Netanjahu megköszönte Orbánnak Jeruzsálemet

Publikálás dátuma
2017.12.18. 06:07
Látszólag rendben van minden, de Orbán kellemetlen. FOTÓ: WIKTOR DABKOWSKI / DPA

Benjamin Netanjahu szombat délután - a vallási előírásokat félretéve - felhívta Orbán Viktort. Lapunk értesülése szerint az izraeli kormányfő megköszönte, hogy magyar kollégája megakadályozta az EU kormányfői tanácsát az amerikai nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe költözését elítélő határozat elfogadásában. A múltheti brüsszeli csúcson a tervezetet Orbánon kívül valamennyi kormányfő támogatta, ám az egyetlen különvélemény megakadályozta az egyhangú szavazást. Az Unió nevében végül Federica Mogherini külügyi biztos bírálta Donald Trump elnök döntését. Csehország a maga részéről megerősítette, hogy Nyugat-Jeruzsálemet tartja Izrael fővárosának - "az 1967-es határok szerint", vagyis meghagyva a palesztinok jogát Kelet-Jeruzsálemre. Magyarország nem tervezi nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését. Ezt szintén Orbán mondta a múlt héten. 

Szerző

A diplomások tovább élnek - nálunk is

Publikálás dátuma
2017.12.18. 06:05
FOTÓ: Shutterstock
Aki nem tanul, annak céltalan és röghöz kötött lesz a jövője, kevesebbet keres, és rövidebb életre számíthat – ezt igazolták a Microcenzus adatai.

Nógrádszakál 600 lelkes falu a szlovák határnál, majdnem 250 közmunkással. Az idősebb férfiak közt sok szakmunkás van, kőművesek, ácsok, lakatosok. Őket a koruk miatt nem veszik fel sehová, a fiatalabbaknak és a nőknek nincs semmilyen végzettségük, ők azért maradnak otthon. Még a polgármesteri hivatalba is a környékről járnak dolgozni, mert helyben senkinek nincs megfelelő végzettsége. Borsodban, Szabolcsban is ez a helyzet. Ha a képzettség nélküliek közül valaki elindul, hogy betanított munkásként próbálkozzon valamelyik ipari központban, szinte biztos, hogy néhány hét után hazamenekül. Drága a szállás, szokatlan a 3 műszak, nincsenek meg az alapok, hogy gyorsan felzárkózzon a régi melósokhoz.

Munkatársaink naponta hozzák a hasonló példákat, valamennyi a statisztikai adatokat tölti meg élettel: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2016 őszén gyűjtött számok alapján folytatta a Mikrocenzus, vagyis a kis népszámlálás eredményeinek feldolgozását. A demográfiai és lakásadatok ismertetése után most elkészült az ország 2148 településén felkeresett majdnem 440 ezer háztartásban élők iskolázottságának értékelése. A kérdést azért érdemes körbejárni, mert nemcsak a foglalkoztatási lehetőségeket, az illető munkaerő-piaci helyzetét határozza meg az iskolai végzettsége, az visszaköszön a családalapítási, gyermekvállalási tervekben, kihat az életkörülményekre és az egészségi állapotra is.

A Mikrocenzus azt mutatta ki, hogy – az iskolába még nem járó gyerekek adatait is beleszámítva – a magyar népesség 17 százalékának nincs általános iskolai végzettsége sem, 20 százalék pedig a 8. osztály után abbahagyta a tanulást. Szakmunkás bizonyítvánnyal vagy szakiskolai oklevéllel 18 százalék rendelkezik, érettségije 28 százaléknak van, míg diplomája 18 százaléknak. Az arányok eltérnek ettől az átlagtól a különböző korosztályokban: a 20-24 évesek 64 százaléka leérettségizett, de még csak 8 százalékuk szerzett felsőfokú végzettséget. A következő korosztályban, a 25-39 évesek körében már 32 százalékos a diplomások aránya, a 40-64 éves korosztályban pedig sokan szereztek szakmai okleveleket. Ezek is 30 százalékot tesznek ki az idősebb aktív felnőttek közt, ahogy az érettségizettek is, a felsőfokú végzettségűek pedig 20 százalékot. A felmérés szerint a 65 év felettiek ezeknél az adatoknál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, a korcsoport felének csak általános iskolája van.

