Netezők menthetnek meg egy kastélyt

Publikálás dátuma
2017.12.16. 06:37
Jelenleg 6418 tulajdonosa van. FOTÓ: GUILLAUME SOUVANT / AFP

Egy közösségi finanszírozású kampánynak köszönhetően - a Nyugat-Franciaországban található - Mothe-Chandeniers kastélya nem fogja romként végezni. A felújítási munkálatok ára annyira felment, hogy az építmény tulajdonosa kénytelen volt eladni. Ez a veszélyben lévő műemlék végül 6500 új tulajdonos kezébe került.

Kevesebb mint 30 nap alatt sikerült több mint félmillió (több mint 157 millió forint) eurót összegyűjteni a Dartagnans oldalon, ahol kifejezetten a műemlékeknek szentelt közösségi finanszírozásokat lehet találni. Itt szervezték meg a kastély közös megvásárlását.

Ilyen műveletre még nem volt példa a világon a műemlékvédelem történetében - mondta Romain Delaume, a Dartagnans társalapítója. Hozzátette, szerinte a félmillió euró csupán az első lépcsőfok. Delaume szerint „a cél,hogy végül összesen egymillió euró (314 millió forint) gyűljön össze”, amiből reményeik szerint minden takarítási és biztonsági munkálatot el tudnak végezni.

Minden adományozó, aki legalább 50 eurós összeggel hozzájárult a gyűjtéshez, részvényes lett egy olyan társaságban, melyet direkt a vásárlás miatt hoztak létre, és ezzel tulajdonosa is lett a kastélynak. Mai állás szerint 6418 ilyen ember van, 45 különböző országból.

Szerző

Zimbabwe partner lenne

Publikálás dátuma
2017.12.16. 06:35
Kérdéses, Mnangagwa valóban új kezdetet jelent vagy elődje politikáját folytatja. FOTÓ: AFP/JEKESAI NJIKIZANA

Zimbabwe új elnöke arra szólította fel a nyugati államokat, ne szankcionálják tovább országát. Emmerson Mnangagwa - aki a múlt hónapban lépett a puccsal eltávolított diktátor, Robert Mugabe helyébe - a kormányzó párt vezetői előtt beszélt erről. Azt ígérte, az új kormány szakít elődje politikájával. Úgy fogalmazott, mindent megtesznek, ami hiteles, szabad és igazságos. Ez elsősorban nem híveinek, hanem a nemzetközi közvéleménynek szólt. Zimbabwéval szemben ugyanis az Európai Unió és az Egyesült Államok is embargót és szankciókat léptetett életbe Mugabe 37 éves uralkodásának utolsó évtizedében. Ezzel igyekeztek jobb belátásra téríteni az országát szegénységbe taszító, ugyanakkor saját gazdagodását mindig szem előtt tartó diktátort, aki egyébként saját feleségét akarta volna utódának. Ezt azonban már a hadsereg sem nézte el neki, novemberben erővel állították félre őt. Mugabét azóta senki sem látta országában. Feltehetően azonban nem esett baja, korábbi szóvivője azt közölte, Szingapúrba utazott kezelésre.

Mnangagwa elnök azzal próbálta meggyőzni a szankciókat alkalmazó államokat, hogy ezzel nem segítik a demokrácia helyreállítását Zimbabwéban. "Az elszigetelés helyett most szolidaritásra lenne szükségünk" - mondta, majd hozzátette, az afrikai ország kész a partnerségre az őt támogatókkal. Egyúttal azt is kijelentette, mielőbb választásokat akar kiírni. Ez jövő júliusban lenne esedékes, de az államfő szerint "előbb lesz, mint gondolnák".

Zimbabwénak valóban nagy szüksége lenne a külföldi segítségre. Ezt elsősorban régi szövetségesétől, Kínától várhatja. Európának és Amerikának azonban egyelőre kétségeik vannak, hogy a 75 éves utód valóban szakít Mugabe politikájával és rendszerével. Gyakran idézik az afrikai ország egyik ellenzéki vezetőjét, aki szerint „megszabadultunk a zsarnoktól, de megmaradt a zsarnokság”. Mnangagwának nem lesz könnyű dolga, ha be akarja bizonyítani, hogy tényleg új korszak kezdődik a politikailag és gazdaságilag egyaránt romokban heverő országban.

Szerző

Hazamenekülnek az orosz oligarchák

Publikálás dátuma
2017.12.16. 06:33
A Londonban elítélt Pugacsovnak jachtja is van. FOTÓ: AFP/ALI BALLI/ANADOLU AGENCY
A külföldön élő orosz milliárdosoknak gyorsan dönteniük kell, kit válasszanak: Putyint vagy a számukra váratlanul veszélyessé váló nyugati üzleti világot.

