Sztrájkkészültséget emlegetnek a csalódott egészségügyiek

Publikálás dátuma
2017.12.15 19:46
A kép illusztráció. FOTÓ: Vajd József
Fotó: /
Egy kisebb karácsonyi csoda kellene ahhoz, hogy elmúljon az egészségügyiek csalódottsága: a weben olvasható hozzászólások alapján sokan számítottak a sztrájktárgyalók által követelt extra pénzre, s miután erre a kormány nem reagált, ingerültek elkeseredettek.

„Milyen ország az ahol az elesett kiszolgáltatott beteg emberekért dolgozó egészségügy és szociális ágazatban dolgozó emberek megbecsülése a béka segge alatt van? Megmondom: lelketlen és embertelen!” „Ezek tényleg nem adtak semmit, és közben saját anyám se hiszi el, hogy nem kaptam.”

Ilyen és ehhez hasonló bejegyzésekkel reagáltak az ápolónők és a műszaki területen dolgozók a csütörtöki kormányinfón elhangzottakról tudósító cikkekre. Egyértelművé vált ugyanis: a kormány nem támogatta, hogy egy havi plusz juttatást kapjanak még decemberben az egészségügyiek, köztük a műszaki és gazdasági területeken dolgozók. Az utóbbiak azért is nagyon várták ezt a pénzt, mert ők kimaradtak az egészségügyet érintő valamennyi béremelésből. A lapunknak nyilatkozók azért sem értik, hogy mi történt, mert még a kormánypárti média, a Magyar Idők is arról írt a múlt héten, hogy a december 13-i kormányülésre készült előterjesztés szerint az ápolók, az orvosok és az asszisztensek két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget kaphatnak még karácsony előtt.

A kormánnyal tárgyaló érdekvédőket hiába kerestük, egyetlen tagjuk sem reagált a Népszava megkeresésére. A bértárgyalásokról távol tartott szakszervezetek közül az 5.12 elnöke, Kiss László maga sem hiszi, hogy megtörténhet, tényleg nem kapnak semmit. Szerinte lehetséges, most csak szondázza a kormány az ágazatban dolgozókat és elképzelhető, hogy végül mégis bejelentik, lesz plusz pénz. Mert ha nem – mondta – azt már nem hagyhatják szó nélkül. – Senki ne gondolja, hogy nincs összefüggés a leromlott géppark miatt elmaradt kezelések és a műszakiak meg nem becsülése között. Közel ezer orvosi gépszerelő és egyéb karbantartó, további 4-5 ezer egyéb szakdolgozó hiányzik a betegágyak mellől. A nyugdíjas korú gazdasági, műszaki területen dolgozók eleve nem kaptak engedélyt, hogy maradhassanak, a helyükbe pedig nem érkezett senki. Nem is csoda! Ennyi pénzért ki jönne ide dolgozni? – fogalmazott az érdekvédő.

– Miután megszellőztette a kormánypárti sajtó, hogy jöhet ez az év végi extra pénz, órási volt a várakozás – mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szervezet (FESZ) elnöke, aki szerint hiába kaptak az orvosok rövid idő alatt igen nagy béremelést, ha az ágyak mellett dolgozók közül sokan továbbra is csak a szakmai minimálbér körüli összeget viszik haza. A háttérben dolgozó műszakiak, gazdasági szakemberek közül pedig csak azok érzékelhettek egy kis emelést, akik minimálbért kapnak. Még az eddigi emelésekkel együtt is az állami foglalkoztatottak fizetésének átlaga alatt marad az egészségügyben dolgozók bére. Ahhoz, hogy a keresetük elérje az átlagos szintet, legalább még egy negyvenszázalékos emelésre lenne szükség.

– Ebben a helyzetben most csak az a jó, hogy nem írtuk alá ezt a bérmegállapodást, így minket nem köt semmi – mondta Soós Adrianna, s azzal folytatta: – Mi ugyanis a legutóbbi küldöttgyűlésünkön már arról határoztunk, hogy a jövő év elején meghirdetjük a sztrájkkészültséget, ha addig nem lesz érzékelhető béremelés.

Szerző
2017.12.15 19:46

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17