A tendenciákat nézve az Iskolázottsági adatok című most megjelent KSH kiadvány kiemeli, hogy az utóbbi fél évszázadban a 90-es évek, vagyis a rendszerváltozás utáni időszak hozta a legnagyobb változást, különösen a közép- és felsőfokú végzettségűek létszámának növekedése volt látványos. A szakmunkások aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké háromszorozódott, a diplomásoké pedig hatszorosára nőtt az utóbbi fél évszázadban.

A nők sokkal nagyobbat léptek előre, mint a férfiak. A múlt század 70-es éveiben még csak 13 százalékuknak volt közép- vagy felsőfokú bizonyítványa, a férfiak 22 százalékával szemben, de 1980-ban már megelőzték őket az érettségizettek arányában, 2011-ben pedig már több volt körükben a diplomás, mint a férfiak között. 2016-ban, amikor a Microcenzus adatait rögzítették, a nők 32 százaléka volt érettségizett, 20 százaléka pedig diplomás, míg a férfiak körében ez az adat 27, illetve 17 százalékosvolt.

A kis népszámlálás azt is megmutatta, hogy minél nagyobb egy település, annál magasabb az ott élők iskolázottsági szintje. A fővárosban például a lakosság 70 százaléka érettségizett, ebből 39 százaléknak diplomája is van, a megyeszékhelyeken ez az arány 57 százalék, benne 28 százalék a felsőfokú végzettségű, a községekben viszont csak 33 százalék az érettségizettek, ezen belül 11 százalékos a diplomások aránya. A bevezetőben említett megyék: Nógrád, Borsod, Szabolcs és még Jász-Nagykun-Szolnok is elmarad az országos átlagtól ezekben a mutatókban.

2016-ban 1 millió 750 ezren rendelkeztek érettségi nélküli szakképesítéssel, ennyi 15 év feletti magyar szakmunkásképző iskolai bizonyítványt, szakiskolai oklevelet vagy szakképesítő bizonyítványt kapott, de nem érettségizett. Ők teszik ki a korosztály 21 százalékát. A szakmával rendelkezők mérése 1961-ben kezdődött Magyarországon, 2011-ig arányuk folyamatosan nőtt, utána pár évig csökkent, majd stagnált, a 15-19 évesek körében pedig már ismét növekedést mértek.

A változó adatok a mindenkori politikai, oktatáspolitikai döntéseknek megfelelő hullámzásokkal, de a magyar lakosság iskolázottságának folyamatos emelkedését mutatják, ezt igazolta vissza a tavaly ősszel elvégzett kis népszámlálás is. A nagy kérdés, vajon mekkora változást hoz a kormány középiskolai rendszert átalakító terve, amivel csökkenteni akarja a gimnáziumi érettségivel rendelkezők körét, növelni a középfokú szakképzettséget szerzők arányát. A heves cáfolatok ellenére a diplomaszerzés lehetőségének visszafogása is kiolvasható a tervekből – amire elemzők azt mondják: kevesebb gondolkodó főre van szükség, aki átlátja, mit miért csinál az Orbán-kabinet és pláne, hogy mit kellene helyette tenni.

A várható élettartam és az iskolai végzettség összefüggései

Számtalan hazai és nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a magasabb végzettség magasabb várható élettartammal jár együtt. Legutóbb idén júliusban jelent meg egy összefoglaló a kérdésről az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet gondozásában.

