Chile is beállt a dél-amerikai sorba

Feszült várakozás övezte a régióban a vasárnapi chilei elnökválasztást, a nagy kérdés az volt, hogy a baloldal elveszít-e egy újabb bástyát a kontinensen, ahogy az elmúlt években több országban – így Brazíliában és Argentínában – is jobboldali elnök került hatalomra. Hétfő hajnalra már biztossá vált, hogy Chile is „beáll a sorba”, hiszen a milliárdos üzletember Sebastián Pinera 9 százalékponttal megelőzte a szocialista vetélytársát, Alejandro Guilliert.

Az erős baloldali hagyományokkal bíró kontinensen ezért ki-ki aggodalommal vagy épp reménnyel tekint a 2018-as évre, mert jövőre Mexikóban, Brazíliában Kolumbiában és Paraguayban is új vezetőt választanak. „Chile egy nagyon fontos választási évet ’nyitott meg’ a régióban, és sok olyan feszültség, amit itt láttunk most, megismétlődhet az előttünk álló választásokon” – nyilatkozta a The New York Timesnak Shannon K. O’Neil a Külkapcsolati Tanács (CFR) Latin-Amerika-szakértője.

Az amerikai lapnak több chilei választó is azt nyilatkozta: úgy érzik, két rossz közül kellett választaniuk. Talán az döntött mégis a 68 éves politikus javára, hogy úgy vélték, a Harvardon végzett közgazdász képes lesz fellendíteni a gazdaságot. Ráadásul tapasztalt vezető, 2010 és 2014 között már betöltötte az elnöki tisztséget.

Az akkori kampányához képest jelentősen jobbra tolódott, és ez egyeseket aggodalommal tölt el. Attól tartanak ugyanis, hogy Pinera intézkedései az elitet juttatja előnyhöz, a leköszönő elnök, Michelle Bachelet által megduzzadt középosztály kárára. Pinera egyelőre csak annyit árult el, hogy csökkenteni fogja az állami bürokráciát, igyekszik majd ösztönözni a befektetéseket, többek között csökkenti a társasági adót. Ami a szociális intézkedéseket illeti, az egyneműek házasságkötésének legalizálása veszélybe kerülhet, miután Pinera hangsúlyozta, hogy megálljt parancsol a Bachelet által megkezdett munkának. A leköszönő elnökkel Latin-Amerika búcsúzik utolsó női vezetőjétől, aki nem csupán a női és az LMBTQ-jogok, hanem az oktatás terén is előremutató intézkedéseket hozott.

Szerző

Alelnöke oltaná Trump tüzét a Közel-Keleten

Publikálás dátuma
2017.12.19. 06:34
Palesztin tiltakozók azt állítják, Pence nem a béke, hanem a háború hírnöke Fotó: AFP/Mamoun Wazwaz/Anadolu Agency
Nem csitulnak az indulatok az iszlám világban. A palesztin vezetők nem fogadják ma Mike Pence amerikai alelnököt és tömegtüntetésre szólítják a lakosságot.

Washington lemondta Mike Pence alelnök palesztin területre tervezett útját, miután Mahmúd Abbász palesztin elnök múlt héten jelezte, nem kíván találkozni az amerikai politikussal. Donald Trump december 6-i bejelentése, miszerint Jeruzsálembe költözteti az amerikai nagykövetséget, Izrael fővárosának ismerve el a várost, olyan indulatokat szült az iszlám világban és a palesztin lakosság körében, illetve olyan diplomáciai feszültségeket gerjesztett, amelyek pillanatnyilag kezelhetetlennek tűnnek. A palesztinok szerint az Egyesült Államok elveszítették a független közvetítő státusát az izraeli-palesztin békefolyamatban, és már maga, a különben kimérten és diplomatikusan eljáró Abbász elnök is nyílt ellenállásra buzdít. Már nem csak a Hamász terrorszervezet, hanem az elnök pártja, a Fatah, a Palesztin Hatóság fő ereje is nyílt Amerika-ellenességre buzdít. Szombaton a Fatah is jeruzsálemi tiltakozásra szólította fel híveit Mike Pence mai, izraeli látogatása idejére. Gázából napok óta rakétákkal támadják a határmenti izraeli települések lakónegyedeit, amelyekre az izraeli hadsereg minden alkalommal válaszol. Hétfőn hajnalban a Hamász kiképzőtáborát vette célba az IDF, az izraeli védelmi minisztérium pedig közölte, az ellencsapásokat addig folytatják, amíg az iszlamisták le nem teszik a fegyvert. Az amerikai alelnök látogatása idejére is zavargásokkal lehet számolni.

