Nem fenyeget az Öxit veszélye

Publikálás dátuma
2017.12.18. 06:35
Fotó: AFP/Alex Halada

Feltűnő visszafogottság jellemezte szombaton az új, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta bécsi kabinet bemutatását. Ez óvatos reménykedéssel töltheti el az Európai Unió jövőbeni sorsáért aggódókat függetlenül attól, hogy egy jobboldali radikális párt került az EU egy fontos országának kormányába.

A program ismertetésekor Sebastian Kurz leendő kancellár és Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke is hitet tett amellett, hogy Ausztria az EU „elválaszthatatlan része”. Mint fogalmaztak, tevékenyen részt kívánnak venni az EU jövőjének alakításában. Kurz azt közölte, „magától értetődő”, hogy a kabinet „Európa-párti” lesz. A nemzetközi sajtó nem ennyire optimista, több lap úgy véli, hogy az új kabinet a bevándorlást érintő kérdésekben magáévá teszi a visegrádi államok véleményét, ami nehezebb helyzetbe hozhatja Angela Merkel kancellárt. Másokat pedig az FPÖ szoros orosz kapcsolatai aggasztanak.

Nem talál feltétlenül pozitív visszhangra Brüsszelben, hogy mind a bel-, mind a hadügyminiszteri tárca az FPÖ-höz kerül. Kurz azt közölte, az országnak „kevesebb szabályozásra” van szüksége, ám az előírásokat „meg kell tartani”. A leendő kancellár kifejtette, Bécs „erős demokrácia”. Hozzátette, bár megkönnyíthetik a népszavazások kiírását, az ország uniós tagságáról és egyéb nemzetközi tagságáról nem rendeznek referendumot. A kormányprogram szerint népszavazás akkor írható ki, ha 900 ezer aláírást gyűjtenek, ami a választópolgárok 14 százalékának felel meg.

Strache azt közölte, az új kabinet sem varázslókból áll, de az előző kabinetnél szerinte képesek jobb teljesítményre. Kifejtette, pártja sem kívánja feloldani az Oroszországgal szemben elrendelt (és a múlt heti EU-csúcson újabb fél évvel meghosszabbított) büntetőintézkedéseket. Kurz és Strache hangoztatták: az új kormányprogram „igazi változások alapja lehet”. A jövőben több feltételhez kötik a menedékkérelem pozitív elbírálását, s szigorúbb büntetéseket szabnak ki a szexuális bűncselekményeket elkövetőkre. Keményebben lépnek fel a „politikai iszlám” ellen. Az új kormány a közigazgatási reformot is prioritásnak tartja.

Az ÖVP és az FPÖ alkotta kabinetnek némi magyar vonatkozása is lesz: külügyminiszternek a néppárti Karin Kneisslt teszik meg, aki egyebek mellett magyarul is beszél.

Szerző

Rekordot várnak Katalóniában

Publikálás dátuma
2017.12.18. 06:32
Carles Puigdemont a hétvégén egy brüsszeli kocsmában bukkant fel, ahol megnézte a Girona–Getafe labdarúgó mérkőzést, a szünetben
Hét év alatt a negyedik regionális voksolást rendezik meg Katalóniában csütörtökön, ám a tét sosem volt még ekkora.

Az előrejelzések szerint december 21-én annyian járulnak majd az urnákhoz Katalóniában a regionális parlamenti választásokon, mint még soha. A rekord, 80 százalékosra becsült részvételi arány is jelzi, hogy az alkotmányellenes októberi népszavazás után a függetlenség útjára lépő, majd autonómiájától részben – s ideiglenesen – megfosztott régió jövője igencsak aggasztja az ott élőket. A légkör azonban a katalán fővárosban egyelőre nyugodt.

„Minden a legnagyobb rendben van, inkább a sajtóban lehet érezni a feszültséget, s nem az utcán. Persze bele lehet botlani a városban a pártok kampánystábjaiba, de teljesen normálisan zajlik minden. Az igazat megvallva, kicsit elegünk van már az egészből, jó lenne túllenni rajta” – mondta lapunknak Barcelonából Luis, egy középkorú helyi lakos, aki hozzátette: bízik benne, hogy megmarad a spanyol egység.

Igen szoros küzdelemre lehet számítani, s egyelőre úgy tűnik, hogy a függetlenségpártiak nem szereznek többséget a parlamentben. Gabriel Colomé, a katalán kormány közvélemény-kutató központjának (CEO) korábbi igazgatója azt nyilatkozta az El País spanyol napilapnak, hogy a magas részvételi arány vélhetően az egységpárti csoportoknak, pontosabban a szocialista pártnak, és a centrista Ciudadanosnak hozhat szavazatokat. A szakértő hozzátette, hogy a nagy érdeklődés nem csupán a kétségkívül kiélezett politikai helyzetnek köszönhető, hanem annak is, hogy a hagyományoktól eltérően a szavazók ez alkalommal csütörtöki napon járulnak az urnákhoz, s a munkahelyeken négy órás „eltávot” biztosítanak minden arra jogosultnak, hogy leadja voksát.

