Örökség - A nem felejtés szimbóluma

Publikálás dátuma
2017.12.16. 06:47

A Dohány utcai Zsinagóga is szerepel az Európai Örökség címre jelölt idei kilenc helyszín között. Az intézmény főrabbiját, Frölich Róbertet kérdeztük az ebben rejlő lehetőségekről.

A világ második legnagyobb zsinagógáját, a budapesti Dohány utcait Európai Örökség címre jelölték. Ez a zsinagóga az integrációt, az emlékezést és a párbeszédre való nyitottságot jelképezi Európa számára - így szól az indoklás. Hogy helytálló-e ez a megfogalmazás, ezt kérdezte lapunk dr. Frölich Róbert országos főrabbitól, a Dohány utcai Zsinagóga vezetőjétől. "A zsinagóga most már 160 éve valóban ezeket az értékeket vonultatja fel. Mind a külső, mind a belső egyaránt mutatja a hazai zsidóság többségi társadalomba való integrálódási szándékát. Az egykori templomkertben lévő temető, mely a gettóban elhunyt zsidók végső nyughelye, a Varga Imre által készített emlékfa, mind-mind a nem felejtés szimbólumai.

A Varga Imre által készített emlékfa. FOTÓK: SHUTTERSTOCK

A Varga Imre által készített emlékfa. FOTÓK: SHUTTERSTOCK

A zsinagógai eseményeken, olykor az istentiszteleteken is, zsidók és nem zsidók egyaránt részt vesznek, ez mutatja, hogy a templom kapuja mindenki előtt nyitva áll, aki jó szándékkal és nyitott szívvel jön közénk." A Dohány Magyarországról nem egyedüliként pályázott a címre, a Zsolnay Negyed is indult, de mint kiderült, nem dolgoztak össze. A Nemzeti Örökség Intézetének meghívásos pályázatán a Dohány 2014 óta minden évben elindult. Már most is a top3 budapesti látnivaló között szerepel a külföldi útikönyvekben, lapunk is beszámolt a zsinagóga épületében található, ősszel felújított Zsidó Múzeum sikeréről. Az Európai Örökség díj pályázati anyagát közösen készítették elő a zsidó múzeummal, de vajon mit remélnek a mostani jelöléstől? Nagyobb elismertséget? Még több látogatót? "Először tisztázzunk egy közkeletű félreértést. - mondja Frölich főrabbi.

- A Zsinagóga és a zsidó múzeum két, egymás mellett lévő, de egymástól független intézmény. A zsidó múzeum azon a helyen épült, ahol egykor Herzl Tivadar szülőháza állt, mintegy 60 évvel a templom megnyitása után. Ezzel együtt részévé vált a Dohány utcai Zsinagóga komplexumnak. A cím elnyerésével fejlődést várunk. Valóban Budapest top3 épülete közé tartozunk, ennek okán évi több százezer turista látogat el hozzánk. Számuk feltehetően növekedni fog, így a XXI. század követelményeinek megfelelve a hagyományok tiszteletben tartásával és a modern világ összeolvasztásával további fejlesztéseket kell végrehajtanunk. Izgalmas munka lesz.

Feladataink között eddig is prioritásként szerepelt az ismeretterjesztés : a látogatók nemcsak az épülettel, hanem a zsidó vallással, a magyarországi zsidóság történetével, azon belül pedig hangsúlyosan a holokauszt igaz történetével ismerkedhetnek." Azt nehéz előre megmondani, hogy egy ilyen cím elnyerése az elismerésen kívül valójában mit hoz a konyhára. Talán könnyebben lehet uniós forrásokhoz jutni a későbbiekben az állagmegóvásban, a fenntartásban, ez csak a jövőben derül ki, az azonban már most biztos, hogy a fejlesztések sok pénzbe kerülnek, ám a főrabbi bízik a mindenkori magyar kormány és az EU támogatásában.

Az idei jelöltek listáját látva egyértelműen tematikusan döntöttek, a helyszíneknek erős vallási, történelmi örökségük is van. Az Európai Örökség cím idei várományosai között szerepelnek Lipcse zenetörténeti helyszínei (Németország), a Cadinai erőd (Olaszország), a Javorcai kápolna (Szlovénia), a Natzweileri koncentrációs tábor és altáborai (Franciaország és Németország), a Máramarosszigeti emlékmű (Románia), a Bois du Cazier (Belgium), Schengen falu (Luxemburg) és a Maastrichti Szerződés (Hollandia) is. "Maastricht jelölése egyértelműen a befogadást jelenti az egykori koncentrációs tábor jelképezte embertelen ideológiával szemben" - említi a magyarországi esélyes a többi jelölttel kapcsolatban. A Dohány is befogadó intézmény, a kultúrára szélesebb kaput nem lehetne nyitni.