A tanulmány szerint az iskolázottabbak átlagosan egészségesebben és jobb életkörülmények között élnek, amiben fontos szerepe van annak, hogy magasabb bért kapnak, így többet költenek az egészségükre, meg tudják fizetni a sportolási lehetőségeket, igénybe tudják venni a magánegészségügy szolgáltatásait. Az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülmények között dolgoznak, körükben kisebb a veszélyes munkát végzők aránya – emelte ki a tanulmány. Egy nemzetközi felmérés szerint az érettségizettek, de különösen a diplomások közt alacsonyabb az elhízottak aránya, kevesebben dohányoznak és kevesebbet isznak, sőt, még a biztonsági övet is gyakrabban használják, mint alacsonyabb végzettségű társaik. A Kereskedelmi és Iparkamara kutatóintézete arra is talált adatokat, hogy a magasabb végzettségűek gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon, sőt, ha cukorbetegek vagy magas vérnyomással élnek, jobban betartják az orvosi utasításokat, mint iskolázatlan sorstársaik.

Az iskolázottság és a várható élettartam, illetve az egészségben eltöltött évek kapcsolata Magyarország esetében különösen erősen mutatható ki – utalt az összegzés egy idei OECD felmérés eredményére. 23 országban vizsgálták a várható élettartam alakulását és kimutatták, hogy a magasabb végzettségű férfiak átlagosan 8, míg a nők 5 évvel hosszabb életre számíthatnak 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaik. A különbségek Magyarországon a legnagyobbak: itt egy felsőfokú végzettségű férfi átlagosan 14 évvel élhet tovább, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező társa.

Irány a szakképzés

A kormány a középfokú oktatás rendszerének átalakítását tervezi és részben már meg is valósította. A kiinduló feltételezés, hogy a hazai bedolgozóipar a mostaninál rugalmasabban tudja használni betanított munkára is azokat, akik valamilyen szakmában papírt szereztek, de semmire nem megy a gimnáziumi érettségivel rendelkezőkkel. Egyes hírek szerint a kormány az új Nemzeti alaptantervvel együtt 2019-ben bevezeti a kötelező felvételi eljárást minden középiskolában és központilag meghatározza az egyes iskolatípusokba felvehető tanulók létszámát. Szüdi János volt közoktatási államtitkár, oktatási szakértő szerint attól kezdve az állam akár névre szólóan határozhatja meg az egyes életutakat. A szakember épp itt, a Népszavában fogalmazta meg véleményét, hogy ez a megoldás a melegágya a korrupciónak, a kijárásos rendszer virágzásának.

Iskolai végzettség és gyermekvállalás

A magasabb iskolai végzettségűek általában kevesebb gyereket vállalnak – ezt a tényt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2015-ben megjelent Demográfiai portré című kiadványa is megerősítette. A 3 évente kiadott összegzés szerzői: Kapitány Balázs és Spéder Zsolt ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az érettségivel és a diplomával rendelkezők között már nincs nagy eltérés.

Egy másik - a népesedési folyamatok társadalmi különbségeiről készített - KSH tanulmány pedig azt hangsúlyozta, hogy az alacsony iskolai végzettségű nők vállalnak korán gyereket és ez a magatartás évtizedek óta nem változik. „Az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett anyák ugyanúgy tizenéves korukban vállalják első gyermeküket, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt: sőt még korábban” – olvasható az elemzésben. A gyermekvállalási kor emelkedése a középfokú, szakmával rendelkező vagy érettségizett, illetve az egyetemet, főiskolát végzett nőknél látványos. Az 1990-ben 8,6 év volt a különbség az általános iskolát be nem fejező lányok és az egyetemet végzettek első gyermekének megszületése között, 2013-ra ez 13 és fél évre nőtt, mert a diplomások egyre később vállalnak gyereket. Az életkor kitolódása folyamatos. 1995-ben történt meg először, hogy több 25-29 éves vállalt gyermeket, mint az ezt megelőző 70 évben általánosnak mondható 20–24 éves korcsoport. 2010-ben jött a következő nagy ugrás: ekkor a 30–34 éveseké lett a vezető szerep a gyermekvállalás gyakoriságában. A 2011-es népszámlálás szerint a középfokú végzettségű nők ma általában 29 éves koruk környékén vállalják az első gyereket, míg az egyetemet, főiskolát végzettek csak a harmincas éveik elején.

