Most már védik a demokráciát a Fidesztől

Publikálás dátuma
2017.12.15. 06:02
KÉSZÜLŐDÉS Volner János, a Jobbik frakcióvezetője a számvevőszéknél tartott tájékoztatóján elismételte, szerinte most a demokrác
Tiltakozzunk közösen a kiépülő orbáni diktatúra ellen! – hív a Fidesz székháza elé a Jobbik. A demokratikus ellenzék megosztott.

A hatalmát veszélyben érző Fidesz-kormány a negyedszázados magyar demokrácia történetében példátlanul önkényes lépésre ragadtatta magát. Ha velünk megtörténhet, bárkivel megtörténhet – hangsúlyozta a Jobbik az adománygyűjtő kiáltványában. A módszer, hogy az Állami Számvevőszék 660 millió forintos büntetéssel fenyegeti a pártot, a Jobbik szerint a „legsötétebb diktatúrákat” idézi.

Szabó Gábor pártigazgató lapunkhoz is eljuttatott közleményben számolt be arról, hogy a gyűjtés hatodik napja is sikeres volt: szerda estig 3716 ember közel 32 millió forintot utalt át a Jobbik számlájára.

A Jobbik mára, péntek délutánra fáklyás demonstrációt hirdetett a Fidesz Lendvay utcai székházához, ahova „minden, a magyar szabadságot és a demokratikus berendezkedést féltő honfitársát” hívja. A demonstráción – mint azt a Népszava már megírta – LMP-sek és a Momentum Mozgalom tagjai is jelen lesznek. Juhász Péter, az Együtt társelnöke a Hír TV-ben elmondta: nehéz döntés volt, de pártja végül arra jutott, szintén részt vesz a tüntetésen. Érdekességként említjük, hogy a Független Kisgazdapárt is bejelentette csatlakozását.

A baloldal egy része viszont nem bocsátja meg, hogy a Jobbik csak most akarja védeni a demokráciát, más esetekben néma maradt, vagy éppen szélsőséges megnyilvánulásaival gyengítette a jogállamot. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció éppen ezért közölte, hogy – bár a Jobbik elleni számvevőszéki eljárást elfogadhatatlannak tartja – nem akar együtt tüntetni Vona Gábor pártjával. Nem közösködik a Jobbikkal a Magyar Liberális Párt sem (lásd interjúnkat Sermer Ádámmal, a Liberálisok elnökhelyettesével).

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője a számvevőszéknél tartott csütörtöki tájékoztatóján elismételte, hogy a demokrácia jövője a tét. Megjelent Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs igazgatója is, aki azt bizonygatta, hogy a számvevőszék munkáját „szigorú törvények” szabályozzák.

Nagyon durva háború zajlik, az államapparátus politikai célok szolgálatában próbálja ledarálni a legnépszerűbb ellenzéki pártot – mondta múlt héten a Népszavának Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója. Szerinte ennyire intenzív támadással szemben képtelenség sikeresen védekezni. A Jobbik csökkentheti a veszteséget, de profitálni aligha tud ebből a helyzetből.

A Jobbik mindenesetre megpróbál a szükségből erényt kovácsolni. Azt már önmagában sikerként könyvelheti el, hogy más ellenzéki pártok is csatlakoztak a tüntetéshez, fideszes berkekből pedig olyan vélemények kezdtek kiszivárogni a sajtóhoz, hogy a számvevőszék talán jobban tenné, ha a választások utánra halasztaná a büntetés kiszabását.

Szerző

Már az ügyészség szerint is súlyos a Korányi-projekt

Publikálás dátuma
2017.12.15. 06:01
Népszava fotó

 Nyomoznak a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügyében – erősítette meg a Népszava korábbi információit a legfőbb ügyész, aki maga tájékoztatta erről Jávor Benedeket, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét. Polt Péter levelében azt írta: a Korányi-projekt megvalósítása során elkövetett bűncselekmény ügyében különösen nagy kárt okozó csalás büntette miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya.

Az ügyészség csak most kezdett el nyomozni, pedig két évvel ezelőtt, több hazai és uniós fórum után – Jávor közreműködésével – már az OLAF-hoz (az EU csalás elleni hivatalához) is eljutott a Korányi-projekt elnevezésű budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügye. A gyanú szerint a kivitelezést számos olyan szabálytalanság kísérte, amely miatt veszélybe kerülhet a beruházás uniós finanszírozása.

