Hazamenekülnek az orosz oligarchák

A külföldön élő orosz milliárdosoknak gyorsan dönteniük kell, kit válasszanak: Putyint vagy a számukra váratlanul veszélyessé váló nyugati üzleti világot.

Februárra ugyanis az amerikai pénzügyminisztérium elkészíti azoknak az orosz üzletembereknek a listáját, akiket a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló vállalkozók közé sorolnak. Ez pedig lehetővé teszi, hogy szankciókat alkalmazzanak velük szemben. Befagyaszthatják bankszámláikat, megtilthatják beutazásukat az Egyesült Államokba, és ellehetetleníthetik üzleti kapcsolataikat.

Egyes orosz szakértők értetlenül állnak az előtt, hogy a külföldön tevékenykedő orosz nagy vállalkozások csak most szembesülnek a rájuk váró veszélyekkel. Pedig korábban is több jele volt annak, hogy mindent a nyugati piacon sem lehet. Évekkel ezelőtt figyelmeztető lehetett az offshore elleni fellépés. Az európai hivatalok sok mindent tettek azért, hogy átláthatóvá tegyék a pénzügyi folyamatokat. Az orosz tisztségviselők már akkor figyelmeztették az üzleti élet főszereplőit, hogy sokkal biztonságosabb tőkéjüket otthon tartani. Putyin még adóamnesztiát is meghirdetett - nem túl nagy sikerrel.

Ezúttal más a helyzet. A Reuters több forrásra hivatkozva úgy értesült, hogy most sokan haza akarják vinni a pénzüket. Nagy a bizonytalanság az oligarchák körében, mivel nem jutnak információhoz, mi vár rájuk. Egyetlen lehetőségük, hogy igyekeznek kivonni magukat a látókörből, aki tudta, még Putyinnal esedékes találkozóját is lemondta. Ez sem biztonságos megoldás. Nemcsak az amerikaiakkal veszélyes szembe menni, de Putyin mellőzése sem ígér semmi jót. A Vedomosztyi című orosz hírportál értesülése szerint például Igor Zjuzin cégének öt milliárd dollárjába került, hogy a vállalkozó „megbetegedett” a Putyinnal tervezett találkozó előtt.

A Kreml azzal vádolja Washingtont, hogy szankcióival konfliktust akar gerjeszteni az orosz hatalom és az üzleti világ között. Ezt a konfliktust a Kreml és az oligarchák egyaránt igyekeznek kivédeni. Utóbbiak azzal a kéréssel fordultak az államhoz, hogy találjon módot a hazavitt valuta megtartására és befektetésére. El tudnának képzelni olyan megoldást is, amellyel a pénzügyminisztérium előnyösebb feltételeket biztosítana, mint amennyit a jelentéktelen banki valutabetétek ígérnek. A pénzügyminisztérium állítólag nem lelkesedik ezért a megoldásért.

Az orosz vezetés ezúttal nem amnesztiát hirdet, nem megbocsátásról beszél, hanem másfajta megoldásokat keres. Döntés még nincs, elképzelések vannak. Közülük az egyik Borisz Tyitov ombudsmané, aki a RIANovosztyi hírügynökség szerint a Putyinnal tervezett beszélgetésére egy listával készült azokról orosz vállalkozókról, akiket az Interpol köröztet a hazájukban elkövetett bűnökért, miközben ők Londonban rejtőzködnek. Némelyeket hazaengedne, ha megtérítik az általuk okozott kárt. Ráadásul Tyitov szerint, többen aligha követtek el bármit is. A „nagyágyúk” egyikét, Jevgenyij Csicsvarkint, viszont egy emberrablási ügyben találtak érintettnek, a Moszkva Bank volt vezetőjét, Andrej Borogyin milliárdost nagyarányú csalással vádolják, s több nagyhatalmú pénzemberrel szemben is kemény vádak hangzottak el. Vajon, most kinek mennyire „értékelik” a bűnét?

S ha mindez még kevés lenne, néhány orosz oligarchának a nyugati igazságszolgáltatással is meggyűlt a baja. Van, akit el is ítéltek, mint Londonban Szergej Pugacsovot. Szulejman Kerimov adóssága pedig 5 millió euróról negyvenre nőtt, és ezért felelnie kell.

A gazdag oroszokat eddig az orosz gazdaság sebezhetősége, a politikai helyzet bizonytalansága, és nem utolsó sorban az tartotta nyugaton, hogy hatalmas vagyonaikkal együtt általában névtelenségbe burkolózhattak. Most viszont lépéskényszerbe kerültek. Ahhoz, hogy maradhassanak ott, ahol vannak, fel kellene adniuk minden orosz üzleti kapcsolatukat, és ezzel lehetőségeik végtelenül beszűkülnének. A hazatéréssel pedig olyan ingoványos talajra lépnének, amely nem kevés bizonytalanságot tartogat a számukra. Részvétre sem az állam, sem a lakosság részéről nem számíthatnak.