Rekordszámú szavazót kell tehát meggyőzni, s a kampány már nagy erőkkel zajlik. A legtöbb szempár Carles Puigdemontra, a régió volt vezetőjére szegeződik, aki a spanyol sajtó iróniát nem mellőző bélyege szerint immáron „turista” Belgiumban. Katalónia egykori első embere a börtönbüntetés elől menekült el hetekkel ezelőtt, és sokáig úgy tűnt, hogy bármikor átadhatják a spanyol igazságszolgáltatásnak, ám végül visszavonták az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Zendülés, lázadás, hűtlen kezelés, valamint egyéb bűncselekmények miatt továbbra is körözik Spanyolországban, így közölte, csak akkor tér vissza, ha a függetlenségpárti erők nyernek a választásokon.

A Junts Per Catalunya listavezetője addig Belgiumból igyekszik meggyőzni arról az önálló köztársaságra vágyókat, hogy miután a függetlenség igen bizonytalan útjára kormányozta a régiót, majd pedig elszökött, ő a legalkalmasabb Katalónia vezetésére. A hírek szerint a politikus jelenlegi élete leginkább kémregényre emlékeztet. Komoly stáb van kint vele – és a szintén a menekülést választó négy egykori miniszterével –, amelynek néhány szabadságon lévő katalán rendőr is a tagja, ők felelnek a biztonságáért. Ezek egyike Lluís Escola Miquel, aki segített megszökni a volt vezetőnek Spanyolországból. A másik kulcsfigura Joan Maria Piqué kommunikációs vezető, aki a nem kívánatos személyeket – főként a spanyol újságírókat – hivatott távolt tartani a politikusoktól. A katalán függetlenségi mozgalommal szemben igen kritikus El País például több alkalommal is panaszkodott arra, hogy szándékosan félrevezették munkatársait egy-egy esemény időpontjával és hollétével kapcsolatban, amelyekről így végül nem tudtak első kézből tudósítani.

Azt is óriási titok övezi, hogy pontosan hol laknak Puigdemonték. A nyilvános eseményeket, sajtótájékoztatókat mindig máshol tartják, s csak az utolsó pillanatban értesítik az újságírókat arról, hova is kell menniük. A kint tartózkodás alatt anyagilag is igyekeznek megerősödni. A közelmúltban szerveztek egy gálavacsorát a brüsszeli Husa President Park szállodában, s az egyik résztvevő elárulta, hogy 500 euró volt egy szék ára Puigdemont és Artur Mas egykori katalán vezetők asztalánál. Hogy a befolyt összeg és a belgiumi kampány mire elég, hamarosan kiderül.

Nobel-díjas író támogatja a Ciudadanost
A nacionalizmus a demokrácia és a szabadság ellensége – írta a katalán függetlenségi mozgalomról szóló, az El Paísban megjelent véleménycikkében Mario Vargas Llosa, Nobel-díjas író perui író. A politikailag igen aktív, spanyol állampolgársággal is rendelkező Vargas Llosa „groteszk hazugságnak” nevezi, hogy Spanyolország „elfoglalta, kiszipolyozta” Katalóniát, ám mivel a nacionalizmus egy „ideológiai koholmány”, az emberek elhiszik a történelmi csúsztatásokat. „De kit érdekel a valóság, ha a választások megnyeréséről van szó?” – tette fel a kérdést Vargas Llosa, aki egyébként a centrista Ciudadanost támogatja a csütörtöki voksoláson.

Egyre kevesebb a Trumppal kapcsolatos titok Mueller előtt

Publikálás dátuma
2017.12.18. 06:31
Fotó: AFP/Saul Loeb
Több tízezer e-mailhez jutott hozzá az a különleges megbízatású ügyész, aki a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgálja.

A Robert Mueller vezette hivatal annak a munkacsoportnak az elektronikus levelezését kérte ki és kapta meg, amely Donald Trump republikánus elnökjelölt novemberi megválasztása és januári eskütétele között a megválasztott elnök hivatalba lépésének előkészítésén dolgozott.

Ennek a munkacsoportnak Trump for America (TFA) az elnevezése. Minden elnökváltás idején létrejön ilyen munkacsoport, az úgynevezett „átmenet csapata”, amely számára az Általános Szolgáltatások Hivatala (GSA) nevű szövetségi intézmény biztosítja az infrastruktúrát, a hivatali helyiségektől a számítógépes hálózatig. A GSA szerverein tárolják az átmenet csapatának az elektronikus levelezését is.

Ezeket az emaileket igényelték még a nyáron – az FBI közbeiktatásával – Mueller különleges ügyész emberei, és szeptemberben meg is kapták a GSA-tól a több tízezer kimenő, illetve beérkező levelet. Erről a tényről a – hivatalosan még mindig létező, bár érdemi tevékenységet értelemszerűen már nem végző – TFA jogászai csak most decemberben szereztek tudomást, és annak nyomán több kongresszusi bizottságnak küldtek felháborodott levelet. Kory Langhofer, a TFA vezető jogtanácsosa szerint GSA-nak nem lett volna joga átadni a leveleket, mert azok nem elnöki hivatali tevékenységhez kötődnek, hanem magánjellegűek. Olyan, az átmenet idején vitatott témákat érintenek például, hogy kiket lenne majd célszerű különböző kormányzati hivatalokba helyezni.

