tüntetést szervezett Egerben. Az SZDSZ-ben erősödni kezdett az a vélemény, hogy Horváth Aladár túl radikális.

Pedig ő kifejezetten mérsékelt roma politikusnak tartja magát. A bemutatón hangsúlyozta, hogy soha nem buzdított semmiféle erőszakra, soha nem akart faji politikát vinni.

A most megjelent első kötetet több rész követi majd. Horváth Aladár úgy tervezi, hogy a másodikban a magyarországi roma jogvédelem – a kilencvenes évek közepétől 2007-2008-ig tartó – fénykorát dolgozza fel.

Horváth Aladár nem akart faji politikát

Cz. G.
Publikálás dátuma
2017.12.14. 06:07

Intézményeinket megszüntették vagy államosították. A nemzeti kommunisták beültették a hatalomba Farkas Flóriánt és a hozzá hasonlókat. Nincs képviseletünk, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom beépült az állami korporatív struktúrájába, korrupt és rasszista politikájában legitimálja a kormányt, részt vesz a mutyiban – fakadt ki könyvének bemutatóján Horváth Aladár.

A szerző több roma szervezetet alapított és vezetett, a rendszerváltás után alakult demokratikus parlamentben az SZDSZ színeiben parlamenti képviselő volt. Az Indulás című könyvnek – ahogyan Iványi Gábor lelkész mondta a Wesley János Lelkészképző Főiskolán tartott bemutatón – nincs igazi műfaja. Egyszerre személyes visszaemlékezés, politikai memoár és dokumentumgyűjtemény, amely iratokon kívül parlamenti beszédeket, tüntetésen és rendezvényeken elhangzott felszólalásokat is tartalmaz.

A roma polgárjogi mozgalom születése 1989-re, a miskolci gettóellenes bizottság megalakulására tehető. Horváth Aladár ekkor vált országosan ismertté. A könyv részletesen tárgyalja, hogy később, parlamenti képviselősége idején, milyen viták és küzdelmek folytak cigányügyben – akár az Országgyűlésben, akár a roma közéletben.

A legtöbb támadás a cigányoktól ért – állapítja meg Horváth Aladár a kötetben, cáfolva azt a vélekedést, hogy a „romák mindig összetartanak”. Az SZDSZ-szel 1993 körül romlott meg a viszonya, amikor nem szavazta meg a kisebbségi törvényt és antirasszista tüntetést szervezett Egerben. Az SZDSZ-ben erősödni kezdett az a vélemény, hogy Horváth Aladár túl radikális.

Pedig ő kifejezetten mérsékelt roma politikusnak tartja magát. A bemutatón hangsúlyozta, hogy soha nem buzdított semmiféle erőszakra, soha nem akart faji politikát vinni.

A most megjelent első kötetet több rész követi majd. Horváth Aladár úgy tervezi, hogy a másodikban a magyarországi roma jogvédelem – a kilencvenes évek közepétől 2007-2008-ig tartó – fénykorát dolgozza fel.