Még 2015-ban a Népszabadság számolt be arról, hogy a megvalósítás során „műszaki egyenértékűségre” hivatkozva az eredeti tervekben szereplőnél nagyságrendekkel gyengébb, silányabb minőségű anyagokat, illetve szerkezeteket építettek be, amivel 2014 februárjáig mintegy 400 millió forintot spórolt meg a kivitelező anélkül, hogy a vállalási árat csökkentette volna. A problémákat egy bejelentő az egyetemnél, az illetékes építési hatóságnál és a Miniszterelnökségnél is jelezte, eredmény nélkül.

Annak ellenére sem történtek korrekciós lépések, hogy egy, a Miniszterelnökség részére 2014 májusában készült összefoglaló jelentés is megállapította: számítani kell rá, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a projekt finanszírozását a szabálytalanságok miatt. Ezután kereste meg az informátor Jávor Benedeket az ügy dokumentumaival, amelyekből a politikus az OLAF számára készített beadványt, egyúttal pedig az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága (DG Regio) figyelmét is felhívta az esetre. Azóta – mostanáig – nem reagált senki Jávor Benedek bejelentésére, első feljelentését pedig az év elején elutasította az ügyészség.

Szerző

Fáradtak a buszsofőrök, egyre több a koccanás

Publikálás dátuma
2017.12.15. 06:00
SOK TÚLÓRA, SOK HIBA Az idén 2 százalékkal nőtt a buszsöfőrök hibája miatti balesetek száma - FOTÓ: MTI/MIHÁDÁK ZOLTÁN
A munkaerőhiány miatt egyre többet túlóráztatja sofőrjeit a BKV, aminek az a következménye: mind gyakoribbak a koccanások.

Kritikus mértékűnek tartja a sofőrök túlóráztatását a BKV egyik szakszervezete. – Vannak olyan járművezetők, akik a decemberi törvényes 19 munkanap, 152 munkaóra helyett 25 napot dolgoznak, ami 210 vagy afeletti óraszámot jelenthet – mondta a Népszavának Szabó István. A Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a túlterheltségnek és a fáradtságnak súlyos következményei vannak: már a biztosítási statisztikák is arra utalnak, hogy sokkal több káresemény történik, mint korábban. „Emelkedtek a járművek töréses baleseteinek száma, ami a fáradtság jele is lehet. Az utasbiztonságon túl ez már csak azért is komoly gond, mert jelentősen nőhet, háromszorosára emelkedhet a szakszervezetünk által fizetendő biztosítási díj.” – fogalmazott.

A BKV szerint a több koccanás és a sofőrök munkaterheinek növekedése között nincs összefüggés. „Idén október végéig az autóbusz ágazatban bekövetkezett balesetek 40 százaléka (1163-ból 475), a trolibusz ágazatnál 30 százaléka (226-ból 69), míg a villamos ágazatnál 12 százaléka (357-ből 43) vezethető vissza a BKV sofőrök hibájára. 2016-ban ugyanezek az arányok a cég szerint nem sokkal voltak rosszabbak: a buszok és a trolik esetében 2-2 százalékkal volt kevesebb a saját hibás baleset, míg a villamos ágazatban 2017-re még csökkent is vezető miatti karambolok száma. „Az esetek számának alakulása nem mutat kiugró változást. A baleseteket objektív tényezők mellett sok esetben szubjektív, véletlenszerű okok is befolyásolhatják” – közölte a BKV.

Azt ugyanakkor a BKV kérdésünkre elismerte, hogy az idén többet kell túlórázniuk a sofőröknek. „A kollektív szerződés szerint a túlóra mértéke évenként maximálisan 200 óra lehet, de a munkavállaló egyetértésével 300 órára növelhető. 2017-ben az átlagos autóbusz- és trolibuszvezetői túlóra mértéke a két évvel ezelőttivel megegyező. Igaz, 2016-hoz képest, a járművezető-hiány miatt, már sokkal többet túlóráznak a sofőrök – ismerte el a cég.

A szakszervezeti vezető szerint a sofőrök arról is panaszkodnak, hogy a BKV nem engedi meg nekik visszautasítani a túlóráztatást. Volt olyan munkavállaló, akit még egy bírósági tárgyalásra nem engedtek el – mondta Szabó. A BKV eközben tovább keresi a hónap dolgozóját a sofőrök között. Erre válaszul a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezet is keresésbe kezdett a vállalat irányítói között. Az lehet a hónap menedzsere, szól az egyik kitételük, aki elősegítette, hogy egy sofőr a kormány által támogatott családmodellben a keresztényi értékek szerint minél többet tölthessen együtt családtagjaival.

Szerző