Nyilvános ünnepséget a jelölés kapcsán mégsem terveztek. Főhajtásként a templomot építtető és megőrző elődeik előtt és örökségként az utókornak mindössze egy márványtáblát fognak a templom falán elhelyezni. Hány felé oszlik ma Magyarországon az európai örökség? Ki mindenki mondhatja magáénak a Dohány sikerét, kérdezi lapunk, hiszen egyre többször válik szét a közbeszédben a zsidó és nemzsidó kulturális örökség. Frölich válasza azonban egyértelművé teszi, hogy miért pályáztak: "Ez a siker széleskörű, mindannyiunk, az egész magyarországi zsidóságnak a sikere. De sikere ez Magyarországnak is. Persze külön is meg tudunk nevezni személyeket, de nem tesszük. Ők is beleolvadnak a 160 éves történelembe."

Három magyar örökség
Magyarországnak a Páneurópai Piknik Emlékpark és a Zeneakadémia mellett már három helyszíne szerepelhet az Európai Örökség listán, ha a kilenc jelölt közül a Dohányt választja a független ítészekből álló bizottság 2018 februárjában. A díjátadó ünnepséget márciusban Bulgáriában rendezik meg.

Szécsi Noémi - Száz évvel ezelőtti diskurzus újra és újra

Publikálás dátuma
2017.12.16. 06:46
„A jobb–bal megosztottság meghatározta a két világháború közötti mindennapokat is." FOTÓK: Szalmás Péter
Nem lehet felülről megszabni, ki a jó állampolgár – véli Szécsi Noémi, akinek idén ősszel jelent meg Egyformák vagytok című társadalmi regénye és Géra Eleonórával közös életmódtörténetének folytatása, A modern budapesti úrinő (1914-1939).

- Tíz évvel ezelőtt úgy vélekedett, nincs kijelölt helye az irodalomban. Változott ez a helyzet?

- Általában csoportokon kívül létezem. Ha valamilyen támadás éri az írókat, akkor mindig azon veszem észre magam, hogy valahova besorolnak, ahol épp alátámasztom az érvelést. Ha úgy gondolják, akkor a jobboldali táborhoz sorolnak be, vagy legutóbb azt vettem észre, hogy balliberális író vagyok a Magyar Idők egyik cikkében. Ez néha frusztráló, máskor meg nevet rajta az ember. Szeretek szabad ügynök lenni. A műfajokat illetően szintén a szabadságvágyam, és a kíváncsiságom vezérel, ezért egy csomó mindennel próbálkozom.

- Az első kötet, A ​budapesti úrinő magánélete (1860-1914) előtt négy évvel jelent meg Nyáry Krisztián Így szerettek ők című könyve. Akkor hangsúlyozta, hogy a könnyedebb téma nagyon érdekli az embereket, de az irodalomból kiszorult.

- Szerintem azóta Nyáry Krisztián neve valóságos brand lett az ismeretterjesztő műfajon belül. Az utóbbi években kiderült, hogy az emberek nagyon vártak ennek a műfajnak a megújulására. Az, hogy ki milyen olvasókat céloz be, honnan veszi az inspirációt ehhez, az változó. Engem a nőtörténet érdekel, ezzel kapcsolatban van hátterem és érdeklődésem is. Íróként a nemi szerepek átjárhatósága, története foglalkoztatott.

- Feministának tartja magát?

- Olyan generációhoz tartozom, amelyiknek ez nem olyan automatikus. Van egy 15 éves lányom, aki nem gondolkodik azon, hogy ő feminista-e, hanem azt mondja, hogy az. Azért nem vágom rá azonnal, hogy igen, mert láttam a feminizmus alakváltozásait, másrészt pedig megijedek attól, hogyha valaki egy bélyeget akar rám ütni, inkább elkezdek kitáncolni a dologból. De nyilván ennek az ügynek az érdekében tevékenykedem.

- Mennyire volt tudatos törekvés A modern budapesti úrinő írásakor, hogy egyes kérdések aktuális, politikai vonatkozásaira rámutassanak szerzőtársával, Géra Eleonórával?

