Kuczogi Szilvia;

Dohány utcai zsinagóga;Európai Örökség;Frölich Róbert;

2017-12-16 06:47:00

Örökség - A nem felejtés szimbóluma

A Dohány utcai Zsinagóga is szerepel az Európai Örökség címre jelölt idei kilenc helyszín között. Az intézmény főrabbiját, Frölich Róbertet kérdeztük az ebben rejlő lehetőségekről.

A világ második legnagyobb zsinagógáját, a budapesti Dohány utcait Európai Örökség címre jelölték. Ez a zsinagóga az integrációt, az emlékezést és a párbeszédre való nyitottságot jelképezi Európa számára - így szól az indoklás. Hogy helytálló-e ez a megfogalmazás, ezt kérdezte lapunk dr. Frölich Róbert országos főrabbitól, a Dohány utcai Zsinagóga vezetőjétől. "A zsinagóga most már 160 éve valóban ezeket az értékeket vonultatja fel. Mind a külső, mind a belső egyaránt mutatja a hazai zsidóság többségi társadalomba való integrálódási szándékát. Az egykori templomkertben lévő temető, mely a gettóban elhunyt zsidók végső nyughelye, a Varga Imre által készített emlékfa, mind-mind a nem felejtés szimbólumai.

A Varga Imre által készített emlékfa. FOTÓK: SHUTTERSTOCK

A zsinagógai eseményeken, olykor az istentiszteleteken is, zsidók és nem zsidók egyaránt részt vesznek, ez mutatja, hogy a templom kapuja mindenki előtt nyitva áll, aki jó szándékkal és nyitott szívvel jön közénk." A Dohány Magyarországról nem egyedüliként pályázott a címre, a Zsolnay Negyed is indult, de mint kiderült, nem dolgoztak össze. A Nemzeti Örökség Intézetének meghívásos pályázatán a Dohány 2014 óta minden évben elindult. Már most is a top3 budapesti látnivaló között szerepel a külföldi útikönyvekben, lapunk is beszámolt a zsinagóga épületében található, ősszel felújított Zsidó Múzeum sikeréről. Az Európai Örökség díj pályázati anyagát közösen készítették elő a zsidó múzeummal, de vajon mit remélnek a mostani jelöléstől? Nagyobb elismertséget? Még több látogatót? "Először tisztázzunk egy közkeletű félreértést. - mondja Frölich főrabbi.

- A Zsinagóga és a zsidó múzeum két, egymás mellett lévő, de egymástól független intézmény. A zsidó múzeum azon a helyen épült, ahol egykor Herzl Tivadar szülőháza állt, mintegy 60 évvel a templom megnyitása után. Ezzel együtt részévé vált a Dohány utcai Zsinagóga komplexumnak. A cím elnyerésével fejlődést várunk. Valóban Budapest top3 épülete közé tartozunk, ennek okán évi több százezer turista látogat el hozzánk. Számuk feltehetően növekedni fog, így a XXI. század követelményeinek megfelelve a hagyományok tiszteletben tartásával és a modern világ összeolvasztásával további fejlesztéseket kell végrehajtanunk. Izgalmas munka lesz.

Feladataink között eddig is prioritásként szerepelt az ismeretterjesztés : a látogatók nemcsak az épülettel, hanem a zsidó vallással, a magyarországi zsidóság történetével, azon belül pedig hangsúlyosan a holokauszt igaz történetével ismerkedhetnek." Azt nehéz előre megmondani, hogy egy ilyen cím elnyerése az elismerésen kívül valójában mit hoz a konyhára. Talán könnyebben lehet uniós forrásokhoz jutni a későbbiekben az állagmegóvásban, a fenntartásban, ez csak a jövőben derül ki, az azonban már most biztos, hogy a fejlesztések sok pénzbe kerülnek, ám a főrabbi bízik a mindenkori magyar kormány és az EU támogatásában.

Az idei jelöltek listáját látva egyértelműen tematikusan döntöttek, a helyszíneknek erős vallási, történelmi örökségük is van. Az Európai Örökség cím idei várományosai között szerepelnek Lipcse zenetörténeti helyszínei (Németország), a Cadinai erőd (Olaszország), a Javorcai kápolna (Szlovénia), a Natzweileri koncentrációs tábor és altáborai (Franciaország és Németország), a Máramarosszigeti emlékmű (Románia), a Bois du Cazier (Belgium), Schengen falu (Luxemburg) és a Maastrichti Szerződés (Hollandia) is. "Maastricht jelölése egyértelműen a befogadást jelenti az egykori koncentrációs tábor jelképezte embertelen ideológiával szemben" - említi a magyarországi esélyes a többi jelölttel kapcsolatban. A Dohány is befogadó intézmény, a kultúrára szélesebb kaput nem lehetne nyitni.

Nyilvános ünnepséget a jelölés kapcsán mégsem terveztek. Főhajtásként a templomot építtető és megőrző elődeik előtt és örökségként az utókornak mindössze egy márványtáblát fognak a templom falán elhelyezni. Hány felé oszlik ma Magyarországon az európai örökség? Ki mindenki mondhatja magáénak a Dohány sikerét, kérdezi lapunk, hiszen egyre többször válik szét a közbeszédben a zsidó és nemzsidó kulturális örökség. Frölich válasza azonban egyértelművé teszi, hogy miért pályáztak: "Ez a siker széleskörű, mindannyiunk, az egész magyarországi zsidóságnak a sikere. De sikere ez Magyarországnak is. Persze külön is meg tudunk nevezni személyeket, de nem tesszük. Ők is beleolvadnak a 160 éves történelembe."