Témák
diploma

Erőtlen tüntetés, erős pénzügyi zavar

Publikálás dátuma
2017.12.18. 06:02
FOTÓ: Molnár Ádám
A Jobbik körüli „szürke zónás” pártfinanszírozás miatt a párt úgy veszítheti el hitelességét, hogy ahhoz kormányra sem kell kerülnie – vélte az elemző.

Kinek és mennyiért? – ezt kérdeztük Schön Pétertől, a Jobbik gazdasági igazgatójától, miután a párt nyilvánosságra hozta, hogy eladni kényszerült a közelmúltban a minden jel szerint Simicska Lajos cégeitől vásárolt reklámberendezéseit. A gazdasági igazgató válaszában kitért rá, hogy a szerződés kiköti: 2020-ig harmadik szereplőnek nem adhatóak el az eszközök. Mivel más lehetősége nem volt, a Jobbik tájékoztatta az eladó cégeket a kialakult helyzetről, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) büntetése miatt beálló fizetési nehézségeiről. A párt tárgyalásokat kezdeményezett a cégekkel és „csökkentett áron” eladta nekik a megvásárolt eszközöket.

Előzőleg a kormánypárti Pesti Srácok azt írta, Simicska Lajos a plakátügyletek során „százmilliókkal tömte ki” Vona Gábor pártját. A portál két szerződés másolatát is csatolta a cikkhez. A Jobbik szerint a „vélhetően a kézivezérelt NAV-tól származó, adótitoksértéssel megszerzett” szerződések ügyében a Fidesz – a „lakájmédiáján keresztül” – szándékosan csúsztatva összemosta az ÁSZ által kiszabott 662 millió forintos bírság tényét a kampánycélra vásárolt reklámberendezések megvételével.

A Fidesz kiakadt, hogy Orbán Viktort és társait bűnözőkként ábrázoló jobbikos plakátok jelentek meg a köztereken. A kormánypárt mindent elkövetett, hogy ellehetetlenítse a kampányt. Vannak arra utaló jelek, amelyek erősítik a feltételezést: a Jobbik és Simicska Lajos cégei egy olyan, esetleg látszatszerződésen alapuló üzleti konstrukciót hoztak létre, amely nem csupán a fideszes tiltást kerülte meg, hanem a párt számára anyagilag is előnyös volt. Ezért vásárolt a Jobbik 1100 reklámberendezést Simicskáéktól, a kívülálló számára úgy tűnik, kedvezményes áron.

A párt piaci alapú tranzakcióról beszél, a Jobbik indoklása szerint nem maradt más megoldás. A kérdés csak az, hogy a plakáthelyek – pontosabban: a reklámberendezések – mostani eladása, vagy inkább visszaadása, előre eltervezett lépés volt-e. A Jobbik azt állítja: nem. A reklámberendezések „használata és birtoklása” a párt szerint folyamatos adminisztratív és jogi akadályokba ütközött. A kormányhivatalok jogellenesnek minősítették, hogy a Jobbik használja reklámeszközöket, ezért az azokon közzétett politikai hirdetéseket a rendszeresen letakarták, s ennek költségeit a Jobbikra hárították, majd elkezdték a pártot táblánként 150 ezer közigazgatási bírsággal sújtani.

A jogtalannak tartott büntetések következtében a párt „anyagilag szinte teljesen ellehetetlenült”. Képtelenné vált a maradék vételár kifizetésére, a kapcsolódó szerződések szerinti területbérleti, ragasztási és karbantartási költségek kifizetésére, így ez a lépés, azaz a reklámberendezések eladása – idézzük a Jobbikot – elkerülhetetlen volt.

