Putyin-show Moszkvában

Publikálás dátuma
2017.12.14. 17:13
FOTÓ: RAMIL SITDIKOV /SPUTNIK/AFP
Győztes hadvezéri pózban állt ki a világ minden tájáról összesereglett újságírók elé az orosz elnök, szokásos évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az érdeklődés évről-évre nő.

Rekordot döntött az érdeklődés Vlagyimir Putyin évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján a moszkvai nemzetközi kereskedelmi központban. A 13. alkalommal megrendezett moszkvai elnöki show-ra az 1640 újságíró akkreditáltatta magát. Az újságírók zöme orosz, de a világ minden nagy hírügynöksége, nagyobb tévéje, rádiója és újságja küld képviselőt minden évben. (Tavaly még 1350 riporter vett részt, már az is rekordnak számított.)

Az idei rendezvény különlegességét az adta, hogy már-már a jövő március 18-án (a Krím-félsziget elcsatolásának 4. évfordulóján) sorra kerülő elnökválasztás kampányához tartozik, illetve hogy két elnökjelölt is részt vett, de egyik a sajtómunkások soraiban. Kszenyija Szobcsak tévés celeb, aki egyéni jelöltként indul – teljesen esélytelenül - az elnökválasztáson, akárcsak a korábbi években, most is a Dozsgy tévé színeiben vett részt a sajtótájékoztatón.

Az eseményt, amely ezúttal 3 óra 40 percen át tartott, a nagyobb orosz tévék, valamint az orosz propagandagépezet legfontosabb nemzetközi pillére, a Russia Today is élőben közvetítette. Putyin minden évben vállalja a maratoni élő show-t, amely nyilván nemzetközi imázsát erősíti. Az eddigi leghosszabb évértékelő sajtótájékoztatója 2008-ban volt, amikoris 4 óra 40 percen át tartott, a legrövidebb, a 2001-ben megrendezett első is 1 óra 33 perces volt.

A témák tekintetében nem történt meglepetés, amint az várható volt az orosz elnökválasztás, a belpolitikai-gazdasági kérdések mellett a szíriai és az ukrán helyzet, valamint az orosz-amerikai viszony dominált. De terítékre került Észak-Korea, Afganisztán, a kurd függetlenségi referendum és a téli olimpiáról nemzeti színekben eltiltott orosz sportolók ügye is.

Putyin, aki mindig is tudta, hogy lehet a világsajtó címlapjaira kerülni, ezen a sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem pártja, az Egységes Oroszország színeiben, hanem független jelöltként indul az elnökválasztáson, de számít egyes pártok és szervezetek támogatására. Azt is hangzatosan kimagyarázta, hogy miért is nincs tényleges kihívója. Miután félig-meddig viccesen - vagy legalábbis annak szántan - elmondta, hogy nem az ő dolga saját erős ellenzékét és kihívóját megteremteni, a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi eredményeivel magyarázta a helyzetet. Hozzátette, hogy ő maga is egyébként kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik, amelynek része lenne egy versenyképes ellenzék. (Arról nyilván nem beszélt, hogy Oroszországban gyakorlatilag minden ellenzéki kezdeményezést már csírájában elfojt az idegenügynök-törvény. ) Egyetlen potenciális kihívóját, a felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott, ezért az indulástól eltiltott Alekszej Navalnijt az Ukrajnában eljárás alá vont grúz exelnökhöz, Miheil Szaakasvilihez hasonlította, akiről azt állította, hogy mind a grúz, mind az ukrán népet „szembeköpte”.

Ukrajna kapcsán is a szokásos érveket sorolta, állítva, miszerint szó sincs orosz agresszióról, a Donbászon helyi milíciák harcolnak, akik nélkül az ukrán nacionalista zászlóaljak „Srebrenicát” csináltak volna a térségből. Azt állította, hogy az ukrán kormányzat nem hajlandó végrehajtani a minszki kötelezettségvállalásokat. Mindezek mellett Putyin tett egy eléggé kétértelmű megjegyzést is, miszerint az orosz és az ukrán történelmileg nézve tulajdonképpen egy és ugyanazon nemzet.

A nemzetközi kérdések megválaszolásában nagyon diplomatikusan járt el az orosz elnök – akár a hidegháborússá vált orosz-amerikai viszony, akár a kurd, észak-koreai vagy szíriai helyzetről faggatták. A doppingbotrány kapcsán elismerte, hogy a történtekért Oroszország is felelős, "mivel kimutatták a doppingellenes szabályok megsértésének reális eseteit”, de azt is hangsúlyozta, hogy a történteket politikai szándékkal fújták fel az orosz elnökválasztás küszöbén.