Pence Izrael mellett Egyiptomba is ellátogat ma. Bár a kairói vezetés ugyancsak tiltakozik Trump Jeruzsálem státusát érintő döntése ellen, alelnökét azonban fogadja. Minden bizonnyal nagy szerepet játszik ebben az az évente folyósított amerikai hadisegély, amely nélkül az egyiptomi hadsereg komoly anyagi gondokkal küszködne. Az egyiptomi kopt ortodox egyház pátriárkája azonban lemondta tervezett találkozóját az amerikai alelnökkel.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) tegnap, épp egyiptomi kezdeményezésre tűzte napirendre azt a határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánítaná a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A tervezet felszólítja az államokat: tartózkodjanak attól, hogy diplomáciai képviseleteket létesítsenek Jeruzsálemben.

A szavazás lapzártánk után ért véget, de előzetesen még az indítványozók is azzal számoltak, hogy az egyiptomi tervezet elbukik Washington vétóján. Az elfogadáshoz a 15 tagú BT-ből 9 támogató voks szükséges valamint az, hogy az állandó tagok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Franciaország – egyike se vétózza meg.

Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap azt közölte, Ankara megfontolja, hogy palesztinai nagykövetséget nyisson Kelet-Jeruzsálemben.

Washington vetélytársnak tekinti Pekinget és Moszkvát
Peking és Moszkva az Egyesült Államok globális befolyására nézve kihívást jelentő vetélytárs – állapítja meg az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amelynek néhány lényegi megállapítását már Donald Trump elnök erről szóló hétfői beszéde előtt kiszivárogtattak a médiának. Eszerint Kínáról és Oroszországról egyaránt elmondható, hogy „revizionista hatalom”, csökkenteni akarja a gazdaság szabadság fokát, növelni kívánja haderejét, és ellenőrizni próbálja az információt, hogy elnyomhassa a társadalmat, illetve kiterjessze befolyását. Kína Ázsiában, Oroszország Európában törekszik megkérdőjelezni a status quo-t.
Az új stratégia, amelyet hónapokon át szövegeztek az elnök emberei, immár nem említi az éghajlatváltozást, amit Barack Obama ex-elnök még a nemzetbiztonsági fenyegetések közé sorolt. Ehelyett az Egyesült Államok „egyensúlyra törekszik” az energiabiztonság, a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem szempontjai között. A dokumentumban – a Fox News tudomása szerint - újra feltűnik az Obama által nem használt „dzsihadista”, viszont már nem fordul elő a „politikai korrektség” kifejezés. Észak-Korea ismét megkapja a „lator rezsim” minősítést. - Kárpáti János

Szerző

Terrorakciótól tartanak Berlinben

Publikálás dátuma
2017.12.19. 06:32

Németország ma az egy évvel ezelőtti berlini merényletre emlékezik. Ma sem zárhatóak ki az ahhoz hasonló akciók – figyelmeztetnek szakértők.

Egy éve egy tunéziai származású férfi, Anis Amri hajtotta végre a berlini karácsonyi vásárban azt a merényletet, amely után sokan még azt sem tartották kizártnak, hogy átrajzolja az ország belpolitikai térképét, s a menekültellenes érzelmek még erőteljesebb felkorbácsolásával a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) sokkoló eredményt ér el a 2017, szeptemberi parlamenti választáson. A legborúlátóbb elképzelések ugyan nem váltak valóra, de talán ennek a terrorakciónak is köze volt ahhoz, hogy a voksoláson visszaestek a tradicionális pártok és 12,6 százalékot, illetve 94 mandátumot szerzett az AfD.

Amri terrorakciója után az országban tovább szigorították a biztonsági intézkedéseket. A sokkból azonban csak lassan ocsúdtak fel a németek, hiszen a tunéziai épp az advent, időszakában néhány nappal a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe előtt küldött a halálba kamionjával 12 embert és sebesített meg további százat. Amrinak sikerült elmenekülnie a helyszínről, december 23-án, hajnalban azonban olasz rendőrök végeztek vele, amikor tüzet nyitott rájuk.