Muellerék azonban azon az állásponton vannak, hogy jogszerűen jutottak hozzá az emailekhez. Lenny Loewentritt, a GSA vezető jogásza is azt mondja, hogy bűnüldöző szervek kérésére – márpedig a különleges ügyész hivatala ilyennek minősül – ki kell adni a szerveren őrzött adatokat.

A több tízezer email az átmenet csapatának nem a teljes levélforgalmát, hanem csak a 13 vezető tisztségviselő levelezését tartalmazza. Köztük vannak azok a levelek is, amelyeket Michael Flynn, a TFA egykori oszlopos tagja, később, Trump hivatalba lépése után egy ideig az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója váltott különböző emberekkel. Flynn már elismerte Mueller hivatala előtt, hogy félrevezette az FBI-t, amikor elhallgatta, hogy ő maga személyesen is alkudozott a washingtoni orosz nagykövettel a Moszkva elleni amerikai szankciók kérdéséről abban az időben, amikor még Barack Obama elnök volt hivatalban. Egyes belpolitikai elemzők úgy vélekednek, aligha lehet jó hír a Fehér Ház számára, hogy Flynn – aki ellen vádat is emeltek – egy ideje hajlandónak mutatkozik a Muellerékkel való együttműködésre.

Mueller hivatala egyelőre mélyen hallgat arról, hogy találtak-e már valamilyen bizonyítékot ezekben az emailekben a vizsgálódás tárgyát, vagyis az amerikai belső ügyekbe való illetéktelen orosz beavatkozást – így például esetlegesen amerikai közszereplők befolyásolását – illetően. Az eddig nyilvánosságra hozott megállapítások arról nem szólnak, hogy az oroszok befolyásolási kísérletei eljutottak-e Trump személyéig. Az elnök többször, így a minap is kategorikusan tagadta, hogy csapatának bármely tagját bármiféle orosz befolyásolás érintette volna.

Trump ezt a hétvégét a Camp David-i üdülőben töltötte, ahol legközelebbi munkatársaival egyfelől a Mueller különleges ügyész által folytatott vizsgálat újabb fejleményeiről esett szó, másfelől az 1986 óta nem látott mértékű adóreform ügyét próbálták végleg sínre tenni.

Az elnök nagy arányú adócsökkentést akar a vállalkozások, valamint a tehetős magánszemélyek terheinek enyhítése érdekében, és ezzel reméli tovább serkenteni a vállalkozói kedvet. Trump szerint az adóreform nyomán a jelenlegi 3 százalékos ütemű gazdasági növekedés 4-5, „sőt, talán 6” százalékra is gyorsulhat. Az amerikai médiában olvasható szakértői becslések azonban azt is kétlik, hogy a 4 százalékos ütem tartható lenne. Az adócsomag ellenzői szerint a középosztály számára nem lesz kedvező a reform.

Az adóreformról a következő napokban tervezik a szavazást. A képviselőházban biztos többsége van Trumpnak. Ami a szenátust illeti, ott bonyolultabb a helyzet, mert az elmúlt héten tartott alabamai szenátorválasztáson a demokrata jelölt győzött, és így 51-49-re apadt a republikánus többség. Pénteken azonban két, a tervezett adóreform jelenlegi formájával szemben eddig ellenkező republikánus szenátor – a floridai Marco Rubio és a Tennessee állambeli Bob Corker – is beadta a derekát, így washingtoni elemzők gyakorlatilag biztosra veszik, hogy végül sikerül olyan számsorokat kimunkálni, ami biztosítja az adótörvény kongresszusi elfogadását, és az elnök azt valamikor karácsony körül aláírhatja.

Ez a politikai siker úgy kell Donald Trumpnak, mint egy falat kenyér, hiszen eddig „időarányosan” kevés dolgot sikerült beváltania választási ígéretei közül. Politikai értelemben számára az egyik legzavaróbb kudarc, hogy – számos korábbi kedvező előjel dacára – nem sikerült teljesen felszámolnia az egészségügyi ellátásról szóló, Barack Obamától örökölt törvény előírásait.

Az amerikai gazdaság kétségtelen növekedése ellenére Donald Trump elfogadottsága – közel egy évvel hivatalba lépése után – mindössze 32 százalékos az AP-NORC e hónapban végzett közvélemény-kutatása szerint. Ez minden idők legrosszabb adata az első elnöki esztendő végén. Tízből csak három amerikai vallja azt, hogy az Egyesült Államok jó irányba halad, és 52 százalék szerint az ország ma rosszabb állapotban van, mint amikor Trump beköltözött a Fehér Házba. A megkérdezettek 23 százaléka gondolja azt, hogy Trump eddig teljesítette a választási ígéreteit, 30 százalék szerint megpróbálta, de nem ment neki, 45 százalék szerint pedig meg sem próbálta.