Borít a Jobbik: nyilvánosságra hozták az ÁSZ-jelentést

Publikálás dátuma
2017.12.15 13:55
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
A Jobbik szerint az ÁSZ folyamatosan félrevezeti a közvéleményt, ezért a Jobbik nyilvánosságra hozta a számvevőszék teljes jelentéstervezetét. Reagált az ÁSZ.

A volt fideszes országgyűlési képviselő által vezetett Állami Számvevőszék az elmúlt napokban két sajtóközleményben is próbálta helyreállítani megtépázott tekintélyét, és megmagyarázni miért is szabott ki egy példátlanul botrányos eljárásban, érdemi számítások és bizonyítékok nélkül egy 662 millió forintos büntetést a Jobbikra – áll a párt közleményében.

Mivel a számvevőszék továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni azon tényeket, amelyek alapján megalapozottnak tartja a Jobbik megbüntetését, így a párt nem lát más lehetőséget: a Jobbik, országos elnökségének döntése alapján ezennel nyilvánosságra hozza az ÁSZ azon – „3 hónapos komoly szakmai munkával elkészített, kreatív ábrákkal, sok-sok üres oldallal, minimális valós tényt tartalmazó” – jelentéstervezetét, amelyet 2017. december 6-án kézbesített a párt részére.

A Jobbik szerint ez a dokumentum pontosan bemutatja, hogy milyen komoly szakmai munka zajlott az ÁSZ-nál a vizsgálat során, mennyire bonyolult számítások, megcáfolhatatlan bizonyítékok sora támasztja alá a jelentéstervezetet.

A Jobbik továbbá felhívást intéz a magyar jogásztársadalomhoz, pénzügyi szakemberekhez, az államigazgatásban dolgozókhoz, hogy nyugodtan kezdjék el a nyilvánosság előtt kiértékelni a szakma szabályai és a hatályos törvények alapján az ÁSZ jelentéstervezetét, amely elvezetett a jelenlegi demokratikus válsághoz.

Így a magyar értelmiség meg tudja majd adni a választ arra, hogy ez egy számvevői szempontból kifogástalan munka, vagy esetleg egy pártközpont megrendelésére készült kivégzési parancs végrehajtása – olvasható a közleményben.

Az ÁSZ jelentéstervezetét a Jobbik gazdasági igazgatójának kapcsolódó észrevételeivel együtt feltöltötték a párt honlapjára.

Reagált az ÁSZ
Az Állami Számvevőszék továbbra is várja a Jobbik elnökének hivatalos észrevételeit, amellyel cáfolni tudja az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő megállapításokat. Az ÁSZ mindenben betartja a vonatkozó törvényi előírásokat, és alkotmányos kötelezettségeinek megfelelve, a jogállam keretei között, a becsületes adófizető állampolgárok érdekét képviseli.
A közlemény teljes terjedelmében az ÁSZ honlapján olvasható el.
A Jobbik aztán reagált az ÁSZ reagálására. A hosszú közlemény lényegét az első mondat összefoglalja: A Jobbik – mint az eddig ellenőrzések során mindig – a mostani ellenőrzés során is teljes mértékben együttműködött az Állami Számvevőszékkel.

Szerző
2017.12.15 13:55
Frissítve: 2017.12.15 15:59

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06

Elvégezte feladatát a törvénygyár, nyaralni megy a politika is

Publikálás dátuma
2018.07.20 16:49

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Nagy tempót diktált a kormánypárti többség még az utolsó napon is. Nem csak a 2019-es költségvetést fogadták el a nyári szünet előtt, de egy tucat egyéb törvényt is, amelyek a jövőben alapvetően alakíthatják át a közéletet.
Mindent átnyomott a parlamenten a Fidesz-KDNP kétharmada. Összesen 13 törvényt alkottak pénteken, 128 igen, 56 nem szavazattal elfogadták például a jövő évi költségvetést, és a hozzá tartozó adótörvényeket. 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá a hajléktalanok megbüntetését, 153 igen szavazattal, 34 nem voks ellenében fogadták el a politikusok „zaklatása” elleni törvényt. Simán átment Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata is arról, hogy saját hivatala, a kancellária alá tartozzon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE).  A magánélet védelméről szóló törvényhez kapcsolódik, hogy új gyülekezési törvényt is alkottak a képviselők. Erről korábban Pásztor Emese, az Eötvös Károly Intézet jogásza lapunknak úgy vélekedett, hogy a hatalom kiüresíti a gyülekezési jog tartalmát. Gulyás Gergely nemcsak az NKE bekebelezése miatt nyújtott be előterjesztést. Az ő ötlete volt a kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvény is. A jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott budapesti kormányzati fejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy állami gazdasági társaságok visznek, és amiket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított. A törvénytervezet szerint egy, a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése. Két konkrét fejlesztést is megneveztek: a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Programot, valamint a Budai Vár megújítását. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen épül meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros. Nagy valószínűséggel a kormánynak nem a „diákváros” a fontos, hanem sportkomplexumokat fognak építeni a korábban olimpiai helyszínnek kinézett területen. A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújítására is javaslatot tesz. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvénnyel került az Országgyűlés gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges – legalábbis az előterjesztés szerint – megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig tartó területével is – szerepelt az indoklásban. Mindez azt jelenti, hogy a fenti területeken végrehajtott beruházások kikerülnek a civil és társadalmi kontroll alól, a hatósági ellenőrzés jelképessé válik. A kivitelezőt pedig gyakorlatilag a kormány jelölheti ki. Egy javaslat akadt csak, amelyet nem fogadott el a T. Ház: inkább 146 igen szavazattal, egyhangúlag elhalasztotta a Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A javaslat szerint külföldi befektető csak úgy szerezhetne a meghatározott tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot meghaladó tulajdonrészt, illetve a polgári törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást, ha ezt bejelenti a kijelölt miniszternek, aki ennek tudomásul vételét visszaigazolja. 
2018.07.20 16:49