A terrorakció feltárása során kiderült, hogy a hatóságok számos baklövést követtek el. S még manapság is jelennek meg újabb és újabb hírek arról, hogy a rendőrség nem állt a helyzet magaslatán. Kiderült például, Anis Amri annak ellenére hajthatta végre a gázolásos merényletet lopott kamionjával, hogy már egy évvel korábban is megfigyelték a német hatóságok – írta a Welt am Sonntag. Ami pedig különösen szembetűnő: a rendőrség egy munkatársa, aki személyesen figyelte meg Amrit, már 2015. november 24-én felhívta a figyelmet arra, hogy a férfi terrorakcióra készül. Ezeket az információkat az észak-rajna-vesztfáliai bűnügyi hivatalhoz továbbították. 2015 decemberétől a tunéziai mobiltelefonját is szüntelenül lehallgatták. Sőt, telefonján lévő chatprogramjaihoz is hozzáfértek. Így jutottak hozzá ahhoz az információhoz, hogy letöltött számítógépére egy használati utasítást arról, miként lehet bombát építeni, illetve telefonbeszélgetést folytatott az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet egyes tagjaival is.

A Welt am Sonntag egy másik fontos dokumentumot is megszerzett. Amri 2016. januári jellemzését tartalmazza, amelyet Hans-Georg Maassen, az alkotmányvédelmi hivatal vezetője személyesen is aláírt. Külföldi titkosszolgálatok is ismerték a merénylőt, hiszen előzőleg az olasz hírszerzés látókörébe került.

Ha ennyi információ volt róla, miért nem fogták el? - merül fel a logikus kérdés. Feltételezések szerint Amrit csak egyfajta csaléteknek tartották, s általa akartak elfogni egy nagyobb halat. Hans-Christian Ströbele, a Bundestag titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságának tagja az amerikai hírszerzés ármánykodását sejti a háttérben.

Az utóbbi egy évben, Németországban, szerencsére nem voltak jelentősebb terrorakciók. A menekültkérdés azonban továbbra is napirenden van. Olyannyira, hogy a Jamaica-koalíció részben azért nem jöhetett létre, mert a pártok között megmaradtak a nézetkülönbségek a bevándorlókat érintő kérdésekben. Míg a Zöldek ragaszkodtak ahhoz, ne szabják meg felső határban a menekültek számát, a CSU és a liberális FDP ragaszkodott ehhez. A CSU már mintegy két éve 200 ezres felső határról beszél, ám e számnak azért nincs nagy jelentősége, mert a Törökországgal megkötött menekültügyi megállapodásnak, illetve a balkáni útvonal lezárásának köszönhetően 2017-ben messze nem éri el ennyi bevándorló a német földet.

Mennyire tekinthető biztonságos államnak Németország? Hans-Georg Maassen, az alkotmányvédelmi hivatal vezetője szerint továbbra sem zárhatóak ki merényletek, s 1900-ra tehető azon iszlamisták száma, akiket képesnek tartanak terrorakciók végrehajtására. A dpa hírügynökségnek elmondta, igen nyomasztónak tartja, hogy Németország továbbra is terroristák célpontjává válhat. Kifejtette, bár a hatóságok igyekeznek folyamatos megfigyelés alatt tartani a potenciális terroristákat, „nem létezik teljes biztonság”. Már csak azért sem, mert - mint fogalmazott -, olyanok is elkövethetnek merényletet, akik a biztonsági erők radarján vannak, ám „az érvényben lévő jogi helyzet és emberi erőforrásaink miatt nem tudjuk őket ellenőrzés alatt tartani”. Hozzátette, nem is lehetnek képesen arra, hogy 24 órán keresztül nyomon kövessék valaki mozgását, cselekedeteit, illetve azt, chateléseit. Hozzátette, az is elképzelhető, hogy „valaki másként viselkedik” ahhoz képest, ahogyan a hírszerzés eredetileg jellemezte. Sok olyan fiatal is élhet Németországban, akik nem állnak megfigyelés alatt, de az internet révén radikalizálódhattak.

Nem zárható ki az sem, hogy Németország egy a 2015. novemberi párizsihoz, vagy 2016. márciusi brüsszeli terrortámadáshoz hasonló összehangolt akció színhelye legyen. „Fel kell készülni arra, hogy ilyen is bekövetkezhet” - fogalmazott Maassen.

Még nagyobb merényletre készült
Értesülések szerint Amri nem érte volna be a karácsonyi vásárban végrehajtott terrortámadással, s más objektumok is a célkeresztjében voltak. Hírek szerint két másik karácsonyi vásárban is embereket akart ölni, de merényletre készült a berlini székesegyház melletti díszkertben is. Ezekre az információkra mobiltelefonja révén tettek szert.