Az Amnesty International, közismert emberi jogi civil szervezet, a lehető legnagyobb médianyilvánosságban tette közzé, hogy nem állhat a Momentum, mint párt, népszavazási kezdeményezése mögé a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény eltörlése érdekében, mert – bár egyetértenek azzal, hogy a törvény aljas, megbélyegző, cinikus, káros a civil szektorra nézve -, de közhasznú szervezetként nem folytathatnak egy párthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet.
Nem tudom, hogy miért tartotta szükségesnek az Amnesty a nem-cselekvésük (hallgatásuk, passzivitásuk) szándékát és indokait a legszélesebb nyilvánosság elé tárni. Szívből remélem, hogy csupán egy túldimenzionált nonprofitjogi szakmai tévedésről van szó. Egy olyan hibáról, amelynek a nyilvánosság előtt történő hangsúlyozása sajnos nagyon is hajaz arra az autokráciákban szokásos érvelésre, miszerint a "politikai tevékenység" veszélyes, ártalmas és kártékony magatartásokat foglal magába, ezért csak különleges szervezetek (leginkább a hatalmon lévő politikai pártok) számára megengedhető korlátlanul, mindenki másnak csak feltételek mentén.
Így vált teljesen természetellenes módon tiltott témává életünk politikai vonatkozásainak felvetése, megbeszélése, tárgyalása, de még sajtója, elemzése, kutatása is például az iskolákban, az egyetemeken, a munkahelyeken, a közszolgáltatások és közintézmények dolgozói körében. Szinte mindennapos a közintézmények, közigazgatási és közszolgáltató szervezetek vezetői által kiadott "nyilatkozati stop", amely tulajdonképpen az ott dolgozók véleménynyilvánítási szabadságának, mint állampolgári alapjognak a helyi szintű korlátozása. Már fel sem tűnik lassan, annyira a levegőben van a hatalom (a főnök, a gazda, a tulajdonos, a megbízó, az igazgató) mindenhatósága, és az annak való kényszerű, de racionális alávetés a köz- és magánszektorban is.
Törvénysértő-e a közhasznú civil szervezet részéről egyetérteni egy politikai párt népszavazási kezdeményezésével? Segíteni a népszavazás propagandájában, az azzal kapcsolatos felvilágosításban, a lakosság meggyőzésében arról, hogy a népszavazás útján sok minden elérhető? Nem szabad tudatosítaniuk, hogy a népszavazás maradt jóformán az utolsó elérhető hajtószíja és produktív mozgásformája általában a nyilvánosság társadalomkritikájnak és a civil érdekvédelemnek konkrétan is? Törvénysértő-e egy közhasznú civil szervezet részéről közreműködni népszavazási kampányban és aláírásgyűjtésben? A válaszom egyértelműen: nem!
A közhasznú szervezetekről szóló törvény csak a "közvetlen politikai tevékenységet" tiltja a közhasznú civileknek, és meg is határozza, hogy mi értendő ez alatt. "Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység", továbbá az országgyűlési-, a megyei- és a fővárosi önkormányzati -, az EU-parlamenti -, a megyei jogú városi választásokon a jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése. Ezek a közvetlen politikai tevékenységek. Ebből a törvényi meghatározásból nyilvánvalóan "a párt érdekében végzett politikai tevékenység" tétele az, ami megzavarhatta az Amnesty – amúgy jól képzett és tehetséges, munkájukat magas színvonalon végző – jogászainak éleslátását.
Véleményem szerint azonban súlyosan tévednek, mert a civil szervezet részéről e tilalomba ütköző tevékenység például a tagtoborzás, az adományszervezés, a jótékonykodás, alapítványi gyűjtés, pénzalap előteremtése lehetne valamilyen párt részére, vagy a kampánytevékenység, kifejezetten a politikai párt jelöltje érdekében. Civil szervezet nem működhet egy konkrét párt ifjúsági szervezeteként, nőtagozataként, nyugdíjas frakciójaként, nem terjesztheti a párt programját, szórólapjait vagy üzeneteit azok tartalmára tekintet nélkül. Nem tehet valamely politikai párt kampányrendezvényén az adott párt támogatására buzdító politikai nyilatkozatot. Ezek valóban a "párt érdekében végzett politikai tevékenységek" lennének.
Nem szabad azonban összekeverni a párt érdekét azoknak az érdekével, akiket a párt álláspontja, programja, akciója szolgál. A civil törvényről szóló népszavazás kezdeményezése nem a Momentum, mint párt érdekét jeleníti meg; hanem a civil szektorét, az egyesületekét és az alapítványokét, a külföldről támogatott civil szervezetekét. A civil ügyben szorgalmazott népszavazás támogatása, segítése nem a kezdeményező párt (szervezet) támogatása, hanem a civil ügyben történő közakarat nyilvánítást célzó népszavazás felkarolása.
A "politizálás" nem tartozik "a párt érdekében végzett politikai tevékenységek" körébe, sőt, az egyik legalapvetőbb emberi és állampolgári szabadságjogról van szó. A vélemény-nyilvánítás joga az, ami alkotmányos erővel biztosítja a politikai véleményformálás szabadságát Magyarországon. Bárki részéről, így a közhasznú szervezetek részéről is.
A közhasznú civil szervezetek ezreinek tehát nincsen miért aggódniuk a közhasznú státuszukat féltvén – legalábbis nonprofit jogi szempontból –, a népszavazás elvi vagy gyakorlati támogatása miatt.
A politizálás joga mindenkié. Csak az autokrata hatalmak féltik a politikai véleménynyilvánítástól a társadalmat. A demokratikus hatalmak erőforrást látnak benne.