Miért lett független Putyin?
Az orosz elnök támogatottsága a Krím elcsatolása óta tartósan 80 százalék fölött mozog, miközben a kormánypárt nem tudja megszólítani a választókat. A szeptemberi helyhatósági választáson Moszkvában például 15 százalékos volt a részvételi arány.
A Levada Intézet szerdán bemutatott mérése szerint ha most lennének a választások, Putyin a voksok 75 százalékát szerezné meg. A celeb műsorvezető Kszenyija Szobcsak 1 százalékra számíthat. A biztosan voksolni kívánók aránya 28 százalék.

Szerző

Merkel: a "szelektív szolidaritás" nem működik

Publikálás dátuma
2017.12.14. 16:45
Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP

Magyarország és a másik három visegrádi ország 9-9 millió euróval járulnak hozzá a líbiai tengeri és szárazföldi határok hatékonyabb ellenőrzését támogató uniós projekthez, amit Olaszország irányít az Európai Bizottság közreműködésével. A felajánlásról a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák miniszterelnök a csütörtök délután kezdődött EU-csúcs előtt tájékoztatta Paolo Gentiloni olasz kormányfőt és Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt. Gentiloni megköszönte a hozzájárulást, de hozzátette: a migránsok kötelező EU-n belüli áthelyezése minimális elvárás az európai uniós tagállamoktól.
Az úgynevezett kvótarendszerről már az állam- és kormányfői találkozó előtt megkezdődött a nyilatkozatháború, amit Donald Tusk robbantott ki azzal, hogy megosztónak és hatástalannak nevezte a kötelező betelepítési rendszert.

A csúcsra érkezve több vezető is bírálta újságíróknak a kormányközi testület elnökének az álláspontját, aki honfitársától, Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfőtől ritkán hallható dicséretet kapott. Angela Merkel német kancellár szokásához híven óvatosan fogalmazott: szép dolog a szolidaritás, de az nem lehet szelektív, és nem korlátozódhat csak a külső határok védelmére, mondta. Christian Kern ügyvezető osztrák kancellár azt fejtegette, hogy az nem megy, hogy valaki 35 millió euróval kivásárolja magát egy uniós döntés hatálya alól.

A csúcs résztvevői a vacsora alatt egymásnak is kifejtették nézeteiket a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló jogszabályi javaslatról. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke felszólalásában azt javasolta a vezetőknek, ne ragaszkodjanak mindenáron az egyhangú döntéshez.

Délutáni ülésükön a vezetők üdvözölték, hogy 25 tagország — köztük Magyarország — szorosabb védelmi együttműködésre szánta el magát.

Frissítve: 2017.12.14. 20:16

Felzaklatta a net világát a síró kisfiú videója - "Miért jó az embereknek, hogy ok nélkül bántanak?"

Publikálás dátuma
2017.12.14. 16:23

Egy Tenessy állambeli édesanya próbálja felrázni a kampányszerű érzelmi fellángolásokat kivéve döbbenetesen közömbös társadalmat (társadalmakat ) egy olyan jelenséggel szemben, ami hosszú hosszú évtizedek óta keseríti meg gyerekek életét szerte a világban. Ez pedig az iskolai zaklatás, a gyengék kipécézése, a vadhordai attitűd burjánzása a frusztrált gyerekközösségekben. Hogy nem könnyű ez ellen tenni valamit? Hogy nem könnyű ezt orvosolni?  De mi lehet fontosabb, mint ami a gyerekeinkkel történik? 

A videót, amit az édesanya töltött fel a Facebookra egy poszt keretében, eddig 22 millióan nézték meg, és a legnagyobb sztárok állnak ki a fiú mellett.  Kimberley Jones kisfia, Keaton sírva beszél arról, hogy középiskolás osztálytársai kiközösítik és bántják. A kisfiú arról kérdezi édesanyját, miért bántják őt az iskolában, mi a lényege, miért okoz örömet nekik, hogy ártatlan emberekkel szemben gonoszkodhatnak? 

A gyerek elmeséli, hogy mi is történt vele pontosan. Kinevették, hogy milyen hangja van, azt mondták, hogy neki nincs egy barátja se, aztán a menzán még tejjel is leöntötték és sonkát dobáltak a ruhájára. És senki sem védte meg.

A felvétel láttán jött a szokásos felbuzdulás, ahogy az Euronews írja, létrehoztak egy pénzadományozó alapot, amelyre eddig 29 ezer dollárt adtak össze Keaton jövőbeli tanulmányaira.

És mi lesz a többi gyerekkel? 

Szerző