A tavaly végzett úgynevezett "kis népszámlálás" időpontjában, 2016. október 1-jén a népesség 18 százaléka volt diplomás, az érettségizettek aránya pedig 28 százalékot tett ki. Továbbá a népesség 18 százalékának a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szakmunkás, szakiskolai volt, 20 százalékának pedig általános iskola. Az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya 17 százalékos, többségük még nem tanköteles korú, illetve a mikrocenzus időpontjában általános iskolába járt.
Mindez számokban azt jelenti, hogy tavaly 2 millió 217 ezren rendelkeztek alapfokú vagy annál alacsonyabb végzettséggel - vagyis a 15 éves és annál idősebbek 27 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el. 2011-hez képest az arányuk 5 százalékponttal csökkent. Szakmunkás, szakiskolai végzettséggel 1 millió 750 ezer fő rendelkezett 2016-ban, ami a 15 éves és annál idősebbek között 21 százalékot jelent és lényegében nem változott 2011 óta.
Általános vagy szakmai érettségi tavaly 2 millió 700 ezer embernek volt a legmagasabb végzettsége, számuk és arányuk az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett. A 18 éves, vagy annál idősebb korosztályban arányuk 2011-ben 31, 2016-ban már 33 százalékos volt. Felsőfokú befejezett iskolai végzettséggel 1 millió 716 ezren rendelkeztek tavaly, vagyis 2011-hez képest a diplomások aránya a népességben 4 százalékponttal nőtt.
A 2011-es népszámlálás óta tovább csökkent az általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb végzettségűek aránya, és ezzel párhuzamosan tovább nőtt a közép- illetve felsőfokú végzettségűeké. Megállt, illetve kismértékben csökkent a középfokú iskolában érettségi nélkül szerzett szakmai oklevéllel rendelkezők aránya.
Bár a nők iskolai végzettsége folyamatosan emelkedett az elmúlt időszakban, az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben. 2016-ban a férfiak 30, a nők 36 százaléka legfeljebb alapfokú végzettségű volt, ami abból adódott a KSH szerint, hogy a nők kor-összetétele idősebb, s az idősek körében gyakoribb az alacsony iskolázottság. 2016-ban a férfiak 31, míg a nők 35 százalékának az érettségi volt a legmagasabb végzettsége. A KSH emlékeztet, először 1980-ban haladta meg az érettségizett nők aránya a férfiakét.
A diplomások 80-90 százaléka az 1960-as évekig férfi volt, 2001-ben egyenlítődött ki ez az arány a nemek között, 2016-ban pedig már a diplomások több mint fele, 56 százaléka nő volt. Az egyetlen iskolázottsági szint, amelyben a férfiak megelőzik a nőket, az érettségi nélküli szakmai oklevél.
A 2011-es népszámlálás óta tovább nőtt a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya, és csökkent a szakmai oklevelet, bizonyítványt adó középfokú végzettségűek hányada, függetlenül attól, hogy azt érettségivel vagy anélkül szerezték. A diplomások között az oktatási területen végzettek aránya 2001 óta csökken, viszont a társadalomtudományok, a gazdaság és jogi területen végzettek aránya 1990 és 2016 között csaknem a kétszeresére (30 százalékra) nőtt: a tanulmányi területek közül ez a legnagyobb hányad. A műszaki diplomások aránya 1990 óta csökkent, majd 2011-ben némileg emelkedett, tavaly 19 százalékos arányú volt.
A 2016-ban foglalkoztatott 4 millió 503 ezer ember 61 százaléka közép-, több mint egynegyede pedig felsőfokú végzettségű volt. Az elmúlt öt évben valamennyi iskolázottsági szinten nőtt a foglalkoztatottság, amely egyébként az iskolázottsági szint emelkedésével párhuzamos növekszik, a munkanélkülieknél pedig csökken. 2016-ban az 1,4 milliós aktív korú diplomás 83 százaléka foglalkoztatott volt.