- Már az is kérdés volt, hogy a politika belekerüljön-e a divat, szépségápolás, háztartás, lakáskultúra, oktatás, párválasztás, családtervezés, anyaság stb. témák mellé. Nyilván ezt nem lehetett kihagyni egy olyan kornál, ahol az erős politikai megosztottság meghatározta a nők életét. Mivel ez egy művelődéstörténeti kötet, ezért nem utalhatok a szövegben konkrétan a jelenre. De azt gondolom, hogy a témaválasztások reflektálnak a mai korra. Pár hónappal ezelőtt nem is gondoltam, hogy ennyire fontos lesz például a munkahelyi zaklatások témája. Ha tíz évvel ezelőtt valaki megírja ezt a könyvet, lehet, hogy nem hegyezi ki annyira a munkavállalásról szóló fejezetet. A gyerekvállalással kapcsolatos fejezet is ilyen, annak politikai témává tétele miatt, hogy ki, hány gyereket, mikor, hogyan szül, és mert ezzel kapcsolatban propaganda is zajlik. Próbáltam megmutatni, hogy a jobb-bal megosztottság mennyire meghatározta az emberek életét. Főleg azért, mert sokan azt gondolják, hogy ez a rendszerváltás óta van így, pedig ez iszonyú erősen meghatározta már a két világháború közötti mindennapokat is.

- Az Egyformák vagytok történelmi regény?

- Sajátos módon reflektál a korra, háttérbe szorítva a történelmi szálat. Sokat olvastam társadalmi regényeket anyaggyűjtés közben, és én is ilyennel akartam próbálkozni. A regény megjeleníti a hétköznapjainkat, abban a tekintetben, hogy mik a közbeszéd részei. Benne van a kormányellenesség, és az embereket átható hangulat. A kiábrándultság, a termékenységi propaganda, a feminizmus harmadik hulláma, a város és a vidék viszonya, az értelmiségi nők szerepe.

- Fog írni a nemrég kirobbant zaklatási botrányról is?

- Az utóbbi két hónapban tudatában voltam, hogy mi most egy kulturális forradalmat élünk meg. Ha valaki író, érzékenynek kell lennie, hogyha érzi, hogy a történelem éppen történik. Ez biztos, hogy át fogja formálni a mindennapjainkat hosszú távon. Nagyon érdekes, hogy most mindenki elkezdett azon gondolkodni, hogy mikor történt vele ilyen. Legalábbis az én generációmban. Eddig azt gondoltuk, hogy ez természetes dolog, és a hétköznapjaink része, nem gondoltuk, hogy így nevezzük meg. El tudom képzelni, hogy írni fogok róla, ha képes leszek megfogalmazni, hogy hogyan alakítja át a hétköznapjainkat, hogyan formálja az emlékezetünket.

- Korábbi regényeinél felmerült, hogy nem értékelte a közönség az iróniát, a szarkazmust. Azóta fogékonyabbak erre az emberek?

- Most abszolút nem. Van egy nagyon cinikus beszédmód a hatalom részéről Magyarországon, és erre szerintem sokszor az a reakció, hogy nagyon komoly, és néha pátosszal teli nyelven szólal meg az ellenzék, hogy figyelmeztesse őket, vagy hogy elkülönítse magát ettől. És van a PC, a politikai korrektség, ami miatt átalakul az emberek beszédmódja, és más dolgok lesznek tabuk, mint az eddigiek.

- Ezek a tabuk mintha most elsősorban a nőket érintő témákhoz kapcsolódnának.

- Ez szintén a politikából adódik. Van egy konzervatív visszacsapás. Egy csomó coming out azért történt meg, mert az emberek úgy gondolták, hogy ezzel is tiltakozhatnak ezzel szemben. A női témákkal kapcsolatban bizonyos dolgokról azt gondoltam, hogy természetesek, és kiderült, hogy nem azok, hanem újra kezdjük a diskurzust onnan, ahol száz vagy százötven éve abbahagyták. Nem olyan beszélgetéseknél kellene tartanunk már, hogy hol van a nők helye. Nyilván minden nő helye ott van, ahol ő elképzeli magát. Ha hagyományos értékrend szerint akarnak élni, akkor éljenek úgy, ha nem, akkor nem. Nem lehet felülről megszabni, hogy ki a jó állampolgár; aki jól tölti be a nemének megfelelő szerepet. Ezt lehetetlen dolognak tartom.

- Mely történelmi nőalakok váltak fontossá az Ön számára?

- Nagyon tudom csodálni azokat, akik bármilyen dolgot ki tudtak maguknak vívni abban a korszakban. Például, ha arra gondolok, hogy Kéthly Anna lett a második női képviselő. Ezt emberfeletti vállalkozásnak képzelem el, hihetetlen karakter kellett ahhoz, hogy ezt valaki erővel bírja. Van több elfeledett írónő is, akik nagyon érdekelnek, Bródy Lili és Földes Jolán például nagy kedvenceim lettek.