Miközben plakátfronton egyre szorongatottabb helyzetbe kerül a Jobbik, a pártnak azzal is szembesülnie kell: noha kétségtelenül profitált is a történtek hatására meghirdetett pénteki demonstrációból, nem sikerült átütő erejű megmozdulást szerveznie.

– A rendezvény mozgósító ereje csekély volt, a tüntetésen elhangzott beszédek pedig sem elemeikben, sem főállításaikban nem szolgáltak újdonsággal – értékelt Böcskei Balázs (IDEA Intézet). Hangsúlyozta, hogy Vona Gábor pártelnök „megszólalói súlya ellenére” nem tudta kihasználni a pillanatot, hogy olyan új tartalmi elemmel éljen, ami eddig tőle vagy másoktól nem hangzott el. Böcskei szerint a Jobbik mondanivalója a tüntetésen – és az utóbbi időkben általánosságban is – az antiorbánizmusra redukálódott, ebben pedig egyre kevésbé különböztethető meg a többi ellenzéki párttól.

– A Jobbik bizonyos szempontból jól jött ki a pénteki tüntetésből – derült ki Juhász Attila (Political Capital) lapunknak adott elemzéséből. A várakozásoknak megfelelően nem volt túl nagy tömeg, de a Jobbiknak kedvező, hogy más ellenzéki pártok is képviseltették magukat. az eseményen. Ez pedig segíti Vona Gábor stratégiáját, amely arra irányul, hogy a baloldali szavazók számára elfogadhatóbb és vonzóbb legyen a pártja.

Az is előnyös a Jobbiknak – folytatta Juhász –, hogy róla szólnak a hírek, egyre inkább megkerülhetetlennek tűnik az ellenzéki oldalon. Miközben pedig a párt támogatottsága hosszú ideje csökkenő trendet mutat. Ugyanakkor a tiltakozás nem látszik erősnek ahhoz, hogy a számvevőszéket és a Fideszt meghátrálásra kényszerítse. Ha Jobbiknak be kell fizetni a büntetést, az komolyan veszélyeztetni fogja a kampányukat, és a gyűjtésből jól láthatóan csak a befizetendő összeg töredéke fog összejönni. (A Jobbik vasárnapi tájékoztatása szerint 40 millió forintnál tartanak.)

Juhász Attila szerint azt egyelőre nem lehet megmondani, lesz-e nyílt választási együttműködés a tüntetésen megjelent ellenzéki pártok között. A tüntetéstől függetlenül azonban továbbra is igaz, hogy az ellenzéki szereplőknek – ha győzni akarnak – érdekük koordinálni az egyéni választókerületekben.

Annak ellenére, hogy a Jobbik a második politikai erő ma Magyarországon, csak számos tényező együttállása esetén jelent veszélyt a kormányzó pártokra – állapította meg Böcskei Balázs. A Jobbik körüli „szürke zónás” pártfinanszírozás miatt pedig megvan annak is az esélye: a Jobbik úgy veszíti el hitelességét, hogy ahhoz kormányra sem kell kerülnie.

Következménye lesz a cigányozásnak
A debreceni jobbik vizsgálatot indít Ágoston Tibor önkormányzati képviselő ellen. Az eljárásnak következménye lesz – ígéri Kőszeghy Ábel, a Jobbik debreceni frakcióvezetője, aki képviselőtársai nevében elfogadhatatlannak minősítette Ágoston megjegyzéseit.
Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy Ágoston Tibor a debreceni közgyűlésben egyedüliként nem szavazta meg egy hátrányos helyzetű – az RTL információink szerint roma származású – fiatal továbbtanulásának támogatását Debrecenben. A jobbikos politikus azt javasolta, inkább „Rostás Winnetou” néven hozzanak létre programot. Papp László fideszes polgármester elhatárolódott a jobbikos képviselő szavaitól. Ágoston Tibort korábban holokauszttagadó kijelentése miatt már jogerősen elmarasztalta a bíróság.

 

Szerző