Februárra ugyanis az amerikai pénzügyminisztérium elkészíti azoknak az orosz üzletembereknek a listáját, akiket a Kremllel jó kapcsolatokat ápoló vállalkozók közé sorolnak. Ez pedig lehetővé teszi, hogy szankciókat alkalmazzanak velük szemben. Befagyaszthatják bankszámláikat, megtilthatják beutazásukat az Egyesült Államokba, és ellehetetleníthetik üzleti kapcsolataikat.

Egyes orosz szakértők értetlenül állnak az előtt, hogy a külföldön tevékenykedő orosz nagy vállalkozások csak most szembesülnek a rájuk váró veszélyekkel. Pedig korábban is több jele volt annak, hogy mindent a nyugati piacon sem lehet. Évekkel ezelőtt figyelmeztető lehetett az offshore elleni fellépés. Az európai hivatalok sok mindent tettek azért, hogy átláthatóvá tegyék a pénzügyi folyamatokat. Az orosz tisztségviselők már akkor figyelmeztették az üzleti élet főszereplőit, hogy sokkal biztonságosabb tőkéjüket otthon tartani. Putyin még adóamnesztiát is meghirdetett - nem túl nagy sikerrel.

Ezúttal más a helyzet. A Reuters több forrásra hivatkozva úgy értesült, hogy most sokan haza akarják vinni a pénzüket. Nagy a bizonytalanság az oligarchák körében, mivel nem jutnak információhoz, mi vár rájuk. Egyetlen lehetőségük, hogy igyekeznek kivonni magukat a látókörből, aki tudta, még Putyinnal esedékes találkozóját is lemondta. Ez sem biztonságos megoldás. Nemcsak az amerikaiakkal veszélyes szembe menni, de Putyin mellőzése sem ígér semmi jót. A Vedomosztyi című orosz hírportál értesülése szerint például Igor Zjuzin cégének öt milliárd dollárjába került, hogy a vállalkozó „megbetegedett” a Putyinnal tervezett találkozó előtt.

A Kreml azzal vádolja Washingtont, hogy szankcióival konfliktust akar gerjeszteni az orosz hatalom és az üzleti világ között. Ezt a konfliktust a Kreml és az oligarchák egyaránt igyekeznek kivédeni. Utóbbiak azzal a kéréssel fordultak az államhoz, hogy találjon módot a hazavitt valuta megtartására és befektetésére. El tudnának képzelni olyan megoldást is, amellyel a pénzügyminisztérium előnyösebb feltételeket biztosítana, mint amennyit a jelentéktelen banki valutabetétek ígérnek. A pénzügyminisztérium állítólag nem lelkesedik ezért a megoldásért.

Az orosz vezetés ezúttal nem amnesztiát hirdet, nem megbocsátásról beszél, hanem másfajta megoldásokat keres. Döntés még nincs, elképzelések vannak. Közülük az egyik Borisz Tyitov ombudsmané, aki a RIANovosztyi hírügynökség szerint a Putyinnal tervezett beszélgetésére egy listával készült azokról orosz vállalkozókról, akiket az Interpol köröztet a hazájukban elkövetett bűnökért, miközben ők Londonban rejtőzködnek. Némelyeket hazaengedne, ha megtérítik az általuk okozott kárt. Ráadásul Tyitov szerint, többen aligha követtek el bármit is. A „nagyágyúk” egyikét, Jevgenyij Csicsvarkint, viszont egy emberrablási ügyben találtak érintettnek, a Moszkva Bank volt vezetőjét, Andrej Borogyin milliárdost nagyarányú csalással vádolják, s több nagyhatalmú pénzemberrel szemben is kemény vádak hangzottak el. Vajon, most kinek mennyire „értékelik” a bűnét?

S ha mindez még kevés lenne, néhány orosz oligarchának a nyugati igazságszolgáltatással is meggyűlt a baja. Van, akit el is ítéltek, mint Londonban Szergej Pugacsovot. Szulejman Kerimov adóssága pedig 5 millió euróról negyvenre nőtt, és ezért felelnie kell.

A gazdag oroszokat eddig az orosz gazdaság sebezhetősége, a politikai helyzet bizonytalansága, és nem utolsó sorban az tartotta nyugaton, hogy hatalmas vagyonaikkal együtt általában névtelenségbe burkolózhattak. Most viszont lépéskényszerbe kerültek. Ahhoz, hogy maradhassanak ott, ahol vannak, fel kellene adniuk minden orosz üzleti kapcsolatukat, és ezzel lehetőségeik végtelenül beszűkülnének. A hazatéréssel pedig olyan ingoványos talajra lépnének, amely nem kevés bizonytalanságot tartogat a számukra. Részvétre sem az állam, sem a lakosság részéről nem számíthatnak.

Szerző