 

Tormay Cécile
Író, műfordító, közéleti szereplő. 1919-ben létrehozta a konzervatív tábor lányait-asszonyait tömörítő Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét. A Nyugat ellenlapja, a Napkelet főszerkesztője volt, Bujdosó könyv című művében antiszemita nézeteinek is hangot adott. 1937-ben Irodalmi Nobel-díjra jelölték. Alakja kétes pozíciót tölt be a magyar kulturális életben, művei elsők között jelentek meg Kerényi Imre Nemzeti Könyvtárában.



- Tormay Cécile és a hozzá kapcsolható Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) nevű szervezet is helyet kapott a kötetben.

- Szándékosan belementem abba, hogy sokszor felbukkanjon, mert nagyon fontos figura volt annak ellenére, hogy egy bizonyos csoport számára negatív alak. Láttam, hogy nagyon fontos ember volt ezekben az évtizedekben, és azt éreztem, hogy jelentőségének megfelelően bele kell tenni a könyvbe. Talán a legnagyobb hatalommal rendelkező nő volt, afféle női Habony Árpád lehetett. Kitalált dolgokat, amik a Horthy-korszak propagandájához kellettek, írói tehetségét annak szolgálatába állította, hogy megfogalmazzon a tábort egyben tartó jelszavakat. Gondolhatjuk negatív és kétes ideológiát sugárzó figurának, de ő egy nagyon nagy hatalmú nő volt, és ez nem számított hétköznapinak akkor.

- Milyen reakciókat vár a közönség részéről?

- A könyv politikai része kapcsán van bennem aggodalom. Épp ezért nagyon meggondoltam minden mondatomat, hogy ne legyek semmilyen irányba sem szélsőséges. De azt gondolom, nem lett volna helyes, ha kihagyjuk a politikát. Hazugság lett volna, ha hamis nosztalgiát keltve azt állítottuk volna, hogy ez egy csodálatos korszak volt, amit semmiféle kellemetlenség, feszültség nem tépett.

Névjegy
Szécsi Noémi 1976-ban született Szentesen. Író, műfordító. Angol-finn szakon diplomázott az ELTE-n. 2000-ben Helsinkiben Kristiina Instituutti ösztöndíjjal kulturális antropológiát és gender studies-t tanult. Ekkor írta első regényét, a Finnugor vámpírt. 2006-ban jelent meg második regénye, a Kommunista Monte Cristo, amely megkapta az Európai Unió Európai Irodalmi Díját. Regényeit több nyelvre lefordították, több elismeréssel díjazták. Legújabb regénye az Egyformák vagytok ősszel jelent meg. A 2015-ben Géra Eleonóra történésszel közösen írott nőtörténeti könyve, A budapesti úrinő magánélete (1860-1914) folytatása a nemrég megjelent A modern budapesti úrinő (1914-1939).

Szerző

GDP - 4 százalék vagy még több

A kedvező külső környezet és az uniós pénzek által generált beruházások révén jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság bővülése. Miként az az esztendő végéhez közeledve már megszokott, a különböző gazdaságkutató műhelyek sorra kiadják várakozásaikat a jövő esztendőt illetően, s ezek mindegyikéből kiolvasható ez a megállapítás. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet egyébként idénre továbbra is 3,9 százalékos, jövőre pedig 4 százalékos GDP-növekedést, valamint 2017-re 2,3 százalékos, 2018-ra pedig 2,5 százalékos inflációt jósol.

Ennél valamivel optimistábbak a Takarékbank elemzői, akik a 4,0 százalékos 2017-es bővülés mellett tették le a voksot, a jövő évre még ezt is megfejelik a 4,2 százalékos várakozásukkal. Jellemző az ING Bank véleménye, szerintük a rövid távú kilátások kedvezőek, így ha az októberi lendület kitartott a következő hónapokban is, úgy elérhető a 4,2 százalékos GDP-növekedés az utolsó negyedévben. Egy kis szerencsével pedig akár még ennél is kedvezőbb lehet a végső szám, amivel így elérhető lenne az éves szinten mért 4 százalékos gazdasági növekedés is.

Talán a GKI Gazdaságkutatónál a legvisszafogottabbak, ők mind 2017-ben, mind 2018-ban csak 3,8 százalékra taksálják a növekedés ütemét. Az egyre súlyosabb - az egész gazdaságra kiterjedő - munkaerőhiány fékező hatása egyik elemző figyelmét sem kerülte el, s mindannyian azzal számolnak, hogy ennek hatására jövőre még az ideit is meghaladó bérkiáramlás várható. Arról megoszlanak a vélemények, hogy ez az infláció növekedésére milyen hatással lesz, abban azonban konszenzus van, hogy a fogyasztói árindex valószínűleg jövőre sem lépi át a jegybank által felállított 3,0 százalékos küszöböt - vélik az elemzők.

Szerző