Nem közösködnek a Jobbikkal

Publikálás dátuma
2017.12.15 06:06
SERMER ÁDÁM Most nem matekozni kell! - Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A Fideszt nem a szélsőjobboldalnak tett engedményekkel, hanem a demokratikus normákat követve kell megfékezni – mondja Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt elnökhelyettese.

- Melyik a nagyobb veszély: a Fidesz vagy a Jobbik?

SERMER ÁDÁM Most nem matekozni kell! - Fotó: Tóth Gergő

SERMER ÁDÁM Most nem matekozni kell! - Fotó: Tóth Gergő

- Mindkettő ugyanabból a veszélyforrásból fakad, ugyanannak a problémának a leágazása. Mindkét párt elfogadottá és a hétköznapok részévé akarja tenni a szélsőjobboldali retorikát. A különbség csak annyi, hogy hatalmi helyzetével visszaélve a Fidesz jóval nagyobb tételekkel játszik.

- Liberális értelmiségiek egy része – élen Heller Ágnes filozófussal – együttműködést akar a Jobbikkal, a Magyar Liberális Párt viszont kategorikusan elzárkózik ettől. Miért?

Nem közösködünk olyan párttal, amely a kommunikációjában megváltozott ugyan, és igyekszik mérsékelt néppártnak mutatni magát, de valójában ugyanolyan szélsőséges, amilyen volt. Nem számolgatunk, nem a választási matematikával foglalkozunk, hanem következetes és elvszerű politikát folytatunk.

- Heller Ágnes nem elvszerű?

- A politikai erőviszonyokból indul ki, logikus és érthető gondolatmenetet követ. Ennek ellenére nem tudok egyetérteni az érvelésével. A Fideszt nem a szélsőjobboldalnak tett engedményekkel, hanem a demokratikus normákat követve kell megfékezni.

- A magyar történelemben is akad rá példa, hogy egy fajvédő politikus demokratává vált. Mi győzné meg arról, hogy a Jobbik tényleg megváltozott?

- Szimbolikus jelentése is van annak, hogy a Jobbik alelnöke az a szélsőséges, előítéletes gondolkodású Toroczkai László, aki Ásotthalom polgármestereként valláskorlátozó, a szexuális kisebbségeket megbélyegző rendeleteket fogadtat el. Vona Gábornak, a Jobbik elnökének volt egy árulkodó mondata, amikor a maga módján bocsánatot kért a magyar zsidók közösségétől. Kijelentette, hogy ő sosem tartotta szélsőségesnek a pártját. Ezek szerint nem voltak szélsőségesek a Jobbik antiszemita, cigányellenes megnyilvánulásai sem? Vagy az EU-zászló nyilvános elégetése?

- Mit gondol a számvevőszéki eljárásról, amely tiltott párttámogatás címén 660 millió forintos büntetéssel fenyegeti a Jobbikot?

- A legnagyobb gond ezzel a kettős mérce alkalmazása. Nem tudhatom, hogy a Jobbik megsértette-e a törvényt, de az biztos, hogy a Fidesz nagyságrendekkel több pénzt költ ellenőrizetlenül propagandára. Ennek kivizsgálása egy majdani demokratikus kormányra vár.

- Az eddigiekből úgy sejtem, nem mennek el arra a mai tüntetésre, amit a Jobbik hirdetett meg a Fidesz székházához.

- A Magyar Liberális Párt nem vesz részt a demonstráción.

- Nem sértegetni akarom, de ön egy alig mérhető párt nevében beszél. Milyen súlya van annak, amit mond?

- Ezért hangsúlyoztam, hogy ebben a kérdésben hagyjuk a választási matekot. Ne ragadjunk le a pártok támogatottságánál, ne azt nézzük, kinél hány százalékot mutatnak a felmérések. Az értékrend és annak a képviselete a fontos. A liberális alaptézisek mentén, pártpreferenciáktól függetlenül meg kell állítani a populizmus és a szélsőséges ideológiák terjedését.

NÉVJEGY
Sermer Ádám 1984-ben született Budapesten. 2009-ben végezte el a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát. 2013-ban a Liberálisok aktivistájaként kezdett részt venni a közéletben, korábban semmilyen politikai szerepet nem vállalt. A Magyar Liberális Párt elnökhelyettesi pozícióján felül jelenleg ő a párt ifjúsági szervezetének, a LiFT-Liberális Fiatalok Társaságának elnöke is. Közlése szerint egy 2017 júliusában, az amerikai The New York Times-ban megjelenő cikk fiatal, értelmes és elkötelezett liberális politikusként emelte ki személyét.



2017.12.15 06:06

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17